2010. május 21., 11:132010. május 21., 11:13
Édler András elmondta, a téma már rég aktuális, mert van ugyan egy, az ideiglenes munkát szabályozó jogszabály, de mivel az túl bürokratikus feltételeket szab meg, a napszámosok esetében általában nem alkalmazzák. Például Kovászna megyében hatalmas mezőgazdasági területeket műveltetnek meg napszámosokkal, de mivel túl bonyolult az alkalmazásuk, ezért feketén foglalkoztatják őket.
A gazdasági válságban még jobban kiéleződik ez a helyzet, ezért van szükség a törvényre, szögezte le a háromszéki politikus. Édler elmondta, a napszámosok iskolázatlan, szakképzetlen személyek, akik a létminimumért dolgoznak, ezért próbálták minél egyszerűbbé tenni a törvényes foglalkoztatásukat. A tervezet szerint a munkaadó reggel elmondja a napszámosnak a feltételeket, felvilágosítja az esetleges veszélyekről, megegyeznek a bérben, biztosítja a szerszámokat és munkavédelmi felszerelést.
A napszámos a polgármesteri hivataltól válthatja ki a napszámos-könyvet, ebbe a munkaadónak a kifizetett bér 16 százalékával megegyező értékű adóbélyeget kell mindennap beragasztania. A munkavállalókat pedig be kell vezetnie egy nyilvántartásba, amelyet a következő hónap elején kell leadnia a munkafelügyelőségen. Nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást ez után az összeg után nem fizetnek. A munkavállalónak viszont a napszámoskönyv egyfajta referencia lehet a megbízhatóságáról. A munkaadó pedig le tudja írni a kifizetett bért költségként.
Édler András elmondta, abban bíznak, a törvény megjelenése után több munkát ajánlanak fel a létminimumért küzdőknek. Eddig egyetlen nagyvállalat sem alkalmazott napszámosokat például udvartakarításra, inkább leszerződtetett egy céget, viszont ezután előfordulhat, hogy megteszi, ha erre törvényes és egyszerű módja van, magyarázta a képviselő.
A törvényben megszorítások vannak, miszerint egy napszámos egy munkaadónál nem dolgozhat egy évben 60 napnál többet, erre azért van szükség, hogy az alkalmazottakat ne tudják napszámosként foglalkoztatni. Ugyanakkor a bért is szabályozták, nem lehet kevesebb egy órára 2 lejnél és több 10 lejnél, hogy ne használják ki ezt a lehetőséget pénzmosásra. Édler közölte, kérték a tervezet sürgősségi megvitatását, és reméli, minél hamarabb sikerül elfogadni azt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok