
Nem a távolság nagy. Sok időt töltenek forgalmi dugókban a romániai munkavállalók
Fotó: Tuchiluș Alex
Elkezdődött a tanév, és ezzel egyidőben nő az az idő is, amelyet közúti dugókban töltünk a reggeli és a délutáni órákban. Sokszor már-már egy örökkévalóságnak tűnik a munkahely és az otthon közötti út időtartama? Egy tanulmány igazolja: Romániában tart az egyik legtovább ez az út, és nem a nagy távolságok miatt.
2026. szeptember 08., 16:262026. szeptember 08., 16:26
Az európai munkavállalók átlagosan napi 48 percet töltenek a munkahelyre való utazássaé az SD Worx tehetségmenedzsment-vállalat által készített új tanulmány szerint. Az átlag azonban eltakarja a tagállamok közötti jelentős különbségeket, és egyes országokban az úton töltött idő meghaladja az egy órát – irányította rá a figyelmet az Euronews által szemlézett elemzésre a Mediafax hírügynökség.
Utóbbi kategóriába tartozik a listavezető Belgium, ahol az emberek átlagosan napi 61 perce töltenek azzal, hogy elmennek munkába, majd hazamennek. Ennek egyik oka az elemzés szerint az, hogy nagyon sok munkavállaló rendkívül hosszú távolságokat tesz meg ingázás közben. Az SD Worx adatai szerint
Az elemzés aláhúzza ugyanakkor, hogy a belga munkavállalók 14 százaléka naponta több mint 120 kilométert tesz meg.
Svédország és Írország is a rangsor élén áll, napi 57, illetve 56 perces ingázási idővel. A rangsor másik végén Olaszországot és Szlovéniát találjuk, ahol az átlagos idő körülbelül 35 perc.
Az elemzés szerint Romániában a napi utazás átlagos időtartama 53 perc. Ez megegyezik a Hollandiában rögzített értékkel, de a hasonlóság ennyiben merül ki. A különbség a megtett távolságban rejlik. Hollandiában a munkavállalók átlagosan 63 kilométert tesznek meg a munkahelyükig. Az infrastruktúra azonban lehetővé teszi, hogy ezeket a nagy távolságokat Romániában mért időhöz hasonló idő alatt tegyék meg.
Az elemzés a forgalmi dugókat és a városi zsúfoltságot teszi felelőssé hosszas utazás miatt.
Az elemzés egy érdekes különbségre is rávilágít abban, ahogyan a munkavállalók az ingázást érzékelik. Belgiumban, bár az átlagos utazási idő meghaladja azt a körülbelül 57 perces küszöbértéket, amelyet az emberek általában elfogadhatónak tartanak, a munkavállalók csupán 34 százaléka mondja, hogy az utazással töltött idő elvesztegetett.
Belgiumban a munkavállalók mindössze 32 százaléka szeretne többet távmunkában dolgozni, ami éppen a nemzetközi átlag alatt van.
Ez arra utal, hogy a munkahelyre vezető út hossza nem az egyetlen tényező, amely meghatározza, mennyire terhes a munkába járás. Számít az is, hogy az emberek hogyan utaznak, milyen az infrastruktúra, mennyire kiszámítható a közlekedés, és hogyan érzékelik az úton töltött időt.
Az adatok – emeli ki a Mediafax cikke – különösen Románia esetében relevánsak, mivel olyan problémára hívják fel a figyelmet, amely eltér attól, ami azokban az országokban tapasztalható, ahol az emberek viszonylag távol laknak a munkahelyüktől. Egy romániainak akár közel egy órás is lehet az ingázási ideje anélkül, hogy olyan távolságot tenné meg, mint egy holland munkavállaló.
Így az európai statisztikában szereplő 53 perc önmagában nem ad teljes képet a romániai ingázásról. A megtett távolságot és az ahhoz szükséges időt együtt kell vizsgálni. Több millió munkavállaló számára a 35 perces és a közel egy órás ingázás közötti különbség évente több száz, úton töltött órát jelent.
Konkrét esélyt lát a román mezőgazdasági minisztérium arra, hogy az Európai Bizottság enyhítse a Romániára kirótt, jelenleg év végéig érvényes teljes juh- és kecskeexport-tilalmat.
A gazdaság alakulása láttán a BCR lefelé módosította becsléseit, és úgy véli, hogy Románia idén hivatalosan is recesszióba kerül.
Csak a 74. életév betöltése után térülnek meg az állami rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékok: ha korábban meghalunk, pénzünk az államé marad.
Ha lakásfelújítási trendekről beszélünk, pár éve jó eséllyel először a színek, formák, textúrák jutottak eszünkbe, de ma már sokak számára fontosabb – de mindenképp legalább annyira fontos –, hogy mekkora lesz a gáz- vagy a villanyszámla.
Megemeli az új lakossági ajánlatában szereplő árait Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, a Hidroelectrica. Az áramszolgáltató az ország legalacsonyabb árainak köszönhetően már több mint 1,2 millió háztartási fogyasztó energiaszolgáltatója.
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
szóljon hozzá!