
Számottevő érdeklődés közepette zajlott le a magyarországi Biharkeresztesen a nagyváradi cégek részvételével megrendezett állásbörze.
2015. november 09., 19:202015. november 09., 19:20
A Hajdú-Bihar megyei kisváros, valamint a bihari megyeszékhely elöljárói lapunknak nyilatkozva ama reményüknek adtak hangot, miszerint az első alkalommal tartott munkaerő-toborzó a határ mindkét oldalán kedvező hatást vált ki a munkaerőpiacon.
A négyezer lelkes, a magyar–román határtól hat kilométerre fekvő Biharkeresztesen kétszáz állást hirdetett meg a váradi Eurobusiness Park ipari övezetben működő öt társaság, kimondottan helyi munkavállalók számára. A befektetők változatos munkakörökben kínáltak munkalehetőséget, többnyire szalag melletti munkavégzésre, elsősorban fa-, fém- és elektromos eszközök gyártása területén, betanított és szakmunkások, valamint mérnökök részére.
Az állásbörzén képviseltette magát a Nagyváradon 80 millió eurós beruházással üzemet létesítő, háztartási és ipari berendezéseket gyártó amerikai Emerson, az elektronikai szolgáltatásokat végző kanadai Celestica, az építőtelepek és az autóipar számára fém alkatrészeket előállító brit Faist Mekatronic, valamint a Plexus és a számítógépeket és elektronikai cikkeket gyártó Shinheung Electronics.
Barabás Ferenc, a mintegy tizenöt százalékos munkanélküliséggel küzdő Biharkeresztes polgármestere a Krónikának elmondta, jelentős érdeklődést tapasztalt a településén megrendezett munkaerőtoborzón, amelyen több érdeklődő abban állapodott meg potenciális munkaadójával, hogy megtekinti a váradi munkakörülményeket. „Biztató munkakörülményeket, teljesítményalapú fizetéseket és béren kívüli juttatásokat ígértek a cégek, ami elsősorban ama közfoglalkoztatottak számára jelent jó lehetőséget, akik itthon ennél kevesebbet keresnek\" – magyarázta a kisváros elöljárója.
Barabás szerint a váradi önkormányzattal együttműködve mindenképpen gondolkodnak a hasonló börzék folytatásában is, és a jövőben meghirdetendő állásokat az önkormányzat lapjában is közzéteszik, hiszen a cél az, hogy minél többen jussanak munkához. A keresztesi polgármester hozzátette, a magyarországi álláskeresők számára az is előnyt jelent, hogy a nagyváradi cégeknél sok a magyar alkalmazott, így nincsenek nyelvi korlátok sem.
Egyébként a közel kétszázezres lélekszámú Nagyváradról és vonzáskörzetéből becslések szerint mintegy hétszázan költöztek át az elmúlt évek során Biharkeresztesre, ahonnan a szülők dolgozni, a gyerekek pedig iskolába ingáznak naponta a határon kereszül. Ezzel kapcsolatban Barabás Ferenc kérdésünkre elmondta, az áttelepültek többségének sikerült beilleszkednie, a román ajkú beköltözöttek számára lakossági fórumok alkalmával tolmácsot biztosítanak.
Huszár István nagyváradi alpolgármester szerint a határ kétoldalán fekvő településnek partnernek, és nem versenytársnak kell lennie. „Bár Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, a közös Európában már nálunk is légiesült az országhatár, a Biharkeresztes és Nagyvárad közötti 17 kilométeres távolság pedig nem számít annak, aki dolgozni akar. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy Magyarországon szociális segélyből és közmunkából legtöbb 75 ezer forintot kereshet valaki, Nagyváradon viszont egy segédmunkás minimálbére 1200 lejnél (80 ezer forint – szerk. megj.) kezdődik, amelyen felül szakosodás esetén meleg étel, élelmiszerutalvány és utazási költségtérítés is jár, akkor a romániai bérezés is versenyképes\" – állapította meg a Krónikának Huszár, emlékeztetve, hogy a bihari megyeszékhelyen mindössze két-három százalékos a munkanélküliség.
Szerinte a munkavállalók ingázását könnyíti a Berettyóújfalu és Nagyvárad között nemrég elkészült kerékpárút is, ugyanakkor a váradi cégek felajánlották, hogy nagyobb létszámú dolgozó esetén mikrobusszal is megoldják a magyarországi alkalmazottak szállítását. „Ha úgy tetszik, a két önkormányzat diplomáciai szerepet vállalt az álláskeresők és a munkaadók egymásra találásának elősegítése érdekében. Az állásbörzén szerzett tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy nem volt hiábavaló\" – jelentette ki lapunknak Nagyvárad alpolgármestere.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!