2012. január 13., 08:072012. január 13., 08:07
Álhír az az információ, amely szerint növekedni fog jövő héttől az euróban felvett jelzáloghitelek után fizetett kamat értéke – közölték a lapunk által megszólaltatott szakemberek. A Realitatea.net hírportál arról számolt be, hogy 0,85 százalékpontos emelkedés várható az egyik kereskedelmi banknál, a pénzintézet nevét azonban nem közölték, ennek következtében pedig valószínűleg más bankok is alkalmazni fogják az emelést.
A portál által megszólaltatott elemzők szerint a következő időszakban további drágulások várhatók, a szakemberek így lejalapú jelzáloghitel felvételére ösztönözték a lakosságot. A lejalapú bankkölcsönök után fizetett kamat egyébként közel 10 százalék. A drágítás következtében egy 30 éves futamidejű, 50 ezer euró értékű bankkölcsönkamat az eddigi 6,8 százalék helyett 7,5 százalék lett volna. A havi törlesztőrészlet így mintegy 26 euróval emelkedne, a visszatérítendő összeg pedig több mint 9 ezer euróval lenne több.
Az azonban biztos, hogy a Romániában bejegyzett kereskedelmi pénzintézeteknek a Román Nemzeti Bank (BNR) által jóváhagyott új hitelszabályozást kell alkalmazniuk január végétől. Eszerint jelzálog- és ingatlanhitel esetében a fizetésüket lejben kapó magánszemélyeknek legalább 15 százalékos önrészt kell állniuk az euróban, míg 40 százalékot a dollárban, illetve svájci frankban igényelt kölcsönökre. A fogyasztói hitelek maximális futamidejét 5 évre korlátozzák, a hitelszabályozás alól ugyanakkor kivételt jelent az Első otthon program.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére kijelentette: nem értesült arról, hogy bármelyik kereskedelmi pénzintézet emelni kívánja az euróban felvett kölcsönök utáni kamatot, egy, az emelésre vonatkozó, bankok közötti megegyezés pedig ellenkezne a versenytanács szabályzatával. „Az euróban felvett hitel kamatját az európai bankközi kamatláb, az Euribor határozza meg, amely jelenleg alacsony, 1,3 százalékos szinten van, ez 2005–2006-ban lényegesen magasabb, 3,5 százalékos volt. Emellett az ügyfelek törlesztőrészletei is adott időközönként változhatnak” – magyarázta a vezérigazgató.
Diósi ugyanakkor arra is rámutatott: a közeljövőben nem várható a hitelkörülmények változása, ezt elsősorban az ügyfelek fizetőképessége fogja majd befolyásolni. Hozzátette: a bankok mindenképpen folytatni kívánják a hitelezést, ez ugyanis serkenti a gazdaságot, erre pedig a megfelelő anyagi forrásaik is adottak. „A klienseknek mindenképpen azt tanácsolnám, hogy rövid futamidőre euróban, hosszú lejáratú kamatra pedig lejben vegyék fel a bankkölcsönt, hosszú távon ugyanis nehézséget jelenthet az árfolyam-ingadozás miatt kialakult árkülönbség” – javasolta a szakértő.
Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja szerint sem lenne valós ok az euróban felvett hitelek utáni kamat emelésére, azzal együtt, hogy a deviza az egyik legalacsonyabb kamattal rendelkezik. A Krónika kérdésére elmondta, ennek indoklására a kereskedelmi bankok vezetői tudnának érdemi választ adni, a nemzeti bank ugyanis nem tudja befolyásolni az euróval folytatott tranzakciókat, amelyek elsősorban az eurózóna gazdasági politikájától függenek. Nagy Ágnes ugyanakkor úgy vélte, Romániában nem alakulhat ki az az állapot, amely Magyarországon állt fenn a svájci frank erősödése miatt, hiszen a lej és az euró az uniós tagság révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Az igazgatótanács tagja arra is rámutatott: a BNR által bevezetett új hitelszabályozás elsődleges célja tudatosítani a lakosságban, hogy milyen kockázatokkal járhat, ha a bankkölcsönt nem abban a pénznemben veszik fel, amelyben jövedelmüket kapják. „Romániában 2009 és 2011 között közel duplájára – 7,9 százalékról 14,4 százalékra – emelkedett a nem fizetők aránya. Az új szabályozás ennek kézben tartásáért lépett érvénybe” – fogalmazott a szakértő.
Mint mondta, a BNR-nek nem célja megtiltani, hogy az érintettek euróban vegyenek fel bankkölcsönt, ehelyett azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak ahhoz a pénznemhez ajánlott kapcsolniuk a felvett hiteleket, amelyben jövedelmükhöz, illetve nyereségükhöz hozzájutnak. Hozzátette: novemberi adatok szerint Romániában a magánszemélyek által igényelt bankkölcsönök 33,8 százaléka lejben, míg 66,2 százaléka más valutában van, vállalkozások esetében ez az arány 38,8, illetve 61,2 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok