Hirdetés

Nehezen halad a kataszteri program: a jogszabályt többször is módosították, de számos más ok hátráltatja a telekkönyvezést

A hátráltató tényezők egyike, hogy sok megyében a kataszteri nyilvántartáshoz szükséges birtoklevelek felét sem kapták meg a földtulajdonosok •  Fotó: Gecse Noémi

A hátráltató tényezők egyike, hogy sok megyében a kataszteri nyilvántartáshoz szükséges birtoklevelek felét sem kapták meg a földtulajdonosok

Fotó: Gecse Noémi

Ismét módosították néhány napja a 2015-ben megjelent kataszteri törvényt, azonban az állami finanszírozású országos kataszteri program így sem halad a kívánt ütemben. A telekelési folyamat számos hátráltató tényezője mellett az egyik legnagyobb gond, hogy sok faluban a korábbi önkormányzatok és földosztó bizottságok rossz munkát végeztek.

Makkay József

2020. október 17., 09:012020. október 17., 09:01

2020. október 17., 09:442020. október 17., 09:44

A legtöbb erdélyi megyében a topográfiai munkálatok továbbra is vontatottan haladnak miközben már öt év eltelt abból a – nyolcéves, 2023 májusáig terjedő – periódusból, amelyet megjelöltek a romániai kataszteri helyzet rendezésére.

Mint ismeretes, az országos kataszteri és telekkönyvezési programot szabályozó törvény 2015 májusában jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály többek között azt is kimondja, hogy

Hirdetés

a földtulajdonosok számára az egész ország területén állami finanszírozással ingyenessé válik a bel- és külterületek telekkönyvezése.

A törvény értelmében a polgármesteri hivatalok nyilvános licit keretében köthetnek szerződést a megyei kataszteri hivatalok által elismert földmérő cégekkel, hogy az adminisztratív területi egységükben található valamennyi földtulajdont felvezethessék az országos kataszteri programba, azaz minden földterületet telekelni lehessen.

RMDSZ-javaslatra módosított törvény

Az elmúlt években rendre kiderültek a kataszteri törvény hiányosságai, amelyek nagyban hátráltatják a még hátralevő nagy mennyiségű terep- és irodai munka elvégzését. Tánczos Barna RMDSZ-szenátor – akinek törvénymódosító javaslatát szerdán fogadta el a szenátus plénuma –, a Krónikának elmondta: az elmúlt három-négy évben többször is sikerült úgy módosítani a kataszteri törvényt, hogy az megfeleljen a földtulajdonosok igényeinek.

A legnagyobb gondnak a zsebszerződésekkel megvásárolt földterületek tulajdoncseréje bizonyult, mivel törvényesen földterületet is csak közjegyző előtti adás-vételi-szerződéssel lehetne eladni.

Hosszú évekkel ezelőtt a kézzel írott szerződések megkötése után és az örökösök szétszóródásával nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen ezt kivitelezni, másrészt az ország sok régiójában nem is érné meg, hiszen az ezzel járó jogi és adminisztratív procedúra költségei meghaladják a termőföld piaci értékét.

Az RMDSZ javaslatára két évvel ezelőtt elfogadott módosítás rögzítette, hogy a visszaigénylést kérő volt tulajdonos nevére megnyitott telekkönyvbe az új tulajdonos bejegyezheti a birtoklási igényét. Amennyiben erről a volt tulajdonossal vagy az örökösökkel közmegegyezés van, és a birtoklási jogot három éven belül senki nem támadja meg, az új tulajdonos telekkönyvezheti a területet.

Sok esetben a korábbi településvezetők keze alatt dolgozó földosztó bizottságok nem végeztek jó munkát •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Sok esetben a korábbi településvezetők keze alatt dolgozó földosztó bizottságok nem végeztek jó munkát

Fotó: Pál Árpád

A mostani törvényjavaslat több területen is a két évvel ezelőtti jogszabály-változtatást módosította, amivel tovább könnyítettek a helyi önkormányzatok, a földtulajdonosok, illetve az örökösök helyzetén. Tánczos Barna szerint

a vezérelv az, hogy a használati jogot bírósági folyamat nélkül, adminisztratív úton lehessen a telekkönyvbe bejegyeztetni.

„A módosítás nemcsak a zsebszerződések ügyét rendezi megnyugtatóan, hanem a család dolgát is megkönnyíti, amennyiben a birtok szétosztásáról egyetértés van. Gördülékenyebb lesz a hagyatéki tárgyalás lefolytatása is. Az örökhagyó nagyszülő nevére megnyitott telekkönyvbe például bekerülhet az új tulajdonos, aki már korábban megvásárolta a földet, de bekerülhet az unoka is, aki a család közös beleegyezésével használja a földterületet” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ-politikus. Hozzátette,

a végleges telekelésig szükséges három év viszonylag rövid időszak, ha figyelembe vesszük, hogy a bírósági eljárás időben és pénzben sokkal többe kerül.

Az országos kataszteri programban történő telekelési folyamat azonban egyelőre lassan halad.

Tánczos szerint országos szinten ma már elegendő állami forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy mindenki részt vehessen a programban. A politikus rámutatott, Hargita megyében például már minden önkormányzatban elkezdődött a kataszteri program. Ahol jó kivitelezőre találtak, ott a folyamat utolsó szakaszánál tartanak, máshol lassabban megy, de mindenhol beindult. „Ez nagymértékben függ attól, hogy az önkormányzat mekkora lendülettel ássa bele magát a munkába. Egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, így előbb-utóbb minden településen befejezik a telekkönyvezést” – érvelt Tánczos Barna Hargita megyei szenátor.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

A telekkönyvezést hátráltató okok

Sztranyiczki Szilárd jogász, földmérő szakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára – aki a rendszerváltás után húsz esztendeig dolgozott a Kolozs megyei kataszteri hivatalban –, visszafogottabban látja az állami finanszírozású tömeges telekkönyvezés eredményességét. Véleménye szerint

a telekkönyvezési munkát nagyban hátráltatja, hogy sok megyében a kataszteri nyilvántartáshoz szükséges birtoklevelek felét sem kapták meg a földtulajdonosok.

A kolozsvári szakember úgy látja, a nagy hajrában a szekeret fogták a lovak elé: úgy akarnak mindenhol gyors iramban telekkönyvezni, hogy hiányoznak a szükséges alapok.

„Sok településen vannak rossz tapasztalataim az állami finanszírozást elnyerő topográfiai cégek munkájával kapcsolatban. A jó munkához az kellene, hogy az adott háttérrészben az összes tulajdonos jelenlétében történjen meg a földmérés, aminek eredményeit majd az irodában véglegesítik. Ezzel szemben ezt az időigényes részt igyekeznek megtakarítani, és a régebbi tereprajzokra, meg különböző más bejegyzésekre hagyatkoznak” – fogalmazott Sztranyiczki Szilárd. Mint kifejtette,

a végeredmény sok esetben olyan kataszteri nyilvántartás, amellyel a földtulajdonosok jó része elégedetlen, és perek sokaságát indíthatja el.

A kevés kiállított birtoklevél hátterében a szakember számos okot lát. A leggyakoribb baj, hogy a korábbi településvezetők keze alatt dolgozó földosztó bizottságok nem végeztek jó munkát. Sok helyen nem pontosak a terepen végzett mérések, másrészt az is gyakori jelenség, hogy olyanok is földhöz jutottak, akiknek ehhez nem lett volna joguk. Ha ilyen esetben birtoklevelet is kiállítottak, azt csak bírósági úton lehet megsemmisíteni.

A jogi procedúrától legtöbben ódzkodnak, de ahol a földterületek nem túl értékesek, ott meg sem éri a több éves perlekedés.

A visszás ügyek azonban megakasztják egész faluközösségek restitúciójának a békés rendezését. Az állami finanszírozású kataszteri rendezés azonban a legtöbb földtulajdonos számára az egyetlen lehetséges út a telekkönyvezésre. Ez magánúton is megoldható, de a szakember szerint csak olyan településeken éri meg, ahol a föld értéke ezt indokolja, különben drágább lesz a leves, mint a hús.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Túl kevés az állami forrás

Kolozs megyében tavaly 16 község hirdethetett licitet az állami finanszírozású kataszteri program keretében, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon vegyesek. Egyetlen községben, Borsaújfaluban sikerült befejezni a topográfiai munkát, több közigazgatási egységben pedig el sem kezdhették, mert a meghirdetett versenytárgyalásra egyetlen földmérő cég sem jelentkezett. Tordaszentlászló község frissen megválasztott RMDSZ-polgármestere, Asztalos István – aki korábban alpolgármesterként dolgozott – a Krónika érdeklődésére elmondta, az államilag ajánlott parcellánkénti 60 lej olyan kis összeg, amiért a környéken nem találnak kivitelezőt. „Mivel a törvény ezt tiltja, a polgármesteri hivatal saját forrásból nem egészíthette ki az összeget, így a kiutalt 300 ezer lejt vissza kellett fizetni. Idén februárban a prefektus jelenlétében volt egy közös megbeszélésünk, ahol azt ígérték, hogy augusztusra megemelik az összeget, de azóta sem kaptunk semmiféle visszajelzést” – magyarázta az elöljáró.

Pedig a községben is nagyon elkelne a kataszteri rendezés, hiszen a földterületeknek mintegy 35 százaléka van telekkönyvezve, és hatvan százalékára sikerült birtoklevelet kiállítani. Asztalos szerint azokban a falvakban, ahol termelőszövetkezet működött, nagyjából rendeződtek a birtokviszonyok. Két román faluban van gond, ahol nem volt kollektivizálás, és a hiányzó dokumentumok miatt nehéz kibogozni az egykori tulajdonosok és örökösök pontos kilétét.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Amerikai–török–román konzorcium a Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására

Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.

Amerikai–török–román konzorcium a Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Bizonytalan a nemzetközi helyzet, kevesebb román állampolgár vállal munkát külföldön

Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.

Bizonytalan a nemzetközi helyzet, kevesebb román állampolgár vállal munkát külföldön
2026. március 11., szerda

Dől a pénz az erdélyi autópálya-építésre

Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.

Dől a pénz az erdélyi autópálya-építésre
2026. március 11., szerda

Eltűnőfélben a kis boltok, hódítanak a nagyobb üzletek Romániában

Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.

Eltűnőfélben a kis boltok, hódítanak a nagyobb üzletek Romániában
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Bolojan elismerte: nem lesz könnyű a költségvetésben foglaltak teljesítése

A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan elismerte: nem lesz könnyű a költségvetésben foglaltak teljesítése
2026. március 11., szerda

„Hatékonyak” a megszorító intézkedések, nagyot csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban

Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.

„Hatékonyak” a megszorító intézkedések, nagyot csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban
2026. március 11., szerda

Enyhén, de tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon

Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.

Enyhén, de tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Jobban odafigyelnek az árakra az emberek, és amit nem muszáj, nem veszik meg

A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.

Jobban odafigyelnek az árakra az emberek, és amit nem muszáj, nem veszik meg
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, de a PSD még mindig köti az ebet a karóhoz

A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, de a PSD még mindig köti az ebet a karóhoz
2026. március 10., kedd

Üzemanyagválság: kőolaj-finomító újraindítását fontolgatja a kormány az áremelkedés letörésére

A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Üzemanyagválság: kőolaj-finomító újraindítását fontolgatja a kormány az áremelkedés letörésére
Hirdetés
Hirdetés