Fotó: Jakab Mónika
A román lakosság több mint háromnegyede tart attól, hogy a gazdasági válság lehetősége, kétharmada pedig attól, hogy a háború veszélybe sodorhatja anyagi biztonságát – derült ki egy friss felmérésből, amelyet kedden ismertetett a Hotnews.ro hírportál.
2022. június 21., 13:292022. június 21., 13:29
2022. június 21., 13:302022. június 21., 13:30
Az IRES közvélemény-kutató intézet a romániai biztosítótársaságokat tömörítő szakmai szövetség (UNSAR) megbízásából májusban végzett telefonos kutatást a pénzügyi kockázatokról és biztosítási kultúráról a romániai lakosság körében. Az MTI által ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka mondta azt, hogy anyagi helyzetének alakulása szempontjából aggasztónak tartja a gazdasági válság lehetőségét.
A felmérésben részt vevők 36 százalékát nagyon nagy, 17 százalékát nagy, 31 százalékát bizonyos mértékben érintette idén az infláció, 16 százalékuk pedig azt állította, hogy kis mértékben vagy egyáltalán nem érzékelte a pénzromlást. A megkérdezettek 27 százaléka állította azt, hogy nőtt, 19 százaléka pedig azt, hogy csökkent a jövedelme az év folyamán, 53 százalékuk bevétele nem változott.
A gazdasági helyzet dacára a tavalyi felméréshez képest kétszer annyian, a megkérdezettek 39 százaléka jelezte: reméli, hogy idén többet fog tudni félretenni, 60 százalékuk azonban nem lát esélyt erre. Tíz válaszadó közül négy megtakarításait a bankokra bízná, 25 százalékuk pedig ingatlanba fektetné pénzét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!