2012. április 02., 08:512012. április 02., 08:51
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Szacsvay Akadémiája közgazdasági előadássorozatának részeként csütörtökön este a debreceni professzor a nemzetközi munkaerőpiac problémáiról, elsősorban a munkaerő mobilitásáról értekezett. Láng Eszter elmondta, míg néhány évtizeddel ezelőtt elég volt, ha maga az áru mobilis, manapság a munkaerőnek is annak kell lennie, hiszen a tőke is mozog, így a munkavállalónak is késznek kell lennie a költözésre, akár nemzetközileg, akár országon belül.
A nemzetközi és országon belüli munkaerő-áramlás elsősorban a fejletlen területek felől a fejlettek felé irányul, és a legkönnyebben mindig a fiatal generáció mozdul, hiszen nekik van a legtöbb motivációjuk. Azonban míg a tőke korlátlanul mobilis, a munkaerőről ez nem mondható el: ugyanis bár a kivándorlás alapvető jog, a bevándorlást a legtöbb országban korlátozzák. A korlátozások persze leginkább válságos helyzetben szigorúak, hiszen minél kevesebb a forrás, annál inkább törekszenek az országok azok megtartására.
A szegényebb országokból főképp a szakképzetlen munkaerő vándorol ki tömegesen – derült ki az előadásból. Korábban például Németországra volt jellemző, hogy azokat a munkákat, amelyekhez a németországi lakosok jó része már túlképzett volt, nagyrészt török bevándorlók végezték el. A szakképzett munkaerő is a jobb lehetőségeket keresi: magasabb fizetésért vagy megfelelőbb munkakörülményekért egy orvos vagy egy kutató is elvándorol.
Érdekes statisztika, hogy a külföldön tanuló ösztöndíjasok esetében négyből egy abban az országban telepszik le, ahol ösztöndíjasként tanult. Fejlett országokból más okokból vándorolnak fejletlenebbekbe a dolgozók: általában akkor, amikor a multinacionális cégek terjeszkedéskor magukkal viszik dolgozóikat, esetleg csak azért, hogy az ottani alkalmazottakat betanítsák. Más, magasan képzett munkavállalók például oktatói vagy tanácsadói munkakörben kapnak állást fejletlen országokban.
Láng Eszter megjegyezte: a külföldi munkavállalók által hazautalt pénzösszegek is lehetnek jelentősek, ez elsősorban a latin-amerikai országokra jellemző. A bevándorlás esetében ugyanakkor fontos kérdés, hogy a más kultúrkörből érkezett munkavállaló mennyire tud beilleszkedni a befogadó közösségbe: ezek az ellentétek is válságban éleződnek ki leginkább, hiszen amikor az erőforrások elapadnak, a befogadó ország állampolgárainak még az is szemet szúr, ha a bevándorló turbánban jár dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok