2012. április 02., 08:512012. április 02., 08:51
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Szacsvay Akadémiája közgazdasági előadássorozatának részeként csütörtökön este a debreceni professzor a nemzetközi munkaerőpiac problémáiról, elsősorban a munkaerő mobilitásáról értekezett. Láng Eszter elmondta, míg néhány évtizeddel ezelőtt elég volt, ha maga az áru mobilis, manapság a munkaerőnek is annak kell lennie, hiszen a tőke is mozog, így a munkavállalónak is késznek kell lennie a költözésre, akár nemzetközileg, akár országon belül.
A nemzetközi és országon belüli munkaerő-áramlás elsősorban a fejletlen területek felől a fejlettek felé irányul, és a legkönnyebben mindig a fiatal generáció mozdul, hiszen nekik van a legtöbb motivációjuk. Azonban míg a tőke korlátlanul mobilis, a munkaerőről ez nem mondható el: ugyanis bár a kivándorlás alapvető jog, a bevándorlást a legtöbb országban korlátozzák. A korlátozások persze leginkább válságos helyzetben szigorúak, hiszen minél kevesebb a forrás, annál inkább törekszenek az országok azok megtartására.
A szegényebb országokból főképp a szakképzetlen munkaerő vándorol ki tömegesen – derült ki az előadásból. Korábban például Németországra volt jellemző, hogy azokat a munkákat, amelyekhez a németországi lakosok jó része már túlképzett volt, nagyrészt török bevándorlók végezték el. A szakképzett munkaerő is a jobb lehetőségeket keresi: magasabb fizetésért vagy megfelelőbb munkakörülményekért egy orvos vagy egy kutató is elvándorol.
Érdekes statisztika, hogy a külföldön tanuló ösztöndíjasok esetében négyből egy abban az országban telepszik le, ahol ösztöndíjasként tanult. Fejlett országokból más okokból vándorolnak fejletlenebbekbe a dolgozók: általában akkor, amikor a multinacionális cégek terjeszkedéskor magukkal viszik dolgozóikat, esetleg csak azért, hogy az ottani alkalmazottakat betanítsák. Más, magasan képzett munkavállalók például oktatói vagy tanácsadói munkakörben kapnak állást fejletlen országokban.
Láng Eszter megjegyezte: a külföldi munkavállalók által hazautalt pénzösszegek is lehetnek jelentősek, ez elsősorban a latin-amerikai országokra jellemző. A bevándorlás esetében ugyanakkor fontos kérdés, hogy a más kultúrkörből érkezett munkavállaló mennyire tud beilleszkedni a befogadó közösségbe: ezek az ellentétek is válságban éleződnek ki leginkább, hiszen amikor az erőforrások elapadnak, a befogadó ország állampolgárainak még az is szemet szúr, ha a bevándorló turbánban jár dolgozni.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).