A dolgozók közül sokan nem tervezik, hogy hosszú távon a vendéglátóiparban maradnak
Fotó: Jakab Mónika
Több hónapig tartó kényszerbezárást követően újabb nehézséggel szembesülnek a romániai vendéglátóipari munkáltatók, akik számára ismét nagy kihívást jelent a megfelelő számú és képzettségű munkaerő alkalmazása. A lapunknak nyilatkozó kolozsvári étterem-tulajdonos szerint a munkaerőhiány reális probléma, sokan ugyanis átprofilálódtak a járványidőszak alatt.
2021. június 21., 13:542021. június 21., 13:54
Nem tudnak felhőtlenül örülni a szálloda-, étterem- és kávéház-működtető ún. HoReCa ágazat képviselői a koronavírus-járvány romániai lecsillapodása nyomán foganatosított enyhítéseknek, köztük a vendéglők beltéri egységei megnyitásának. Az országban először a tavaly márciusban elrendelt szükségállapot idején voltak kénytelenek bezárni a vendéglátóipari egységek, amelyek később a települések fertőzöttségi arányától függően nyithattak ki, ám a kegyelmi állapot az újabb hullámok miatt nem sokáig tartott.
Ezek az enyhítések jelentős forgalomnövekedést eredményeztek az eddigi ínséges, többnyire a teraszokra való száműzésről, elvitelről, házhoz szállításról szóló időkhöz képest, arról nem beszélve, hogy egyre hangsúlyosabban beindult a turistaidény, a rendezvényszervezés, beleértve a magánrendezvényeket (esküvők, keresztelők stb.).
Ennek köszönhetően a HoReCa ágazat munkáltatói nekiláttak a 2019-ben tapasztalt szinthez hasonló munkaerő-toborzásnak, ám azzal szembesülnek, hogy
Az eJobs állásközvetítő portál ismertetése szerint a vendéglátóipar munkanélkülivé vált dolgozóinak jelentős része a pandémia idején is masszívan alkalmazó kiskereskedelemben helyezkedett el, ahol nemigen van szükség szakirányú végzettségre.
A nyugat-európai országokban eszközölt nyitás, az idegenforgalom beindulása miatt ugyanakkor a romániai munkaerő külföldre vette az irányt a nagyobb kereset vonzásában. Júniusban 500 külföldi állást hirdettek meg romániai jelentkezők számára, akiknek elsősorban a spanyol-, görög-, olasz és franciaországi vendéglátóiparban kínálnak munkát.
Az egyik legismertebb romániai idegenforgalmi vállalkozónak számító Dragoș Anastasiu szerint a járványidőszakban több mint százezer alkalmazottat veszített el a – 2019-ben még 400 ezer dolgozót foglalkoztató, üzleti forgalma terén tavaly 80 százalékos kiesést elszenvedő – ágazat, ezért
A romániai vendéglátóipar egyébként a kormány által beígért, 2,5 milliárd lejes támogatási csomagra és a minimálbérre kivetett adó ágazati eltörlésére vár.
Pócsai András kolozsvári vendéglátó menedzser lapunknak megerősítette, hogy a munkaerőhiány reális probléma az ágazatban, a legtöbben nem terveznek hosszú távon például a felszolgálói munkakörben. Az 1568 Bistro társtulajdonosa elmondta,
„Az elmúlt több mint egy év során a munkaerő egy része átprofilálta magát, emiatt nagyon nehéz alkalmazottakat találni kiszolgálói munkakörbe, konyhára, bárba is. A lezárások után ez is nagy kihívás számunkra, hiszen közben az emberek be akarják pótolni a lemaradást, ki vannak éhezve, keresik a tömeget, étterembe vágynak” – nyilatkozta a Krónikának Pócsai András, hozzátéve: bár az erdélyi nagyvárosokban is megjelent az ázsiai munkaerő, a jelenség még nem túl jellemző.
Kérdésünkre a kolozsvári étterem-tulajdonos elmondta, a vendéglátóipar más ágazatokkal ellentétben semmilyen állami támogatásban nem részesült a járvány idején. „Megszoktuk, hogy nekünk kell kigazdálkodnunk mindent” – állapította meg Pócsai András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!