
2010. szeptember 29., 09:372010. szeptember 29., 09:37
Komoly egyszeri löketet kaphat néhány éven belül a magyar gazdaság, az elkövetkező években beérő autóipari beruházások akár több százalékkal is feljebb tolhatják a magyar gazdasági teljesítményt, sőt a fejlesztések már a termelés beindulásáig is javítják majd a statisztikát a gyárépítések miatt, adta hírül az origo.hu internetes újság.
A múlt héten az Audi és az Opel is nagyszabású magyarországi beruházást jelentett be, a két autógyártó által tervezett bővítésnek köszönhetően 2012-ben meg is indulhat a nagyobb volumenű termelés Szentgotthárdon és Győrben. Ekkorra indul be a kecskeméti Mercedes-gyár is, amelynek felépítését több mint két éve jelentették be.
Az Audi 900 millió eurós beruházásáról Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy „nemzetgazdasági jelentőségű”, mert a kibővített üzem csúcskapacitáson plusz 2 százalékpontos növekedési potenciált jelent majd a magyar gazdaságnak 2013-tól. A magyarországi gyárában motorokat előállító Opel esetében nem hangzott el konkrét szám, a szintén 2012-ben induló Mercedes-gyár pedig szintén komoly GDP-növekedést jelenthet.
„Nem szabad egy kalap alá venni a beruházási értékeket, a befektetésre szánt összegek fokozatosan, évek alatt épülnek be a magyar gazdaságba” – nyilatkozta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Németh szerint a gyárberuházások 1-2 százalékpont közötti lökést adhatnak a GDP-nek. Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint egyelőre korai lenne 2013-ra vonatkozóan becsléseket készíteni, most az elemzők a 2011-es, 2012-es előrejelzésekkel vannak elfoglalva, de az biztos, hogy látványos többletet hoznak majd a beruházások.
Ha a nemzetközi gazdaság is felívelőben lesz, akkor a 4 százalékos növekedés elérhető. „Sőt, ha beindul a pozitív spirál az adócsökkentéssel, azaz alacsonyabb terhelés mellett több lesz a foglalkoztatott, akkor meghaladó ütemű fejlődésre is van kilátás” – tette hozzá Barcza.
„A termelés felfutásáig is kedvező hatással vannak a beruházások a magyar gazdaságra: a gyárépítés elindulása segíti az építőipart, a gépiparnak az egységek berendezésénél jut főszerep” – mondta Németh Dávid, aki figyelmeztetett arra is, hogy egyszeri többletről beszélünk, az adott évet követően csak akkor növelik a GDP növekedési ütemét a különböző gyárak, ha bővítik a termelést.
A gyártás mellett indirekt módon a beruházásokkal járó többezres munkahelyteremtés is segíti a növekedést. (Az Opel beruházása közvetlenül 800, a beszállítóknál pedig további 200 új munkahelyet teremt, az Audi új befektetése 2500 állást jelent, a Mercedes-gyár pedig szintén 2500 embernek ad majd munkát a tervek szerint.) A különböző üzemekben munkához jutó emberek felhalmozása, megtakarítása és a fogyasztásra fordított kiadásai is javítják a gazdasági teljesítményt.
Makrogazdasági szempontból további fontos tényező, hogy az alapvetően exportra gyártó beruházások javítják a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, ami Magyarország külföldtől való függőségét csökkenti, a magyar gazdaságról alkotott külső képet pedig javítja. „Örülni kell annak, hogy ezek a cégek minket választottak” – mondta Németh, és hozzátette: az autógyártók általában a kisebb haszonkulccsal előállított, kiskategóriájú modelleket telepítik a viszonylag olcsó országokba a profitnövelés érdekében.
A K&H Bank szakértője Szlovákia esetét hozta fel példának, az alapján ugyanis biztosan állítható, hogy az autóipari beruházások fordulatot hozhatnak. Az Eurostat adatai alapján 2000-ben még 1,4 százalékos volt a bővülés, az időközben beinduló autóipari beruházások miatt 2005-ben már 6,7, egy évvel később 8,5, 2007-ben 10,6 százalékos volt a növekedés.
Amennyiben a magyarországi autógyártó üzemek csúcsra járnak, akkor Magyarországon 2013-ban több mint 440 ezer autót gyárthatnak. Ennek fele az esztergomi Suzuki-gyárból kerülhet ki, a Mercedes 100 ezer, az Audi 125 ezer autót gyárthat majd. A tavalyi adatok alapján a magyar autóipar 180 ezer személygépkocsit állított elő, míg a regionális első Csehország 1 milliót, Lengyelország 820 ezret, Szlovákia pedig 460 ezret.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.