
Fotó: gov.ro
Mint ismeretes, felelősségvállalás esetén az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be, amelynek megszavazása a kabinet bukásához vezethet. A kormányfő rámutatott, a felelősségvállalás nyomán kiderül, hogy van-e még politikai támogatottsága kormányának. Bizalmatlansági indítvány pedig biztos lesz: Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke tegnap délben bejelentette, hogy a nemzeti liberálisokkal együtt mindenképp készülnek erre a lépésre. Igaz, később már arról beszélt, hogy „aberráció” a kormány felelősségvállalása.
Victor Ponta szerint ugyanis jövő héten menesztik tisztségéből Emil Boc kormányfőt (képünkön). „A legmegbízhatóbb forrásom van e tekintetben, Elena Udrea asszony. Ha ő erről beszélt, akkor így is van. Ő két forrást is kitesz” – hivatkozott Ponta egy szerinte ilyen értelmű Udrea-nyilatkozatra, arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan veszi az esetleges miniszterelnök-cserét. Később Emil Boc arra a felvetésre, hogy számításba veszi-e, hogy lemond tisztségéből, leszögezte: „a lemondásról, mint ahogy a kormányátalakításról, nem beszélni kell, hanem cselekedni.”
Az RMDSZ eközben megerősítette, hogy támogatja a kormányzati felelősségvállalást a munkatörvénykönyvért, azonban Máté András képviselőházi frakcióvezető az RMDSZ-frakció Emil Bockal való konzultációját követően úgy nyilatkozott, ennek az is feltétele, hogy a szövegtervezet véglegesítésekor vegyék figyelembe a szövetség módosító javaslatait. Máté elmondta, egyik módosító javaslatuk például az, hogy az egyéni munkaszerződések nem megkötése ne bűncselekménynek, hanem kihágásnak minősüljön, s növeljék az ezért kiróható pénzbírságok összegét. Arra a kérdésre, hogy javaslataikat elfogadták-e a demokrata-liberálisok, az RMDSZ frakcióvezetője annyit mondott, még tárgyalnak a témáról, s csak akkor lehet majd arról beszélni, hogy bekerült-e valamennyi javaslatuk, amikor elkészül a végleges szöveg. Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-es honatyák emeltek-e kifogást a felelősségvállalás ellen, Máté nemmel válaszolt.
Több ponton nem értek egyet a munkatörvénykönyv-módosítás jelenlegi változatával – jelentette ki a Krónika megkeresésére Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. A képviselő megkeresésünkre kifejtette, több felvetése is volt a módosítással kapcsolatban, ám a szakszervezetek kollektív munkaszerződéssel kapcsolatos aggályait megalapozatlannak tartja, hiszen ezt külön törvény fogja majd szabályozni. „Nem arról van szó, hogy megszűnik a kollektív munkaszerződés, hanem az országosan egységes szerződést felváltja az európai országokban alkalmazott ágazatonkénti kollektív munkaszerződés” – tájékoztatott Kerekes Károly.
A politikus ugyanakkor kifejtette, a munkatörvénykönyvnek vannak olyan módosításai, amelyekkel a szövetség nem ért egyet, és ezeket tegnap délelőtt meg is fogalmazták a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel tartott találkozón. „A kollektív elbocsátás szabályozásánál meg kellene tartani azt a korábbi rendelkezést, hogy ha a vállalat újrakezdi a tevékenységét, elsősorban a korábbi alkalmazottait kell visszavennie. Ha ezt az előírást nem tartjuk meg, nem védjük a hazai munkaerőt, és lehetőséget nyújtunk a nagyvállalatoknak, hogy olcsó, például kínai munkavállalókat foglalkoztassanak” – magyarázta a képviselő.
Kerekes Károly ugyanakkor túl hosszúnak tartja a 90 napos próbaidőt, szerinte ez az időtartam a szakképzetlen munkások esetében indokolatlan. Az RMDSZ-es politikus károsnak tartja továbbá azt a módosítást is, miszerint a munkavállaló az eddigi 15 nap helyett legkevesebb 10 napra köteles egy időben elmenni szabadságra. Szerinte szükség van a 15 napra, hogy az alkalmazott visszanyerje erejét, ez a munkáltató érdeke is. „Nem kellene a kivételből szabályt csinálni és általánossá tenni a meghatározott időre szóló munkaszerződéseket, mert fennáll annak a veszélye, hogy a romániai aktív lakosság nem jut bankhitelhez” – sorolta további aggályait a képviselő.
Miközben Emil Boc szerint az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a meghatározott idejű munkaszerződésekkel nő a munkatermelékenység, jobbak a gazdasági eredmények, de – az RMDSZ-es honatya elmondása szerint – nem tudott megnyugtatóan válaszolni Kerekes Károly kérdésére: hogyan jut majd a lakosság kölcsönhöz.
A felelősségvállalás kapcsán azonban Kerekes ellentmondott Máté Andrásnak, szerinte ugyanis a Maros megyei képviselő felvetette azt is, nincs szükség arra, hogy a kormány felelősségvállalással vigye át a munkatörvénykönyv módosításait a parlamenten, hiszen a szociális partnerek, a munkáltatók és a szakszervezetek megegyeztek, így a kormánynak és a két háznak el kellene fogadnia az álláspontjukat. Ám a kormányfő szerint erre azért van szükség, mert vállalták a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság előtt, hogy márciusban sor kerül a módosításra. Kerekes Károly elmondta, a kormányfő a felelősségvállalás előtt konzultál a kormánykoalíció parlamenti frakcióival, így reméli, jobbító javaslataikat figyelembe veszik a munkatörvénykönyv-módosítás végleges változatánál.
| Miután egy nappal korábban tüntetések sorával fenyegetőztek, és általános sztrájkot is kilátásba helyeztek a szakszervezetek amiatt, hogy a kormány felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet, tegnap Emil Boc miniszterelnök leszögezte: a törvénytervezet nem fogja megerősíteni a szakszervezetek hatalmát, mint ahogy ők szeretnék. „Győzzenek meg bennünket a szakszervezetek, hogy az általunk javasoltak ellentmondanak az orzság érdekeinek. Talán egyes előírások nem erősítik meg a szakszervezetek befolyását, amint azt ők szeretnék. Azonban ezek a kitételek megerősítik az országot, ugyanis lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére” – szögezte le Emil Boc. |
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.