
Az ország nyugati megyéiben történt masszív, főként autóipari beruházások exportpólussá változtatták a régiót – mindezt azonban nem lehet elmondani olyan megyékről, mint Hargita vagy Kovászna, amelyeket a nem megfelelő infrastruktúra miatt elkerülnek a befektetők, így a gazdasági teljesítmény terén a rangsorok végén kullognak – mutat rá az erdélyi és a partiumi gazdaságot górcső alá vevő elemzésében a Ziarul Financiar.
2015. november 02., 19:312015. november 02., 19:31
A gazdasági és pénzügyi napilap hétfői számában közöltek szerint a vizsgált tizenkét megyéből Temes, Kolozs és Brassó megyében az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) meghaladta a 9000 eurót, ami 25-30 százalékkal meghaladja az országos átlagot.
Temes, az ország legnagyobb területű megyéje a ZF szerint a romániai autóalkatrész-gyártó ipar nulladik kilométere lett, olyan gigászokat sikerült ugyanis bevonzania, mint a Continental, a Delphi Packard vagy a TRW Automotive, aminek köszönhetően a megye gazdasága sokkal jobb, mint más vidékeken.
Ahhoz azonban, hogy így alakult, a ZF újságírója szerint nagyban hozzájárult, hogy a megye könynyedén rá tud csatlakozni a Magyarországot átszelő, Nyugat-Európába irányuló autópálya-hálózatra. 2014-ben a bánsági megyében 9700 euró volt az egy főre jutó GDP, ami 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és ez volt egyben a legmagasabb Erdélyben, illetve a Bánságban regisztrált érték – derül ki az országos előrejelző bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Ugyanakkor abban a megyében, ahol a munkáltatók szerint „csak az nem dolgozik, aki nem akar”, az átlagbér meghaladta a nettó 1800 lejes küszöböt, és legalább 9 százalékkal az országos átlag felett volt.
A vizsgált megyék rangsorában Kolozs megyét találjuk a második helyen, ahol az egy főre eső GDP közel 9500 euró volt, ami 26 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, miközben az átlagkereset nettó 1777 lej volt, 7 százalékkal több, mint az átlag.
Hasonló teljesítményt regisztráltak Brassó megyében is, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladta a 9300 eurót, tehát 24 százalékkal magasabb volt az országos átlagnál, azonban az átlagfizetés 6 százalékkal elmaradt az átlagbértől.
A ZF megmutatja az ellenkező pólust is. Mint kiderül, a befektetések elmaradása miatt – aminek fő oka a megfelelő infrastruktúra hiánya – az olyan megyék, mint Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód, lefelé húzták az erdélyi gazdasági mutatókat. Példaként Hargita megyét említik, ahol az egy főre eső GDP alig 4900 euró volt, vagyis a Temes megyében regisztrált érték fele.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!