2010. május 21., 11:132010. május 21., 11:13
Édler András elmondta, a téma már rég aktuális, mert van ugyan egy, az ideiglenes munkát szabályozó jogszabály, de mivel az túl bürokratikus feltételeket szab meg, a napszámosok esetében általában nem alkalmazzák. Például Kovászna megyében hatalmas mezőgazdasági területeket műveltetnek meg napszámosokkal, de mivel túl bonyolult az alkalmazásuk, ezért feketén foglalkoztatják őket.
A gazdasági válságban még jobban kiéleződik ez a helyzet, ezért van szükség a törvényre, szögezte le a háromszéki politikus. Édler elmondta, a napszámosok iskolázatlan, szakképzetlen személyek, akik a létminimumért dolgoznak, ezért próbálták minél egyszerűbbé tenni a törvényes foglalkoztatásukat. A tervezet szerint a munkaadó reggel elmondja a napszámosnak a feltételeket, felvilágosítja az esetleges veszélyekről, megegyeznek a bérben, biztosítja a szerszámokat és munkavédelmi felszerelést.
A napszámos a polgármesteri hivataltól válthatja ki a napszámos-könyvet, ebbe a munkaadónak a kifizetett bér 16 százalékával megegyező értékű adóbélyeget kell mindennap beragasztania. A munkavállalókat pedig be kell vezetnie egy nyilvántartásba, amelyet a következő hónap elején kell leadnia a munkafelügyelőségen. Nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást ez után az összeg után nem fizetnek. A munkavállalónak viszont a napszámoskönyv egyfajta referencia lehet a megbízhatóságáról. A munkaadó pedig le tudja írni a kifizetett bért költségként.
Édler András elmondta, abban bíznak, a törvény megjelenése után több munkát ajánlanak fel a létminimumért küzdőknek. Eddig egyetlen nagyvállalat sem alkalmazott napszámosokat például udvartakarításra, inkább leszerződtetett egy céget, viszont ezután előfordulhat, hogy megteszi, ha erre törvényes és egyszerű módja van, magyarázta a képviselő.
A törvényben megszorítások vannak, miszerint egy napszámos egy munkaadónál nem dolgozhat egy évben 60 napnál többet, erre azért van szükség, hogy az alkalmazottakat ne tudják napszámosként foglalkoztatni. Ugyanakkor a bért is szabályozták, nem lehet kevesebb egy órára 2 lejnél és több 10 lejnél, hogy ne használják ki ezt a lehetőséget pénzmosásra. Édler közölte, kérték a tervezet sürgősségi megvitatását, és reméli, minél hamarabb sikerül elfogadni azt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok