
A lakossági gázár 1,7 százalékkal csökkent, az elektromos energia viszont 2,4 százalékkal drágult az Európai Unió (EU) tagállamaiban 2014 második fele és 2015 második fele között.
2016. május 30., 19:512016. május 30., 19:51
2016. május 30., 20:582016. május 30., 20:58
A háztartások a 2008-as árakhoz képest 33 százalékkal fizettek többet az áramért, a gáz pedig 14 százalékkal került többe a tavalyi második fél évben – közölte az EU statisztikai hivatala (Eurostat).
Uniós átlagban a tavalyi év második felében 21,1 eurót kellett fizetni az áramért 100 kilowattóránként, a legkevesebbet, 9,6 eurót Bulgáriában és 11,5 eurót Magyarországon, a legtöbbet pedig, 30,4 eurót Dániában.
A földgáz 100 kilowattóránként 7,1 euróba került az Unió 28 tagállamának átlagában. A legkevesebbet, valamivel több, mint 3 eurót Magyarországon és Romániában, a legtöbbet, közel 12 eurót pedig Svédországban fizettek a háztartások. A lakossági áramdíj nagyjából egyharmadát (33 százalék) és a földgázár majdnem egynegyedét (23 százalék) tették ki az adók és illetékek.
Az egyes országok nemzeti valutájában számolva az elektromos áram Lettországban (26,8 százalék), Belgiumban (15,1 százalék) és Bulgáriában (6,9 százalék) drágult a legjobban. Ezzel szemben Cipruson (mínusz 22 százalék), Litvániában (mínusz 5,8 százalék) és Írországban (mínusz 3,2 százalék) csökkent leginkább az áram ára. A gázár Észtországban (mínusz 22,3 százalék), Bulgáriában (mínusz 19,1 százalék) és Dániában (mínusz 12,8 százalék) csökkent leginkább, a legnagyobb mértékben pedig Romániában (7,2 százalék) és Svédországban (4,4 százalék) drágult.
Vásárlóerő-paritáson számolva a spanyol háztartások fizették a legtöbbet a földgázért a tavalyi második fél évben, 100 kilowattóránként 10,4 eurót, a legkevesebbet, 4 eurót pedig Luxembourgban. Az áram Portugáliában került a legtöbbe (29,3 euró), a legkevesebbe pedig Finnországban (12,3 euró).
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!