Régi beidegződés. A legtöbb háztartásban a home office idején is a nőkre hárul a takarítás, rendcsinálás, főzés, valamint a gyerekkel való tanulás is
Fotó: Veres Nándor
Bár sokan a 21. század nagy pillanatát, a láthatatlan munka újraelosztását várták a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedésektől, a várt „csoda” nem történt meg: a legtöbb családban továbbra is a nőre hárul a mosás, a főzés, a takarítás és a gyermekekkel való foglalkozás feladata egyaránt. Éppen ezért a Krónikának nyilatkozó szociológus szerint társadalmi párbeszédre, a láthatatlan munka újradefiniálására, újraelosztására van szükség.
2021. január 05., 08:312021. január 05., 08:31
Miután a világjárvány tájainkon is csaknem valamennyi családot rajtaütésszerűen beszorított a négy fal közé, sokan reménykedtek abban, hogy ez egyebek mellett a láthatatlan munka újraelosztását is eredményezi, vagyis azokban a családokban is jobban kiveszik a férfiak a részüket a háztartás körüli teendőkből, a gyermekkel való foglalkozásból, amelyekben ez eddig kizárólag a nőkre hárult.
Csalódniuk kellett, az elmúlt időszakban több kutatás eredménye is egyértelműen arra világított rá, hogy
Az optimisták sorát gyarapította a járvány begyűrűzésekor Gál Katalin szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, akivel a szomorú valóságot ábrázoló felmérésekről, az erdélyi családok munkamegosztásáról beszélgettünk.
„Mivel minden háztartási/otthoni feladatot egymás jelenlétében kell megoldani – gyerekek oktatásával kapcsolatos tennivalók nyilvántartása, a tanulási folyamat menedzselése (bejelentkezés, tanulás, házi feladatok elkészítése, fotózása stb.), bevásárlás, főzés, takarítás, mosás, kerti munkálatok, idősek gondozása, kisebb gyerekek lefoglalása, számlák befizetése stb. –, értelemszerűen a meritokratikus elosztás is hozzátartozna a mindennapi élethez. Főként ha kétkeresős családokról beszélünk, ahol a munkahelyi feladatokat mindenkinek ugyanúgy meg kellett oldania” – húzta alá Gál Katalin, hogy miért lett volna logikus lépés a feladatok újraelosztása. Ehhez képest a friss kutatások éppen az ellenkezőjéről számolnak be.
A szociológus elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakértői által május végén végzett, nemzetközi kvalitatív kutatást említett, amelynek során a kezdeményezők arra voltak kíváncsiak, hogy azokban a városi, főként középosztálybeli családokban, ahol mindkét szülő otthonról dolgozik, és van legalább egy óvodás vagy kisiskolás gyerekük, megtörtént-e a szerepek újraelosztása, kiegyenlítődtek-e a korábbi hagyományos nemi szerepek.
– mutatott rá Gál Katalin, hozzáfűzve egyúttal, hogy ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem léteznek olyan elkötelezett apák, akik aktívan kiveszik a részüket a gyerekek iskoláztatásával járó feladatokból.
A kutatás eredményei szerint pedig úgy tűnik, hogy a pandémia az újraelosztás helyett megszilárdította a korábban bejáratott rutint, mind az otthoni láthatatlan munka, mind pedig a felek munkaerőpiaci pozíciójának fontossága tekintetében. „Azaz a gazdaságilag fontosabb és stabilabb munkahely viszonylag zavartalan körülményeket biztosított a férfiaknak, míg a nők, akik amúgy is a családos élethelyzettel valamelyest összeegyeztethető munkahelyet választanak maguknak, folyamatosan a háztartási feladatok, az otthon tanulás és az otthoni munka tengelyén lavíroztak – legtöbbször éppen a munka volt az a tevékenység, amelyet hajnalban vagy késő éjszaka oldottak meg” – hangsúlyozta a szociológus.
Nem kevésbé „biztatók” más adatok sem: a UN Women 38 országra kiterjedő kutatásának eredményei azt mutatják, hogy míg a világjárványt megelőzően egyórányi férfiak által végzett fizetetlen háztartási munkára háromórányi nők által végzett láthatatlan munka jutott, addig a karantén beköszöntével ez az arány 1:6-ra nőtt ismételten a nők „javára”, azaz
– ismertette velünk az egyáltalán nem szívderítő számokat Gál Katalin.
Egy másik kutatásra áttérve hozzátette: a Világbank egyik jelentése is rámutatott arra, hogy a pandémiának „köszönhetően” a munkahelyi feladatok és az otthoni feladatok közti egyensúlyteremtési törekvések sebezhetővé teszik a nőket a munkaerőpiacon: ennek az a magyarázata, hogy a gyermekek ellátása és az egyéb háztartási feladatok miatt a nők háttérbe szorítják a munkahelyi tennivalóikat, amelynek következtében akár el is veszíthetik a munkahelyüket.
A Világbank egy másik elemzése arra hívja fel a figyelmet – emelte ki a szociológus –, hogy a világjárvány társadalmi hatásai egyenlőtlenül mutatkoznak meg a nők és a férfiak vonatkozásában.
Az iskolák bezárása súlyosbította a nők és férfiak közötti különbségeket, amikor az otthoni munkamegosztásra kerül a sor.
Fontos lenne, hogy mind a nők, mind pedig a férfiak számára flexibilis munkakörülményeket biztosítsanak a munkáltatók, hogy mindkét fél a szülői feladatait is el tudja látni ilyen élethelyzetekben különösen, de a vírusmentes időkben is” – ecsetelte a nagyváradi egyetem oktatója.
Legtöbb esetben a home office-ban is a nőkre hárult az otthoni munka, a gyerekekkel való tanulás
Fotó: Haáz Vince
A háztartási munkamegosztás és a világjárvány nőkre és férfiakra gyakorolt hatásai kapcsán igyekezett egyúttal néhány tévhitet eloszlatni, és pár idevágó evidenciát kiemelni. „Mindenekelőtt mindig fontos a teljes gazdasági, társadalmi kontextust vizsgálni, amikor a társadalmi nemi szerepekről gondolkodunk, és ódzkodjunk ennek elpolitizálásától, mert ez hosszú távon sem a nőknek, sem pedig a férfiaknak nem tesz jót, és teljességgel tudománytalanná teszi az erről szóló értelmes vitákat. Téves dolog a háztartással és családdal járó feladat- és felelősségleosztást a biológiai nemi különbségek mentén konzerválni, hiszen egyik fél sem szállóvendég a saját családjában” – hangsúlyozta Gál Katalin.
Véleménye szerint éppen ezért
Ez az újradefiniálás azt feltételezné, hogy a tipikusan férfiakkal asszociált tevékenységeket sem zárnák ki ezek köréből, mint például a szerelés, a javítás, az autók karbantartása stb.
A szociológus úgy véli, ezt követően lehetne érdemlegesen arról beszélni, hogy melyek lesznek azok a feladatok, amelyek időszakosak, és melyek azok a feladatok, amelyeket állandó jelleggel, napi szinten el kell látni a háztartás jólléte szempontjából, ez kitől mennyi időt vesz el, és ennek az időbeosztását lehetne és kellene egyensúlyba hozni.
„Amennyiben az a célunk, hogy gyermekeink önállóan boldoguljanak az életben, meg kell tanítanunk őket ellátni önmagukat minden fronton, függetlenül attól, hogy lányokat vagy fiúkat nevelünk, legyen szó élelemmel való ellátásról, tisztálkodásról, saját környezete rendben tartásáról, a másokért való élés és a másokkal való foglalkozás fontosságáról” – tanácsolja Gál Katalin.
Mint fogalmazott, a leghatékonyabb nevelési módszer a hiteles példa. „Ha megmutatom a lányomnak, hogy hol van az autószervíz, esetleg elviszem magammal, néhány dolgot elmagyarázok, akkor felnőttkorában nem fogják átverni, ha beállít nőként egy ilyen tipikusan „férfias” helyre. De ha a fiammal bevásárolok, és nem zavarom ki a konyhából főzés közben, azzal azt segítem elő, hogy majd egyedül is ki tudja elégíteni egy alapvető biológiai szükségletét” – húzta alá a szociológus.
Meglátása szerint a világjárvány háztartásokra, családon belüli munkamegosztásra, munkavállalásra gyakorolt hatása rávilágít arra, hogy erről a témáról érdemes és kell társadalmi párbeszédet folytatni.
Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a környezetünkben nagyon sok – különféle szempontból sebezhető csoport él, az ő esetükben még súlyosabbak az említett „koronahatások”: tartós munkanélküliek, egyszülős családok, mélyszegénységben élők, szociálisan hátrányos helyzetűek” – összegezte Gál Katalin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!