
A friss prognózis szerint 5 lej környékén alakul idén az euró árfolyama
Fotó: Jakab Mónika
Az Országos Stratégiai és Előrejelző Bizottság (CNSP) felfele módosította Románia gazdasági növekedési kilátásait, ám a prognózis szerint ezzel párhuzamosan a korábban vártnál gyorsabb lesz a drágulás üteme, és az árfolyam is 4,92 lej/euró környékén alakul átlagosan az idei év folyamán.
2021. április 27., 08:482021. április 27., 08:48
A bukaresti kormányzati intézmény a korábbi 4,3 százalék helyett most már arra számít, hogy idén a román bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékkal gyarapodik, jövőre pedig 4,8 százalékkal bővül a gazdaság a korábban előrejelzett 4,7 százalék helyett.
Tény, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) 3,4 százalékos inflációs rátát vár.
A friss prognózis szerint ugyanakkor a román deviza is nagyobb mértékben gyengül idén a korábban vártnál:. a téli előrejelzés még úgy számolt, hogy a 2021-es átlagos árfolyam 4,89 lej/euró körül alakul, ma már 4,92 lej/euróra várják. Érdekes egyébként, hogy a bukaresti jegybank hétfői referencia-árfolyama 4,9238 lej/euró.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB mínusz szintű befektetési ajánlású besorolását, akárcsak a negatív kilátású államadós-besorolást.
Mint ismeretes, a CNSP prognózisai azért is kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel a bukaresti kormány ezek alapján dolgozza ki az állami költségvetést, illetve ezek alapján hajtja végre a büdzsékiigazításokat.
Amint arról korábban írtunk, nem csak a bukaresti kormányzati intézmény derűlátóbb, nemrég a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felfele módosította a román gazdaság növekedési kilátásait, idén 6 százalékos, jövőre pedig 4,8 százalékos GDP-bővülést várnak a hónap elején kiadott World Economic Outlook jelentés szerint.

Az új költségvetési időszakban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kapják az Európai Unió kohéziós folyósításainak csaknem a felét.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett előrejelzése megerősíti, hogy a hatóságok megfelelő költségvetési feltételeket teremtettek, és Románia jó úton halad, de továbbra is óvatosságra van szükség, különösen a kiadások tekintetében – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!