Hirdetés

Munkatörvénykönyv: újra vizsgázik a kormány

•  Fotó: gov.ro

Fotó: gov.ro

A kormány csak akkor tud működni, ha van politikai támogatottsága – jelentette ki tegnap Emil Boc miniszterelnök annak kapcsán, hogy a kormány várhatóan felelősségvállalással, a parlamenti vita kikerülésével fogja átvinni a két házon a készülő munkatörvénykönyvet.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2011. február 23., 10:232011. február 23., 10:23

Mint ismeretes, felelősségvállalás esetén az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be, amelynek megszavazása a kabinet bukásához vezethet. A kormányfő rámutatott, a felelősségvállalás nyomán kiderül, hogy van-e még politikai támogatottsága kormányának. Bizalmatlansági indítvány pedig biztos lesz: Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke tegnap délben bejelentette, hogy a nemzeti liberálisokkal együtt mindenképp készülnek erre a lépésre. Igaz, később már arról beszélt, hogy „aberráció” a kormány felelősségvállalása.

Victor Ponta szerint ugyanis jövő héten menesztik tisztségéből Emil Boc kormányfőt (képünkön). „A legmegbízhatóbb forrásom van e tekintetben, Elena Udrea asszony. Ha ő erről beszélt, akkor így is van. Ő két forrást is kitesz” – hivatkozott Ponta egy szerinte ilyen értelmű Udrea-nyilatkozatra, arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan veszi az esetleges miniszterelnök-cserét. Később Emil Boc arra a felvetésre, hogy számításba veszi-e, hogy lemond tisztségéből, leszögezte: „a lemondásról, mint ahogy a kormányátalakításról, nem beszélni kell, hanem cselekedni.”

Támogatás feltételekkel?

Az RMDSZ eközben megerősítette, hogy támogatja a kormányzati felelősségvállalást a munkatörvénykönyvért, azonban Máté András képviselőházi frakcióvezető az RMDSZ-frakció Emil Bockal való konzultációját követően úgy nyilatkozott, ennek az is feltétele, hogy a szövegtervezet véglegesítésekor vegyék figyelembe a szövetség módosító javaslatait. Máté elmondta, egyik módosító javaslatuk például az, hogy az egyéni munkaszerződések nem megkötése ne bűncselekménynek, hanem kihágásnak minősüljön, s növeljék az ezért kiróható pénzbírságok összegét. Arra a kérdésre, hogy javaslataikat elfogadták-e a demokrata-liberálisok, az RMDSZ frakcióvezetője annyit mondott, még tárgyalnak a témáról, s csak akkor lehet majd arról beszélni, hogy bekerült-e valamennyi javaslatuk, amikor elkészül a végleges szöveg. Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-es honatyák emeltek-e kifogást a felelősségvállalás ellen, Máté nemmel válaszolt.

Módosítana az RMDSZ

Több ponton nem értek egyet a munkatörvénykönyv-módosítás jelenlegi változatával – jelentette ki a Krónika megkeresésére Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. A képviselő megkeresésünkre kifejtette, több felvetése is volt a módosítással kapcsolatban, ám a szakszervezetek kollektív munkaszerződéssel kapcsolatos aggályait megalapozatlannak tartja, hiszen ezt külön törvény fogja majd szabályozni. „Nem arról van szó, hogy megszűnik a kollektív munkaszerződés, hanem az országosan egységes szerződést felváltja az európai országokban alkalmazott ágazatonkénti kollektív munkaszerződés” – tájékoztatott Kerekes Károly.

A politikus ugyanakkor kifejtette, a munkatörvénykönyvnek vannak olyan módosításai, amelyekkel a szövetség nem ért egyet, és ezeket tegnap délelőtt meg is fogalmazták a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel tartott találkozón. „A kollektív elbocsátás szabályozásánál meg kellene tartani azt a korábbi rendelkezést, hogy ha a vállalat újrakezdi a tevékenységét, elsősorban a korábbi alkalmazottait kell visszavennie. Ha ezt az előírást nem tartjuk meg, nem védjük a hazai munkaerőt, és lehetőséget nyújtunk a nagyvállalatoknak, hogy olcsó, például kínai munkavállalókat foglalkoztassanak” – magyarázta a képviselő.

Kerekes Károly ugyanakkor túl hosszúnak tartja a 90 napos próbaidőt, szerinte ez az időtartam a szakképzetlen munkások esetében indokolatlan. Az RMDSZ-es politikus károsnak tartja továbbá azt a módosítást is, miszerint a munkavállaló az eddigi 15 nap helyett legkevesebb 10 napra köteles egy időben elmenni szabadságra. Szerinte szükség van a 15 napra, hogy az alkalmazott visszanyerje erejét, ez a munkáltató érdeke is. „Nem kellene a kivételből szabályt csinálni és általánossá tenni a meghatározott időre szóló munkaszerződéseket, mert fennáll annak a veszélye, hogy a romániai aktív lakosság nem jut bankhitelhez” – sorolta további aggályait a képviselő.

Miközben Emil Boc szerint az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a meghatározott idejű munkaszerződésekkel nő a munkatermelékenység, jobbak a gazdasági eredmények, de – az RMDSZ-es honatya elmondása szerint – nem tudott megnyugtatóan válaszolni Kerekes Károly kérdésére: hogyan jut majd a lakosság kölcsönhöz.

A felelősségvállalás kapcsán azonban Kerekes ellentmondott Máté Andrásnak, szerinte ugyanis a Maros megyei képviselő felvetette azt is, nincs szükség arra, hogy a kormány felelősségvállalással vigye át a munkatörvénykönyv módosításait a parlamenten, hiszen a szociális partnerek, a munkáltatók és a szakszervezetek megegyeztek, így a kormánynak és a két háznak el kellene fogadnia az álláspontjukat. Ám a kormányfő szerint erre azért van szükség, mert vállalták a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság előtt, hogy márciusban sor kerül a módosításra. Kerekes Károly elmondta, a kormányfő a felelősségvállalás előtt konzultál a kormánykoalíció parlamenti frakcióival, így reméli, jobbító javaslataikat figyelembe veszik a  munkatörvénykönyv-módosítás végleges változatánál.

Nem erősítik a szakszervezetek erejét
Miután egy nappal korábban tüntetések sorával fenyegetőztek, és általános sztrájkot is kilátásba helyeztek a szakszervezetek amiatt, hogy a kormány felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet, tegnap Emil Boc miniszterelnök leszögezte: a törvénytervezet nem fogja megerősíteni a szakszervezetek hatalmát, mint ahogy ők szeretnék. „Győzzenek meg bennünket a szakszervezetek, hogy az általunk javasoltak ellentmondanak az orzság érdekeinek. Talán egyes előírások nem erősítik meg a szakszervezetek befolyását, amint azt ők szeretnék. Azonban ezek a kitételek megerősítik az országot, ugyanis lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére” – szögezte le Emil Boc.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak

A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint

Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint
2026. augusztus 22., szombat

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni
2026. augusztus 22., szombat

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást

Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
Hirdetés
Hirdetés