
Fotó: gov.ro
Mint ismeretes, felelősségvállalás esetén az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be, amelynek megszavazása a kabinet bukásához vezethet. A kormányfő rámutatott, a felelősségvállalás nyomán kiderül, hogy van-e még politikai támogatottsága kormányának. Bizalmatlansági indítvány pedig biztos lesz: Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke tegnap délben bejelentette, hogy a nemzeti liberálisokkal együtt mindenképp készülnek erre a lépésre. Igaz, később már arról beszélt, hogy „aberráció” a kormány felelősségvállalása.
Victor Ponta szerint ugyanis jövő héten menesztik tisztségéből Emil Boc kormányfőt (képünkön). „A legmegbízhatóbb forrásom van e tekintetben, Elena Udrea asszony. Ha ő erről beszélt, akkor így is van. Ő két forrást is kitesz” – hivatkozott Ponta egy szerinte ilyen értelmű Udrea-nyilatkozatra, arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan veszi az esetleges miniszterelnök-cserét. Később Emil Boc arra a felvetésre, hogy számításba veszi-e, hogy lemond tisztségéből, leszögezte: „a lemondásról, mint ahogy a kormányátalakításról, nem beszélni kell, hanem cselekedni.”
Az RMDSZ eközben megerősítette, hogy támogatja a kormányzati felelősségvállalást a munkatörvénykönyvért, azonban Máté András képviselőházi frakcióvezető az RMDSZ-frakció Emil Bockal való konzultációját követően úgy nyilatkozott, ennek az is feltétele, hogy a szövegtervezet véglegesítésekor vegyék figyelembe a szövetség módosító javaslatait. Máté elmondta, egyik módosító javaslatuk például az, hogy az egyéni munkaszerződések nem megkötése ne bűncselekménynek, hanem kihágásnak minősüljön, s növeljék az ezért kiróható pénzbírságok összegét. Arra a kérdésre, hogy javaslataikat elfogadták-e a demokrata-liberálisok, az RMDSZ frakcióvezetője annyit mondott, még tárgyalnak a témáról, s csak akkor lehet majd arról beszélni, hogy bekerült-e valamennyi javaslatuk, amikor elkészül a végleges szöveg. Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-es honatyák emeltek-e kifogást a felelősségvállalás ellen, Máté nemmel válaszolt.
Több ponton nem értek egyet a munkatörvénykönyv-módosítás jelenlegi változatával – jelentette ki a Krónika megkeresésére Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. A képviselő megkeresésünkre kifejtette, több felvetése is volt a módosítással kapcsolatban, ám a szakszervezetek kollektív munkaszerződéssel kapcsolatos aggályait megalapozatlannak tartja, hiszen ezt külön törvény fogja majd szabályozni. „Nem arról van szó, hogy megszűnik a kollektív munkaszerződés, hanem az országosan egységes szerződést felváltja az európai országokban alkalmazott ágazatonkénti kollektív munkaszerződés” – tájékoztatott Kerekes Károly.
A politikus ugyanakkor kifejtette, a munkatörvénykönyvnek vannak olyan módosításai, amelyekkel a szövetség nem ért egyet, és ezeket tegnap délelőtt meg is fogalmazták a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel tartott találkozón. „A kollektív elbocsátás szabályozásánál meg kellene tartani azt a korábbi rendelkezést, hogy ha a vállalat újrakezdi a tevékenységét, elsősorban a korábbi alkalmazottait kell visszavennie. Ha ezt az előírást nem tartjuk meg, nem védjük a hazai munkaerőt, és lehetőséget nyújtunk a nagyvállalatoknak, hogy olcsó, például kínai munkavállalókat foglalkoztassanak” – magyarázta a képviselő.
Kerekes Károly ugyanakkor túl hosszúnak tartja a 90 napos próbaidőt, szerinte ez az időtartam a szakképzetlen munkások esetében indokolatlan. Az RMDSZ-es politikus károsnak tartja továbbá azt a módosítást is, miszerint a munkavállaló az eddigi 15 nap helyett legkevesebb 10 napra köteles egy időben elmenni szabadságra. Szerinte szükség van a 15 napra, hogy az alkalmazott visszanyerje erejét, ez a munkáltató érdeke is. „Nem kellene a kivételből szabályt csinálni és általánossá tenni a meghatározott időre szóló munkaszerződéseket, mert fennáll annak a veszélye, hogy a romániai aktív lakosság nem jut bankhitelhez” – sorolta további aggályait a képviselő.
Miközben Emil Boc szerint az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a meghatározott idejű munkaszerződésekkel nő a munkatermelékenység, jobbak a gazdasági eredmények, de – az RMDSZ-es honatya elmondása szerint – nem tudott megnyugtatóan válaszolni Kerekes Károly kérdésére: hogyan jut majd a lakosság kölcsönhöz.
A felelősségvállalás kapcsán azonban Kerekes ellentmondott Máté Andrásnak, szerinte ugyanis a Maros megyei képviselő felvetette azt is, nincs szükség arra, hogy a kormány felelősségvállalással vigye át a munkatörvénykönyv módosításait a parlamenten, hiszen a szociális partnerek, a munkáltatók és a szakszervezetek megegyeztek, így a kormánynak és a két háznak el kellene fogadnia az álláspontjukat. Ám a kormányfő szerint erre azért van szükség, mert vállalták a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság előtt, hogy márciusban sor kerül a módosításra. Kerekes Károly elmondta, a kormányfő a felelősségvállalás előtt konzultál a kormánykoalíció parlamenti frakcióival, így reméli, jobbító javaslataikat figyelembe veszik a munkatörvénykönyv-módosítás végleges változatánál.
| Miután egy nappal korábban tüntetések sorával fenyegetőztek, és általános sztrájkot is kilátásba helyeztek a szakszervezetek amiatt, hogy a kormány felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet, tegnap Emil Boc miniszterelnök leszögezte: a törvénytervezet nem fogja megerősíteni a szakszervezetek hatalmát, mint ahogy ők szeretnék. „Győzzenek meg bennünket a szakszervezetek, hogy az általunk javasoltak ellentmondanak az orzság érdekeinek. Talán egyes előírások nem erősítik meg a szakszervezetek befolyását, amint azt ők szeretnék. Azonban ezek a kitételek megerősítik az országot, ugyanis lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére” – szögezte le Emil Boc. |
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.