2010. október 19., 09:512010. október 19., 09:51
Sulfina Barbu képviselő a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a tanácskozáson nem konkrét javaslatokról volt szó, hanem Videanu illusztrálta, hogy milyen következményekkel járna ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése. A párt vezetőségéből kiszivárgott információk szerint azonban Emil Boc kormányfő várhatóan még a héten egyeztet az IMF megbízottaival erről a három intézkedéstervezetről. Az alakulat szakemberei által végzett számítások szerint ezek 2,2 milliárd eurós hiányt generálnának a költségvetésben. Az így keletkező deficit kiegészítésére két megoldásjavaslatot dolgoztak ki a nagyobbik kormánypárt szakértői. Az első szerint 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelnék a GDP-arányos deficitcélt – erre azonban minden valószínűség szerint nem fognak rábólintani a Valutaalap képviselői. A második megoldás viszont úgy tartaná szinten a költségvetési hiányt, hogy az adó- és járulékcsökkentés által keletkező hiányt a beruházásokra elkülönített alapokból vonná el.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban nem nézi jó szemmel a kormány terveit: Tony Lybek, az IMF romániai és bulgáriai képviseletének vezetője tegnap az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a bérpótlékok kifizetése, a minimálbér emelése és az egységes adókulcs 16-ról 12 százalékra való csökkentése veszélybe sodorhatja az idei költségvetési hiánycélt. Emlékeztetett: az IMF és a román kormány 6,8 százalékos hiánycélról állapodott meg a 2010-es évre.
A déli órákban egyébként az újságírók még hiába faggatták Videanut a több ízben is hangoztatott adócsökkentésről, akkor mindössze anynyit árult el, hogy a Demokrata-Liberális Párt növelné a minimálbért és csökkentené az alkalmazottakat terhelő hozzájárulásokat. Videanut arról kérdezték, hogyan viszonyul a PDL Traian Băsescu hétvégi bejelentéséhez, miszerint a hozzájárulások mértékét kellene csökkenteni, nem pedig a 16 százalékos egységes adókulcsot. Videanu mindössze annyit jegyzett meg, hogy az államfő és a nagyobbik kormánypárt gazdasági víziója nagyvonalakban megegyezik. „Nincs szó nagyon eltérő víziókról. Intézkedések együttesében gondolkodunk, növelnénk a minimálbért, s ezzel párhuzamosan csökkentenénk a hozzájárulásokat úgy, hogy az üzleti szféra ne veszítsen versenyképességéből, hiszen ez tudja majd megvalósítani a román gazdaság fellendülését. E tekintetben lehetnek nézetkülönbségek, én ugyanis intézkedéscsomagban, és nem egyetlen intézkedésben gondolkodom, mivel nincs egyetlen olyan lépés, amelynek köszönhetően csodával határos módon Románia kilábal a válságból” – fogalmazott a korábbi gazdasági tárcavezető. További kérdésre, miszerint ez az intézkedéscsomag tartalmazza-e majd egy időben a hozzájárulások és az egységes adókulcs csökkentését, Videanu annyit mondott: „elviekben igen”. „A részletekről majd beszámolok. Most azt mondhatom, hogy ebben a kérdésben már egyeztettem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, illetve más fontos döntéshozókkal. Amikor majd Bukarestbe látogat az IMF küldöttsége, párhuzamosan elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, s akkor majd kiderül, hogy ki hogyan látja ezeket az intézkedéseket” – hangoztatta. A sajtósok pedig hiába nyaggatták tovább az egységes adókulcs kapcsán, leszögezte: „engedjék meg, hogy többet ne mondjak erről a témáról. Így is túl sok információt árultam el”.
| Kivonná a nem adóköteles jövedelem kategóriából a kormány a cégek, boltok által kiadott ajándékutalványokat, amelyek után a tervezett pénzügyi törvénykönyv-módosítást követően adót kellene fizetni. A Mediafax hírügynökség által idézett pénzügyi szakemberek szerint azokról az utalványokról van egyebek mellett szó, amelyeket a boltok különböző akciók keretében adnak vevőiknek, hogy későbbi vásárlásaikkor kedvezményekben részesüljenek bizonyos termékek megvásárlásakor. Ide tartoznak ugyanakkor a cégek által alkalmazottaiknak adott kedvezményes üzemanyag-vásárlási utalványok, a kollektív munkaszerződés értelmében a bányászoknak járó szénvásárlási kedvezmények. Az ajándékutalványokat a meghatározás szerint a vevő megkaphatja a pénztárnál vásárláskor, érkezhetnek azok levél formájában, a sajtóban megjelent utalványok formájában vagy egyes termékek csomagolóanyagának felmutatása is feljogosíthat kedvezményes vásárlásra. |
Amint arról beszámoltunk, a hét végén az egyik kereskedelmi televíziónak adott interjúban Traian Băsescu egyebek mellett arról is beszélt, hogy a 16 százalékos egységes adókulcs csökkentése nem jelenthet megoldást, ehelyett szerinte inkább annak a lehetőségét kell megvizsgálni, hogy csökkenjenek az alkalmazottak járulékfizetési kötelezettségei. Szerinte ugyanis az adócsökkentés még nagyobb költségvetési hiányt eredményezne, miközben most az országnak pénzügyi stabilitásra van szüksége. Ugyanakkor leszögezte, az általános forgalmi adó jövőre biztosan nem fog nőni. Az elmúlt hét végén egyébként Andreea Paul Vass, Emil Boc miniszterelnök tanácsosa úgy nyilatkozott, a PDL erős nyomást gyakorol annak érdekében, hogy 10 vagy 12 százalékra lehessen csökkenteni az egységes adókulcsot, addig azonban szerinte ezt az intézkedést nem lehet meghozni, amíg nem találnak megoldást a költségvetés így keletkező deficitjének finanszírozására. Korábban a hozzájárulások csökkentése mellett foglalt állást Mugur Isărescu, a nemzeti bank elnöke is, aki leszögezte: óriásiak jelen pillanatban a munkáltatókra és munkavállalókra rótt járulékfizetési terhek, s ez eltántorít a munkától, attól a tevékenységtől, amely biztosítani tudná a nagyobb összegű nyugdíjakat. A 2011-es évi költségvetés tervezete – amelyet a múlt héten szerzett meg a Mediafax hírügynökség – azonban a jelenlegi szinten tartja az alkalmazottakat és a munkáltatókat terhelő hozzájárulások szintjét.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.