
Számottevő érdeklődés közepette zajlott le a magyarországi Biharkeresztesen a nagyváradi cégek részvételével megrendezett állásbörze.
2015. november 09., 19:202015. november 09., 19:20
A Hajdú-Bihar megyei kisváros, valamint a bihari megyeszékhely elöljárói lapunknak nyilatkozva ama reményüknek adtak hangot, miszerint az első alkalommal tartott munkaerő-toborzó a határ mindkét oldalán kedvező hatást vált ki a munkaerőpiacon.
A négyezer lelkes, a magyar–román határtól hat kilométerre fekvő Biharkeresztesen kétszáz állást hirdetett meg a váradi Eurobusiness Park ipari övezetben működő öt társaság, kimondottan helyi munkavállalók számára. A befektetők változatos munkakörökben kínáltak munkalehetőséget, többnyire szalag melletti munkavégzésre, elsősorban fa-, fém- és elektromos eszközök gyártása területén, betanított és szakmunkások, valamint mérnökök részére.
Az állásbörzén képviseltette magát a Nagyváradon 80 millió eurós beruházással üzemet létesítő, háztartási és ipari berendezéseket gyártó amerikai Emerson, az elektronikai szolgáltatásokat végző kanadai Celestica, az építőtelepek és az autóipar számára fém alkatrészeket előállító brit Faist Mekatronic, valamint a Plexus és a számítógépeket és elektronikai cikkeket gyártó Shinheung Electronics.
Barabás Ferenc, a mintegy tizenöt százalékos munkanélküliséggel küzdő Biharkeresztes polgármestere a Krónikának elmondta, jelentős érdeklődést tapasztalt a településén megrendezett munkaerőtoborzón, amelyen több érdeklődő abban állapodott meg potenciális munkaadójával, hogy megtekinti a váradi munkakörülményeket. „Biztató munkakörülményeket, teljesítményalapú fizetéseket és béren kívüli juttatásokat ígértek a cégek, ami elsősorban ama közfoglalkoztatottak számára jelent jó lehetőséget, akik itthon ennél kevesebbet keresnek\" – magyarázta a kisváros elöljárója.
Barabás szerint a váradi önkormányzattal együttműködve mindenképpen gondolkodnak a hasonló börzék folytatásában is, és a jövőben meghirdetendő állásokat az önkormányzat lapjában is közzéteszik, hiszen a cél az, hogy minél többen jussanak munkához. A keresztesi polgármester hozzátette, a magyarországi álláskeresők számára az is előnyt jelent, hogy a nagyváradi cégeknél sok a magyar alkalmazott, így nincsenek nyelvi korlátok sem.
Egyébként a közel kétszázezres lélekszámú Nagyváradról és vonzáskörzetéből becslések szerint mintegy hétszázan költöztek át az elmúlt évek során Biharkeresztesre, ahonnan a szülők dolgozni, a gyerekek pedig iskolába ingáznak naponta a határon kereszül. Ezzel kapcsolatban Barabás Ferenc kérdésünkre elmondta, az áttelepültek többségének sikerült beilleszkednie, a román ajkú beköltözöttek számára lakossági fórumok alkalmával tolmácsot biztosítanak.
Huszár István nagyváradi alpolgármester szerint a határ kétoldalán fekvő településnek partnernek, és nem versenytársnak kell lennie. „Bár Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, a közös Európában már nálunk is légiesült az országhatár, a Biharkeresztes és Nagyvárad közötti 17 kilométeres távolság pedig nem számít annak, aki dolgozni akar. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy Magyarországon szociális segélyből és közmunkából legtöbb 75 ezer forintot kereshet valaki, Nagyváradon viszont egy segédmunkás minimálbére 1200 lejnél (80 ezer forint – szerk. megj.) kezdődik, amelyen felül szakosodás esetén meleg étel, élelmiszerutalvány és utazási költségtérítés is jár, akkor a romániai bérezés is versenyképes\" – állapította meg a Krónikának Huszár, emlékeztetve, hogy a bihari megyeszékhelyen mindössze két-három százalékos a munkanélküliség.
Szerinte a munkavállalók ingázását könnyíti a Berettyóújfalu és Nagyvárad között nemrég elkészült kerékpárút is, ugyanakkor a váradi cégek felajánlották, hogy nagyobb létszámú dolgozó esetén mikrobusszal is megoldják a magyarországi alkalmazottak szállítását. „Ha úgy tetszik, a két önkormányzat diplomáciai szerepet vállalt az álláskeresők és a munkaadók egymásra találásának elősegítése érdekében. Az állásbörzén szerzett tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy nem volt hiábavaló\" – jelentette ki lapunknak Nagyvárad alpolgármestere.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!