
A lakossági gázár 1,7 százalékkal csökkent, az elektromos energia viszont 2,4 százalékkal drágult az Európai Unió (EU) tagállamaiban 2014 második fele és 2015 második fele között.
2016. május 30., 19:512016. május 30., 19:51
2016. május 30., 20:582016. május 30., 20:58
A háztartások a 2008-as árakhoz képest 33 százalékkal fizettek többet az áramért, a gáz pedig 14 százalékkal került többe a tavalyi második fél évben – közölte az EU statisztikai hivatala (Eurostat).
Uniós átlagban a tavalyi év második felében 21,1 eurót kellett fizetni az áramért 100 kilowattóránként, a legkevesebbet, 9,6 eurót Bulgáriában és 11,5 eurót Magyarországon, a legtöbbet pedig, 30,4 eurót Dániában.
A földgáz 100 kilowattóránként 7,1 euróba került az Unió 28 tagállamának átlagában. A legkevesebbet, valamivel több, mint 3 eurót Magyarországon és Romániában, a legtöbbet, közel 12 eurót pedig Svédországban fizettek a háztartások. A lakossági áramdíj nagyjából egyharmadát (33 százalék) és a földgázár majdnem egynegyedét (23 százalék) tették ki az adók és illetékek.
Az egyes országok nemzeti valutájában számolva az elektromos áram Lettországban (26,8 százalék), Belgiumban (15,1 százalék) és Bulgáriában (6,9 százalék) drágult a legjobban. Ezzel szemben Cipruson (mínusz 22 százalék), Litvániában (mínusz 5,8 százalék) és Írországban (mínusz 3,2 százalék) csökkent leginkább az áram ára. A gázár Észtországban (mínusz 22,3 százalék), Bulgáriában (mínusz 19,1 százalék) és Dániában (mínusz 12,8 százalék) csökkent leginkább, a legnagyobb mértékben pedig Romániában (7,2 százalék) és Svédországban (4,4 százalék) drágult.
Vásárlóerő-paritáson számolva a spanyol háztartások fizették a legtöbbet a földgázért a tavalyi második fél évben, 100 kilowattóránként 10,4 eurót, a legkevesebbet, 4 eurót pedig Luxembourgban. Az áram Portugáliában került a legtöbbe (29,3 euró), a legkevesebbe pedig Finnországban (12,3 euró).
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
szóljon hozzá!