
2010. szeptember 29., 09:372010. szeptember 29., 09:37
Komoly egyszeri löketet kaphat néhány éven belül a magyar gazdaság, az elkövetkező években beérő autóipari beruházások akár több százalékkal is feljebb tolhatják a magyar gazdasági teljesítményt, sőt a fejlesztések már a termelés beindulásáig is javítják majd a statisztikát a gyárépítések miatt, adta hírül az origo.hu internetes újság.
A múlt héten az Audi és az Opel is nagyszabású magyarországi beruházást jelentett be, a két autógyártó által tervezett bővítésnek köszönhetően 2012-ben meg is indulhat a nagyobb volumenű termelés Szentgotthárdon és Győrben. Ekkorra indul be a kecskeméti Mercedes-gyár is, amelynek felépítését több mint két éve jelentették be.
Az Audi 900 millió eurós beruházásáról Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy „nemzetgazdasági jelentőségű”, mert a kibővített üzem csúcskapacitáson plusz 2 százalékpontos növekedési potenciált jelent majd a magyar gazdaságnak 2013-tól. A magyarországi gyárában motorokat előállító Opel esetében nem hangzott el konkrét szám, a szintén 2012-ben induló Mercedes-gyár pedig szintén komoly GDP-növekedést jelenthet.
„Nem szabad egy kalap alá venni a beruházási értékeket, a befektetésre szánt összegek fokozatosan, évek alatt épülnek be a magyar gazdaságba” – nyilatkozta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Németh szerint a gyárberuházások 1-2 százalékpont közötti lökést adhatnak a GDP-nek. Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint egyelőre korai lenne 2013-ra vonatkozóan becsléseket készíteni, most az elemzők a 2011-es, 2012-es előrejelzésekkel vannak elfoglalva, de az biztos, hogy látványos többletet hoznak majd a beruházások.
Ha a nemzetközi gazdaság is felívelőben lesz, akkor a 4 százalékos növekedés elérhető. „Sőt, ha beindul a pozitív spirál az adócsökkentéssel, azaz alacsonyabb terhelés mellett több lesz a foglalkoztatott, akkor meghaladó ütemű fejlődésre is van kilátás” – tette hozzá Barcza.
„A termelés felfutásáig is kedvező hatással vannak a beruházások a magyar gazdaságra: a gyárépítés elindulása segíti az építőipart, a gépiparnak az egységek berendezésénél jut főszerep” – mondta Németh Dávid, aki figyelmeztetett arra is, hogy egyszeri többletről beszélünk, az adott évet követően csak akkor növelik a GDP növekedési ütemét a különböző gyárak, ha bővítik a termelést.
A gyártás mellett indirekt módon a beruházásokkal járó többezres munkahelyteremtés is segíti a növekedést. (Az Opel beruházása közvetlenül 800, a beszállítóknál pedig további 200 új munkahelyet teremt, az Audi új befektetése 2500 állást jelent, a Mercedes-gyár pedig szintén 2500 embernek ad majd munkát a tervek szerint.) A különböző üzemekben munkához jutó emberek felhalmozása, megtakarítása és a fogyasztásra fordított kiadásai is javítják a gazdasági teljesítményt.
Makrogazdasági szempontból további fontos tényező, hogy az alapvetően exportra gyártó beruházások javítják a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, ami Magyarország külföldtől való függőségét csökkenti, a magyar gazdaságról alkotott külső képet pedig javítja. „Örülni kell annak, hogy ezek a cégek minket választottak” – mondta Németh, és hozzátette: az autógyártók általában a kisebb haszonkulccsal előállított, kiskategóriájú modelleket telepítik a viszonylag olcsó országokba a profitnövelés érdekében.
A K&H Bank szakértője Szlovákia esetét hozta fel példának, az alapján ugyanis biztosan állítható, hogy az autóipari beruházások fordulatot hozhatnak. Az Eurostat adatai alapján 2000-ben még 1,4 százalékos volt a bővülés, az időközben beinduló autóipari beruházások miatt 2005-ben már 6,7, egy évvel később 8,5, 2007-ben 10,6 százalékos volt a növekedés.
Amennyiben a magyarországi autógyártó üzemek csúcsra járnak, akkor Magyarországon 2013-ban több mint 440 ezer autót gyárthatnak. Ennek fele az esztergomi Suzuki-gyárból kerülhet ki, a Mercedes 100 ezer, az Audi 125 ezer autót gyárthat majd. A tavalyi adatok alapján a magyar autóipar 180 ezer személygépkocsit állított elő, míg a regionális első Csehország 1 milliót, Lengyelország 820 ezret, Szlovákia pedig 460 ezret.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.