
2010. szeptember 29., 09:372010. szeptember 29., 09:37
Komoly egyszeri löketet kaphat néhány éven belül a magyar gazdaság, az elkövetkező években beérő autóipari beruházások akár több százalékkal is feljebb tolhatják a magyar gazdasági teljesítményt, sőt a fejlesztések már a termelés beindulásáig is javítják majd a statisztikát a gyárépítések miatt, adta hírül az origo.hu internetes újság.
A múlt héten az Audi és az Opel is nagyszabású magyarországi beruházást jelentett be, a két autógyártó által tervezett bővítésnek köszönhetően 2012-ben meg is indulhat a nagyobb volumenű termelés Szentgotthárdon és Győrben. Ekkorra indul be a kecskeméti Mercedes-gyár is, amelynek felépítését több mint két éve jelentették be.
Az Audi 900 millió eurós beruházásáról Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy „nemzetgazdasági jelentőségű”, mert a kibővített üzem csúcskapacitáson plusz 2 százalékpontos növekedési potenciált jelent majd a magyar gazdaságnak 2013-tól. A magyarországi gyárában motorokat előállító Opel esetében nem hangzott el konkrét szám, a szintén 2012-ben induló Mercedes-gyár pedig szintén komoly GDP-növekedést jelenthet.
„Nem szabad egy kalap alá venni a beruházási értékeket, a befektetésre szánt összegek fokozatosan, évek alatt épülnek be a magyar gazdaságba” – nyilatkozta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Németh szerint a gyárberuházások 1-2 százalékpont közötti lökést adhatnak a GDP-nek. Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint egyelőre korai lenne 2013-ra vonatkozóan becsléseket készíteni, most az elemzők a 2011-es, 2012-es előrejelzésekkel vannak elfoglalva, de az biztos, hogy látványos többletet hoznak majd a beruházások.
Ha a nemzetközi gazdaság is felívelőben lesz, akkor a 4 százalékos növekedés elérhető. „Sőt, ha beindul a pozitív spirál az adócsökkentéssel, azaz alacsonyabb terhelés mellett több lesz a foglalkoztatott, akkor meghaladó ütemű fejlődésre is van kilátás” – tette hozzá Barcza.
„A termelés felfutásáig is kedvező hatással vannak a beruházások a magyar gazdaságra: a gyárépítés elindulása segíti az építőipart, a gépiparnak az egységek berendezésénél jut főszerep” – mondta Németh Dávid, aki figyelmeztetett arra is, hogy egyszeri többletről beszélünk, az adott évet követően csak akkor növelik a GDP növekedési ütemét a különböző gyárak, ha bővítik a termelést.
A gyártás mellett indirekt módon a beruházásokkal járó többezres munkahelyteremtés is segíti a növekedést. (Az Opel beruházása közvetlenül 800, a beszállítóknál pedig további 200 új munkahelyet teremt, az Audi új befektetése 2500 állást jelent, a Mercedes-gyár pedig szintén 2500 embernek ad majd munkát a tervek szerint.) A különböző üzemekben munkához jutó emberek felhalmozása, megtakarítása és a fogyasztásra fordított kiadásai is javítják a gazdasági teljesítményt.
Makrogazdasági szempontból további fontos tényező, hogy az alapvetően exportra gyártó beruházások javítják a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, ami Magyarország külföldtől való függőségét csökkenti, a magyar gazdaságról alkotott külső képet pedig javítja. „Örülni kell annak, hogy ezek a cégek minket választottak” – mondta Németh, és hozzátette: az autógyártók általában a kisebb haszonkulccsal előállított, kiskategóriájú modelleket telepítik a viszonylag olcsó országokba a profitnövelés érdekében.
A K&H Bank szakértője Szlovákia esetét hozta fel példának, az alapján ugyanis biztosan állítható, hogy az autóipari beruházások fordulatot hozhatnak. Az Eurostat adatai alapján 2000-ben még 1,4 százalékos volt a bővülés, az időközben beinduló autóipari beruházások miatt 2005-ben már 6,7, egy évvel később 8,5, 2007-ben 10,6 százalékos volt a növekedés.
Amennyiben a magyarországi autógyártó üzemek csúcsra járnak, akkor Magyarországon 2013-ban több mint 440 ezer autót gyárthatnak. Ennek fele az esztergomi Suzuki-gyárból kerülhet ki, a Mercedes 100 ezer, az Audi 125 ezer autót gyárthat majd. A tavalyi adatok alapján a magyar autóipar 180 ezer személygépkocsit állított elő, míg a regionális első Csehország 1 milliót, Lengyelország 820 ezret, Szlovákia pedig 460 ezret.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.