
Nyugtatni próbál. Alexandru Nazare szerint nincs veszélyben az időskori illetmények és a bérek folyósítása
Fotó: Haáz Vince
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. július 02., 09:392025. július 02., 09:39
Nazare kedden megbeszélést folytatott a minisztérium alkalmazottainak képviselőivel a költségvetési hiány csökkentésének terve miatt kirobbant tiltakozások kapcsán.
A pénzügyminiszter a gazdasági kontextust és a költségvetési megszorításokat is ismertette a munkavállalók képviselőivel.
„Ma határozott és őszinte megbeszélést folytattam a pénzügyminisztériumban dolgozó kollégáimmal. Olyan időszakon megyünk keresztül, amely a költségvetési apparátus kiadásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket ír elő, és ez természetesen aggodalmat kelt, ugyanakkor pletykák és riogatások számára is táptalajul szolgál. Megértem a minisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai által érzett nyomást, és teljes mértékben tiszteletben tartom a tiltakozáshoz való jogukat. Ugyanakkor fontos, hogy mindannyian megértsük, hogy a pletykák és téves információk által keltett pánik nem tükrözi a valóságot, és nem igazán segít senkinek” – hangsúlyozta Nazare.
„Olyan helyzetből indulunk ki, amely megtakarításokat ír elő ott, ahol működési zavarok vannak. Románia jelentős költségvetési hiányt halmozott fel, ami súlyos következmények sorozatát generálhatja, ha nem fogadjuk el időben a szükséges intézkedéseket” – tette hozzá Alexandru Nazare.
A miniszter szerint 2024-ben a pénzügyminisztérium saját apparátusának és az alárendelt intézmények alkalmazottainak kifizetett prémiumokra és juttatásokra fordított kiadások 370 millió lejre rúgnak.
Ezen kívül a pénzügyminisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai csak rokkantsági pótlékokat kaptak, valamint juttatásokat a doktori címért.
„Az üzenet egyértelmű: a költségvetési apparátusban a teljesítményt helyezzük előtérbe, és zéró toleranciát tanúsítunk a közpénzek felelőtlen elköltésével szemben.
A szakszervezetekkel közösen továbbra is elemezzük azokat a megoldásokat, intézkedéseket, amelyek méltányosságot és pénzügyi kiszámíthatóságot biztosíthatnak” – mutatott rá Nazare.
Mint arról beszámoltunk, kedden már második napja tiltakoztak a közalkalmazottak a veszélyességi pótlék csökkentése ellen.
A kormány hétfő délutáni ülésén fogadta el azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A kormány intézkedése hatalmas felháborodást és spontán munkabeszüntetést váltott ki a közalkalmazottak körében, akik általános sztrájkot helyeztek kilátásba.
Az intézkedés – amely már kedden hatályba lépett, és 2026. december 31. között lesz érvényben – annak a megszorításokat tartalmazó csomagnak a része, amellyel a kormány idén 7 százalékra kívánja lefaragni a 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára ugrott költségvetési hiányt.
Eddig a közalkalmazottak 3-10 napos pótszabadságra voltak jogosultak évente a törvény szerint járó 20-21 szabadnapon felül. Ennek nyomán előfordult, hogy a közszféra számos dolgozója akár 35 fizetett szabadnaphoz is hozzájutott egy év során.
Kedden Vasile Marica, a Sed Lex adóügyi közalkalmazotti szakszervezet vezetője a nyugdíjak és a bérek kifizetésének bojkottálását helyezte kilátásba.
„Utcára vonulhatunk minden nap, vagy
Napról napra nő a tiltakozók száma. Ha tegnap körülbelül 5000 ember vonult az utcákra, ma körülbelül 8000 ember van az utcán, az intézmények előtt. Akár 20 000 ember is lehet. Lehet, hogy egy nap nem megyünk be dolgozni, azon a napon, amikor a fizetéseket és a nyugdíjakat fizetik. Egyáltalán nem fogunk megjelenni. Bezárjuk az intézményt és hazamegyünk. Mire eljutunk az elnökhöz és a miniszterelnökhöz, már ezer ember van, aki egy papírlapon kifejti a véleményét. Addig folytatjuk a tüntetéseket, amíg szükséges, amíg valaki meghallgat minket, és megpróbálja megoldani a nagy problémákat” – mondta a Digi24-nek Vasile Marica.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!