
Megnyugodhatunk? Siegfired Mureșan azt állítja, nem tervez további adóemeléseket
Fotó: Orbán Orsolya
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
2026. szeptember 22., 15:452026. szeptember 22., 15:45
Mureșan ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adócsökkentés azonban nem lesz azonnali, hanem a költségvetési helyzettől függ majd.
Amikor hétfő este a Pro TV-n megkérdezték tőle, hogy emelni fogja-e az adókat, ha beköltözik a Victoria-palotába, Siegfried Mureșan nemmel válaszolt.
– fogalmazott.
Mureșan állítása szerint az elmúlt évben elfogadott fiskális intézkedések szükségesek voltak a költségvetési hiány csökkentéséhez, és a jelenlegi körülmények között nincs szükség további adóemelésekre.
A kijelölt miniszterelnök szerint a következő lépésnek az adók csökkentésének kellene lennie, de nem jelölt meg határidőt, és az intézkedést a költségvetési helyzettől tette függővé.
„Az elmúlt évben rendet kellett teremtenünk. A következő évben csak annyit kell tennünk, hogy ne jöjjön senki, aki ismét zűrzavart okoz. Kár lenne, ha miután az emberek idén áldozatokat hoztak, miután rendet teremtettünk, valaki sáros csizmában jönne, hogy zűrzavart keltsen. Adóemelésekre már nincs szükség” – mondta Mureșan.
– hangsúlyozta a kijelölt miniszterelnök.
Ugyanez a feltétel vonatkozik a nyugdíjak és a bérek esetleges indexálására is.
„A nyugdíjak és a bérek indexálása természetesen kívánatos, amint lesz rá mozgásterünk” – mutatott rá Mureșan.
Néhány nappal ezelőtt Mureșan azt is jelezte, a költségvetés állapotának felmérésére: a költségvetés-módosítás után, majd a 2027-es költségvetés kidolgozása során kerülhet sor
Mureșan elutasította a PSD gazdasági helyzetre vonatkozó kritikáit is, azzal érvelve, hogy Románia jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt.
– jelentette ki a kijelölt miniszterelnök.
„Most, hogy megengedhetjük magunknak, tárgyalhatunk adócsökkentési intézkedésekről, és remélem, hogy az áfát is, amely jelenleg 21 százalékos, a lehető leghamarabb visszaállíthatjuk 19 százalékra” – mondta.
Az áfát 2025. augusztus 1-jén emelték 19 százalékról 21 százalékra a költségvetési hiány csökkentése érdekében elfogadott adóügyi intézkedések részeként.
Az Ilie Bolojan vezette román kormány 2025 közepétől több, egymásra épülő költségvetési konszolidációs intézkedést fogadott el.
A cél a 2024-es, 9,3%-os GDP-arányos államháztartási hiány jelentős mérséklése, valamint az EU-val és a pénzpiacokkal szembeni bizalom helyreállítása volt.
A legfontosabb intézkedések:
1. ÁFA-emelés
2. Jövedéki adók emelése
3. A magasabb nyugdíjak egészségbiztosítási járuléka
a 3000 lej feletti nyugdíjrészre 10%-os egészségbiztosítási járulékot vezettek be, vagyis nem a teljes nyugdíj, hanem csak a 3000 lej fölötti rész után kell járulékot fizetni.
4. Magasabb osztalékadó
az osztalékadó 10%-ról 16%-ra emelkedett 2026-tól.
5. Bankok és szerencsejáték-vállalatok nagyobb adóterhe
6. Ingatlanadók emelése
2026-tól növelték a visszatérő, elsősorban ingatlanokat érintő adóterheket.
A kiadási oldalon
7. A közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztása
8. Állami kiadások visszafogása
A kormány a beruházások és egyéb állami kiadások egy részének korlátozásával, illetve új kiadások elhalasztásával is csökkenteni kívánta a deficitet. A kormány 2026-ra 57,3 milliárd lejnyi kiadáscsökkentéssel, illetve el nem indított többletkiadásokkal számolt.
Az IMF értékelése szerint a 2025 júliusától bejelentett reformcsomag 2026-ban a GDP mintegy 3,4% százalékának megfelelő költségvetési hatást jelenthetett: ebből körülbelül 2,1% bevételnövekedés, 1,3% pedig kiadáscsökkentés.
Mureșan: Folytatjuk az államháztartás rendbetételét
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fölösleges kiadások lefaragása és a közpénzek hatékonyabb felhasználása nem megszorítás, hanem felelős gazdálkodás.
A politikus bejegyzése szerint az elmúlt években a megszorítás kifejezést túl gyakran használták azok a politikusok, akik folytatni akarják a közpénzek pazarlását.
„Valahányszor valaki rendet próbál tenni az államháztartásban, csökkenteni akarja a fölösleges kiadásokat vagy hatékonyabbá tenné az állam működését, populista politikusok azonnal megszorításokkal vádolják” – írta Mureșan.
A kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a közpénzek pazarlása kevesebb forrást hagy az oktatásra, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a beruházásokra.
'Minden feleslegesen elköltött lej olyan pénz, amely nem jut el az iskolákhoz és kórházakhoz, és hiányozni fog az útépítéseknél vagy a Romániának oly fontos beruházásokná”' – fogalmazott bejegyzésében.
Mureșan közölte, hogy kormánya folytatná az államháztartás rendbetételét, visszaszorítják a pazarlást, és számon kérik a teljesítményt ott, ahol az állam az emberek pénzét költi.
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Az euró az elmúlt négy és fél hónap legmagasabb értékét érte el a lejjel szemben, miután Nicușor Dan államfő a parlamenti többség szempontjából bizonytalan támogatottsággal rendelkező Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) pénzhiány miatt nem tudja kiadni a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasításokat a SAFE-program keretében finanszírozott autópálya- és gyorsforgalmi út-szerződések esetében.
szóljon hozzá!