
Fotó: gov.ro
Mint ismeretes, felelősségvállalás esetén az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be, amelynek megszavazása a kabinet bukásához vezethet. A kormányfő rámutatott, a felelősségvállalás nyomán kiderül, hogy van-e még politikai támogatottsága kormányának. Bizalmatlansági indítvány pedig biztos lesz: Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke tegnap délben bejelentette, hogy a nemzeti liberálisokkal együtt mindenképp készülnek erre a lépésre. Igaz, később már arról beszélt, hogy „aberráció” a kormány felelősségvállalása.
Victor Ponta szerint ugyanis jövő héten menesztik tisztségéből Emil Boc kormányfőt (képünkön). „A legmegbízhatóbb forrásom van e tekintetben, Elena Udrea asszony. Ha ő erről beszélt, akkor így is van. Ő két forrást is kitesz” – hivatkozott Ponta egy szerinte ilyen értelmű Udrea-nyilatkozatra, arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan veszi az esetleges miniszterelnök-cserét. Később Emil Boc arra a felvetésre, hogy számításba veszi-e, hogy lemond tisztségéből, leszögezte: „a lemondásról, mint ahogy a kormányátalakításról, nem beszélni kell, hanem cselekedni.”
Az RMDSZ eközben megerősítette, hogy támogatja a kormányzati felelősségvállalást a munkatörvénykönyvért, azonban Máté András képviselőházi frakcióvezető az RMDSZ-frakció Emil Bockal való konzultációját követően úgy nyilatkozott, ennek az is feltétele, hogy a szövegtervezet véglegesítésekor vegyék figyelembe a szövetség módosító javaslatait. Máté elmondta, egyik módosító javaslatuk például az, hogy az egyéni munkaszerződések nem megkötése ne bűncselekménynek, hanem kihágásnak minősüljön, s növeljék az ezért kiróható pénzbírságok összegét. Arra a kérdésre, hogy javaslataikat elfogadták-e a demokrata-liberálisok, az RMDSZ frakcióvezetője annyit mondott, még tárgyalnak a témáról, s csak akkor lehet majd arról beszélni, hogy bekerült-e valamennyi javaslatuk, amikor elkészül a végleges szöveg. Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-es honatyák emeltek-e kifogást a felelősségvállalás ellen, Máté nemmel válaszolt.
Több ponton nem értek egyet a munkatörvénykönyv-módosítás jelenlegi változatával – jelentette ki a Krónika megkeresésére Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. A képviselő megkeresésünkre kifejtette, több felvetése is volt a módosítással kapcsolatban, ám a szakszervezetek kollektív munkaszerződéssel kapcsolatos aggályait megalapozatlannak tartja, hiszen ezt külön törvény fogja majd szabályozni. „Nem arról van szó, hogy megszűnik a kollektív munkaszerződés, hanem az országosan egységes szerződést felváltja az európai országokban alkalmazott ágazatonkénti kollektív munkaszerződés” – tájékoztatott Kerekes Károly.
A politikus ugyanakkor kifejtette, a munkatörvénykönyvnek vannak olyan módosításai, amelyekkel a szövetség nem ért egyet, és ezeket tegnap délelőtt meg is fogalmazták a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel tartott találkozón. „A kollektív elbocsátás szabályozásánál meg kellene tartani azt a korábbi rendelkezést, hogy ha a vállalat újrakezdi a tevékenységét, elsősorban a korábbi alkalmazottait kell visszavennie. Ha ezt az előírást nem tartjuk meg, nem védjük a hazai munkaerőt, és lehetőséget nyújtunk a nagyvállalatoknak, hogy olcsó, például kínai munkavállalókat foglalkoztassanak” – magyarázta a képviselő.
Kerekes Károly ugyanakkor túl hosszúnak tartja a 90 napos próbaidőt, szerinte ez az időtartam a szakképzetlen munkások esetében indokolatlan. Az RMDSZ-es politikus károsnak tartja továbbá azt a módosítást is, miszerint a munkavállaló az eddigi 15 nap helyett legkevesebb 10 napra köteles egy időben elmenni szabadságra. Szerinte szükség van a 15 napra, hogy az alkalmazott visszanyerje erejét, ez a munkáltató érdeke is. „Nem kellene a kivételből szabályt csinálni és általánossá tenni a meghatározott időre szóló munkaszerződéseket, mert fennáll annak a veszélye, hogy a romániai aktív lakosság nem jut bankhitelhez” – sorolta további aggályait a képviselő.
Miközben Emil Boc szerint az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a meghatározott idejű munkaszerződésekkel nő a munkatermelékenység, jobbak a gazdasági eredmények, de – az RMDSZ-es honatya elmondása szerint – nem tudott megnyugtatóan válaszolni Kerekes Károly kérdésére: hogyan jut majd a lakosság kölcsönhöz.
A felelősségvállalás kapcsán azonban Kerekes ellentmondott Máté Andrásnak, szerinte ugyanis a Maros megyei képviselő felvetette azt is, nincs szükség arra, hogy a kormány felelősségvállalással vigye át a munkatörvénykönyv módosításait a parlamenten, hiszen a szociális partnerek, a munkáltatók és a szakszervezetek megegyeztek, így a kormánynak és a két háznak el kellene fogadnia az álláspontjukat. Ám a kormányfő szerint erre azért van szükség, mert vállalták a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság előtt, hogy márciusban sor kerül a módosításra. Kerekes Károly elmondta, a kormányfő a felelősségvállalás előtt konzultál a kormánykoalíció parlamenti frakcióival, így reméli, jobbító javaslataikat figyelembe veszik a munkatörvénykönyv-módosítás végleges változatánál.
| Miután egy nappal korábban tüntetések sorával fenyegetőztek, és általános sztrájkot is kilátásba helyeztek a szakszervezetek amiatt, hogy a kormány felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet, tegnap Emil Boc miniszterelnök leszögezte: a törvénytervezet nem fogja megerősíteni a szakszervezetek hatalmát, mint ahogy ők szeretnék. „Győzzenek meg bennünket a szakszervezetek, hogy az általunk javasoltak ellentmondanak az orzság érdekeinek. Talán egyes előírások nem erősítik meg a szakszervezetek befolyását, amint azt ők szeretnék. Azonban ezek a kitételek megerősítik az országot, ugyanis lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére” – szögezte le Emil Boc. |
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.