
2013. február 19., 07:082013. február 19., 07:08
Mint elhangzott, az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a bevételük – míg 2009-ben nem érte el a 600 ezer lejt, tavaly ez az összeg 900 ezer lejre rúgott. A 2012-es évben körülbelül 19 ezren vették igénybe szolgáltatásaikat, a rendszeres bukaresti járat mellett ehhez hozzájárult a nyári törökországi charter, valamint az észak-olaszországi gépek utasszáma is.
„A szatmári repteret 2008 előtt mostohagyerekként kezelte a megyei önkormányzat, emiatt igen nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a követelményeknek és versenyképesek legyünk, különös tekintettel arra, hogy a fő riválisunknak számító, alig 60 kilométerre levő nagybányai légikikötőn időközben igen jelentős fejlesztéseket hajtottak végre – fejtette ki Adrian Ştef, aki arról is beszélt, hogy EU-s pénzből kívánják a kifutókat felújítani, míg az épületbővítési munkálatok költségeit saját forrásból fedezné a megyei tanács. Mint elmondta, a kifutó 1974-ben készült el, azóta pedig jelentős felújítási munkálatokat nem végeztek rajta, így megérett az idő a javításra. A munkálatok költségei elérik a 15 millió eurót, amelyet a Regionális Operatív Program reptérfejlesztésre szánt támogatásából kívánnak fedezni. A projektet már benyújtották, a közlekedési tárca pedig több olyan kiegészítést kért az utóbbi időben, ami arra enged következtetni, hogy finanszírozásra alkalmasnak találják a tervezetet. Meg kívánják duplázni továbbá az utasok fogadására szolgáló helyiségek felületét, mivel jelenleg egyszerre 70 embernél többet nem tudnak fogadni, a tervezett külföldi járatok pedig várhatóan 160 személyesek lesznek. A megyei tanács az elmúlt években beszerzett egy nagy gépek ellátására alkalmas kerozintöltő-állomást, tavalytól pedig a kisebb magánrepülőgépek is tankolhatnak Szatmáron. Vettek két buszt is, amelyekkel esős időben az utasokat a gépekig tudják szállítani, továbbá felkészültek a schengeni csatlakozás utáni követelményekre is, külön beléptető rendszert alakítva ki a schengeni térségből érkező, illetve az azon kívülről jövő utasok számára.
A tervezett járatok tekintetében kifejtették: a bukaresti gépek és a vakációs charter mellett feltétlenül szeretnének nyugat-európai járatokat is, amelyek célja München, Frankfurt, illetve Róma lenne. Mivel a nyári üdülőszezonban fenntartott antalyai járattal tavaly a partnerként szereplő turisztikai cégek miatt gondok voltak, nem tartják kizártnak, hogy a jövőben olyan menetrend szerinti járatot indítsanak, mely a turistáknak is megfelel, például Barcelonába, ahonnan könnyen elérhetőek a spanyol üdülők. „A szolgáltatásaink színvonalának emelésével, illetve az áraink viszonylag alacsony szinten tartásával szeretnénk komoly szerephez jutni a piacon” – magyarázta a tanácselnök, aki szerint nem csak Szatmár és a Szilágy megyei utasokat sikerülhet ily módon megszereznie a szatmárnémeti reptérnek, de Magyarország határ menti településeiről is igénybe vehetik majd szolgáltatásaikat, hisz ez közelebb lenne az ott élőknek, mint az ottani repterek. Adrian Ştef hozzátette: az utasszállítás mellett a teherforgalomban is nagy bevételi lehetőségeket lát, mivel a szatmárnémeti ipari park alig néhány kilométerre van a légikikötőtől, a magyarországi autópálya-hálózat pedig a közeli Mátészalkáig ki van építve, továbbá kiemelt beruházásként kezelik az ehhez csatlakozó Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út kivitelezését.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.