2012. április 02., 08:512012. április 02., 08:51
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Szacsvay Akadémiája közgazdasági előadássorozatának részeként csütörtökön este a debreceni professzor a nemzetközi munkaerőpiac problémáiról, elsősorban a munkaerő mobilitásáról értekezett. Láng Eszter elmondta, míg néhány évtizeddel ezelőtt elég volt, ha maga az áru mobilis, manapság a munkaerőnek is annak kell lennie, hiszen a tőke is mozog, így a munkavállalónak is késznek kell lennie a költözésre, akár nemzetközileg, akár országon belül.
A nemzetközi és országon belüli munkaerő-áramlás elsősorban a fejletlen területek felől a fejlettek felé irányul, és a legkönnyebben mindig a fiatal generáció mozdul, hiszen nekik van a legtöbb motivációjuk. Azonban míg a tőke korlátlanul mobilis, a munkaerőről ez nem mondható el: ugyanis bár a kivándorlás alapvető jog, a bevándorlást a legtöbb országban korlátozzák. A korlátozások persze leginkább válságos helyzetben szigorúak, hiszen minél kevesebb a forrás, annál inkább törekszenek az országok azok megtartására.
A szegényebb országokból főképp a szakképzetlen munkaerő vándorol ki tömegesen – derült ki az előadásból. Korábban például Németországra volt jellemző, hogy azokat a munkákat, amelyekhez a németországi lakosok jó része már túlképzett volt, nagyrészt török bevándorlók végezték el. A szakképzett munkaerő is a jobb lehetőségeket keresi: magasabb fizetésért vagy megfelelőbb munkakörülményekért egy orvos vagy egy kutató is elvándorol.
Érdekes statisztika, hogy a külföldön tanuló ösztöndíjasok esetében négyből egy abban az országban telepszik le, ahol ösztöndíjasként tanult. Fejlett országokból más okokból vándorolnak fejletlenebbekbe a dolgozók: általában akkor, amikor a multinacionális cégek terjeszkedéskor magukkal viszik dolgozóikat, esetleg csak azért, hogy az ottani alkalmazottakat betanítsák. Más, magasan képzett munkavállalók például oktatói vagy tanácsadói munkakörben kapnak állást fejletlen országokban.
Láng Eszter megjegyezte: a külföldi munkavállalók által hazautalt pénzösszegek is lehetnek jelentősek, ez elsősorban a latin-amerikai országokra jellemző. A bevándorlás esetében ugyanakkor fontos kérdés, hogy a más kultúrkörből érkezett munkavállaló mennyire tud beilleszkedni a befogadó közösségbe: ezek az ellentétek is válságban éleződnek ki leginkább, hiszen amikor az erőforrások elapadnak, a befogadó ország állampolgárainak még az is szemet szúr, ha a bevándorló turbánban jár dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok