Régi beidegződés. A legtöbb háztartásban a home office idején is a nőkre hárul a takarítás, rendcsinálás, főzés, valamint a gyerekkel való tanulás is
Fotó: Veres Nándor
Bár sokan a 21. század nagy pillanatát, a láthatatlan munka újraelosztását várták a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedésektől, a várt „csoda” nem történt meg: a legtöbb családban továbbra is a nőre hárul a mosás, a főzés, a takarítás és a gyermekekkel való foglalkozás feladata egyaránt. Éppen ezért a Krónikának nyilatkozó szociológus szerint társadalmi párbeszédre, a láthatatlan munka újradefiniálására, újraelosztására van szükség.
2021. január 05., 08:312021. január 05., 08:31
Miután a világjárvány tájainkon is csaknem valamennyi családot rajtaütésszerűen beszorított a négy fal közé, sokan reménykedtek abban, hogy ez egyebek mellett a láthatatlan munka újraelosztását is eredményezi, vagyis azokban a családokban is jobban kiveszik a férfiak a részüket a háztartás körüli teendőkből, a gyermekkel való foglalkozásból, amelyekben ez eddig kizárólag a nőkre hárult.
Csalódniuk kellett, az elmúlt időszakban több kutatás eredménye is egyértelműen arra világított rá, hogy
Az optimisták sorát gyarapította a járvány begyűrűzésekor Gál Katalin szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, akivel a szomorú valóságot ábrázoló felmérésekről, az erdélyi családok munkamegosztásáról beszélgettünk.
„Mivel minden háztartási/otthoni feladatot egymás jelenlétében kell megoldani – gyerekek oktatásával kapcsolatos tennivalók nyilvántartása, a tanulási folyamat menedzselése (bejelentkezés, tanulás, házi feladatok elkészítése, fotózása stb.), bevásárlás, főzés, takarítás, mosás, kerti munkálatok, idősek gondozása, kisebb gyerekek lefoglalása, számlák befizetése stb. –, értelemszerűen a meritokratikus elosztás is hozzátartozna a mindennapi élethez. Főként ha kétkeresős családokról beszélünk, ahol a munkahelyi feladatokat mindenkinek ugyanúgy meg kellett oldania” – húzta alá Gál Katalin, hogy miért lett volna logikus lépés a feladatok újraelosztása. Ehhez képest a friss kutatások éppen az ellenkezőjéről számolnak be.
A szociológus elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakértői által május végén végzett, nemzetközi kvalitatív kutatást említett, amelynek során a kezdeményezők arra voltak kíváncsiak, hogy azokban a városi, főként középosztálybeli családokban, ahol mindkét szülő otthonról dolgozik, és van legalább egy óvodás vagy kisiskolás gyerekük, megtörtént-e a szerepek újraelosztása, kiegyenlítődtek-e a korábbi hagyományos nemi szerepek.
– mutatott rá Gál Katalin, hozzáfűzve egyúttal, hogy ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem léteznek olyan elkötelezett apák, akik aktívan kiveszik a részüket a gyerekek iskoláztatásával járó feladatokból.
A kutatás eredményei szerint pedig úgy tűnik, hogy a pandémia az újraelosztás helyett megszilárdította a korábban bejáratott rutint, mind az otthoni láthatatlan munka, mind pedig a felek munkaerőpiaci pozíciójának fontossága tekintetében. „Azaz a gazdaságilag fontosabb és stabilabb munkahely viszonylag zavartalan körülményeket biztosított a férfiaknak, míg a nők, akik amúgy is a családos élethelyzettel valamelyest összeegyeztethető munkahelyet választanak maguknak, folyamatosan a háztartási feladatok, az otthon tanulás és az otthoni munka tengelyén lavíroztak – legtöbbször éppen a munka volt az a tevékenység, amelyet hajnalban vagy késő éjszaka oldottak meg” – hangsúlyozta a szociológus.
Nem kevésbé „biztatók” más adatok sem: a UN Women 38 országra kiterjedő kutatásának eredményei azt mutatják, hogy míg a világjárványt megelőzően egyórányi férfiak által végzett fizetetlen háztartási munkára háromórányi nők által végzett láthatatlan munka jutott, addig a karantén beköszöntével ez az arány 1:6-ra nőtt ismételten a nők „javára”, azaz
– ismertette velünk az egyáltalán nem szívderítő számokat Gál Katalin.
Egy másik kutatásra áttérve hozzátette: a Világbank egyik jelentése is rámutatott arra, hogy a pandémiának „köszönhetően” a munkahelyi feladatok és az otthoni feladatok közti egyensúlyteremtési törekvések sebezhetővé teszik a nőket a munkaerőpiacon: ennek az a magyarázata, hogy a gyermekek ellátása és az egyéb háztartási feladatok miatt a nők háttérbe szorítják a munkahelyi tennivalóikat, amelynek következtében akár el is veszíthetik a munkahelyüket.
A Világbank egy másik elemzése arra hívja fel a figyelmet – emelte ki a szociológus –, hogy a világjárvány társadalmi hatásai egyenlőtlenül mutatkoznak meg a nők és a férfiak vonatkozásában.
Az iskolák bezárása súlyosbította a nők és férfiak közötti különbségeket, amikor az otthoni munkamegosztásra kerül a sor.
Fontos lenne, hogy mind a nők, mind pedig a férfiak számára flexibilis munkakörülményeket biztosítsanak a munkáltatók, hogy mindkét fél a szülői feladatait is el tudja látni ilyen élethelyzetekben különösen, de a vírusmentes időkben is” – ecsetelte a nagyváradi egyetem oktatója.
Legtöbb esetben a home office-ban is a nőkre hárult az otthoni munka, a gyerekekkel való tanulás
Fotó: Haáz Vince
A háztartási munkamegosztás és a világjárvány nőkre és férfiakra gyakorolt hatásai kapcsán igyekezett egyúttal néhány tévhitet eloszlatni, és pár idevágó evidenciát kiemelni. „Mindenekelőtt mindig fontos a teljes gazdasági, társadalmi kontextust vizsgálni, amikor a társadalmi nemi szerepekről gondolkodunk, és ódzkodjunk ennek elpolitizálásától, mert ez hosszú távon sem a nőknek, sem pedig a férfiaknak nem tesz jót, és teljességgel tudománytalanná teszi az erről szóló értelmes vitákat. Téves dolog a háztartással és családdal járó feladat- és felelősségleosztást a biológiai nemi különbségek mentén konzerválni, hiszen egyik fél sem szállóvendég a saját családjában” – hangsúlyozta Gál Katalin.
Véleménye szerint éppen ezért
Ez az újradefiniálás azt feltételezné, hogy a tipikusan férfiakkal asszociált tevékenységeket sem zárnák ki ezek köréből, mint például a szerelés, a javítás, az autók karbantartása stb.
A szociológus úgy véli, ezt követően lehetne érdemlegesen arról beszélni, hogy melyek lesznek azok a feladatok, amelyek időszakosak, és melyek azok a feladatok, amelyeket állandó jelleggel, napi szinten el kell látni a háztartás jólléte szempontjából, ez kitől mennyi időt vesz el, és ennek az időbeosztását lehetne és kellene egyensúlyba hozni.
„Amennyiben az a célunk, hogy gyermekeink önállóan boldoguljanak az életben, meg kell tanítanunk őket ellátni önmagukat minden fronton, függetlenül attól, hogy lányokat vagy fiúkat nevelünk, legyen szó élelemmel való ellátásról, tisztálkodásról, saját környezete rendben tartásáról, a másokért való élés és a másokkal való foglalkozás fontosságáról” – tanácsolja Gál Katalin.
Mint fogalmazott, a leghatékonyabb nevelési módszer a hiteles példa. „Ha megmutatom a lányomnak, hogy hol van az autószervíz, esetleg elviszem magammal, néhány dolgot elmagyarázok, akkor felnőttkorában nem fogják átverni, ha beállít nőként egy ilyen tipikusan „férfias” helyre. De ha a fiammal bevásárolok, és nem zavarom ki a konyhából főzés közben, azzal azt segítem elő, hogy majd egyedül is ki tudja elégíteni egy alapvető biológiai szükségletét” – húzta alá a szociológus.
Meglátása szerint a világjárvány háztartásokra, családon belüli munkamegosztásra, munkavállalásra gyakorolt hatása rávilágít arra, hogy erről a témáról érdemes és kell társadalmi párbeszédet folytatni.
Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a környezetünkben nagyon sok – különféle szempontból sebezhető csoport él, az ő esetükben még súlyosabbak az említett „koronahatások”: tartós munkanélküliek, egyszülős családok, mélyszegénységben élők, szociálisan hátrányos helyzetűek” – összegezte Gál Katalin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!