
2012. január 13., 08:072012. január 13., 08:07
Álhír az az információ, amely szerint növekedni fog jövő héttől az euróban felvett jelzáloghitelek után fizetett kamat értéke – közölték a lapunk által megszólaltatott szakemberek. A Realitatea.net hírportál arról számolt be, hogy 0,85 százalékpontos emelkedés várható az egyik kereskedelmi banknál, a pénzintézet nevét azonban nem közölték, ennek következtében pedig valószínűleg más bankok is alkalmazni fogják az emelést.
A portál által megszólaltatott elemzők szerint a következő időszakban további drágulások várhatók, a szakemberek így lejalapú jelzáloghitel felvételére ösztönözték a lakosságot. A lejalapú bankkölcsönök után fizetett kamat egyébként közel 10 százalék. A drágítás következtében egy 30 éves futamidejű, 50 ezer euró értékű bankkölcsönkamat az eddigi 6,8 százalék helyett 7,5 százalék lett volna. A havi törlesztőrészlet így mintegy 26 euróval emelkedne, a visszatérítendő összeg pedig több mint 9 ezer euróval lenne több.
Az azonban biztos, hogy a Romániában bejegyzett kereskedelmi pénzintézeteknek a Román Nemzeti Bank (BNR) által jóváhagyott új hitelszabályozást kell alkalmazniuk január végétől. Eszerint jelzálog- és ingatlanhitel esetében a fizetésüket lejben kapó magánszemélyeknek legalább 15 százalékos önrészt kell állniuk az euróban, míg 40 százalékot a dollárban, illetve svájci frankban igényelt kölcsönökre. A fogyasztói hitelek maximális futamidejét 5 évre korlátozzák, a hitelszabályozás alól ugyanakkor kivételt jelent az Első otthon program.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére kijelentette: nem értesült arról, hogy bármelyik kereskedelmi pénzintézet emelni kívánja az euróban felvett kölcsönök utáni kamatot, egy, az emelésre vonatkozó, bankok közötti megegyezés pedig ellenkezne a versenytanács szabályzatával. „Az euróban felvett hitel kamatját az európai bankközi kamatláb, az Euribor határozza meg, amely jelenleg alacsony, 1,3 százalékos szinten van, ez 2005–2006-ban lényegesen magasabb, 3,5 százalékos volt. Emellett az ügyfelek törlesztőrészletei is adott időközönként változhatnak” – magyarázta a vezérigazgató.
Diósi ugyanakkor arra is rámutatott: a közeljövőben nem várható a hitelkörülmények változása, ezt elsősorban az ügyfelek fizetőképessége fogja majd befolyásolni. Hozzátette: a bankok mindenképpen folytatni kívánják a hitelezést, ez ugyanis serkenti a gazdaságot, erre pedig a megfelelő anyagi forrásaik is adottak. „A klienseknek mindenképpen azt tanácsolnám, hogy rövid futamidőre euróban, hosszú lejáratú kamatra pedig lejben vegyék fel a bankkölcsönt, hosszú távon ugyanis nehézséget jelenthet az árfolyam-ingadozás miatt kialakult árkülönbség” – javasolta a szakértő.
Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja szerint sem lenne valós ok az euróban felvett hitelek utáni kamat emelésére, azzal együtt, hogy a deviza az egyik legalacsonyabb kamattal rendelkezik. A Krónika kérdésére elmondta, ennek indoklására a kereskedelmi bankok vezetői tudnának érdemi választ adni, a nemzeti bank ugyanis nem tudja befolyásolni az euróval folytatott tranzakciókat, amelyek elsősorban az eurózóna gazdasági politikájától függenek. Nagy Ágnes ugyanakkor úgy vélte, Romániában nem alakulhat ki az az állapot, amely Magyarországon állt fenn a svájci frank erősödése miatt, hiszen a lej és az euró az uniós tagság révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Az igazgatótanács tagja arra is rámutatott: a BNR által bevezetett új hitelszabályozás elsődleges célja tudatosítani a lakosságban, hogy milyen kockázatokkal járhat, ha a bankkölcsönt nem abban a pénznemben veszik fel, amelyben jövedelmüket kapják. „Romániában 2009 és 2011 között közel duplájára – 7,9 százalékról 14,4 százalékra – emelkedett a nem fizetők aránya. Az új szabályozás ennek kézben tartásáért lépett érvénybe” – fogalmazott a szakértő.
Mint mondta, a BNR-nek nem célja megtiltani, hogy az érintettek euróban vegyenek fel bankkölcsönt, ehelyett azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak ahhoz a pénznemhez ajánlott kapcsolniuk a felvett hiteleket, amelyben jövedelmükhöz, illetve nyereségükhöz hozzájutnak. Hozzátette: novemberi adatok szerint Romániában a magánszemélyek által igényelt bankkölcsönök 33,8 százaléka lejben, míg 66,2 százaléka más valutában van, vállalkozások esetében ez az arány 38,8, illetve 61,2 százalék.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.