2012. április 02., 08:512012. április 02., 08:51
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Szacsvay Akadémiája közgazdasági előadássorozatának részeként csütörtökön este a debreceni professzor a nemzetközi munkaerőpiac problémáiról, elsősorban a munkaerő mobilitásáról értekezett. Láng Eszter elmondta, míg néhány évtizeddel ezelőtt elég volt, ha maga az áru mobilis, manapság a munkaerőnek is annak kell lennie, hiszen a tőke is mozog, így a munkavállalónak is késznek kell lennie a költözésre, akár nemzetközileg, akár országon belül.
A nemzetközi és országon belüli munkaerő-áramlás elsősorban a fejletlen területek felől a fejlettek felé irányul, és a legkönnyebben mindig a fiatal generáció mozdul, hiszen nekik van a legtöbb motivációjuk. Azonban míg a tőke korlátlanul mobilis, a munkaerőről ez nem mondható el: ugyanis bár a kivándorlás alapvető jog, a bevándorlást a legtöbb országban korlátozzák. A korlátozások persze leginkább válságos helyzetben szigorúak, hiszen minél kevesebb a forrás, annál inkább törekszenek az országok azok megtartására.
A szegényebb országokból főképp a szakképzetlen munkaerő vándorol ki tömegesen – derült ki az előadásból. Korábban például Németországra volt jellemző, hogy azokat a munkákat, amelyekhez a németországi lakosok jó része már túlképzett volt, nagyrészt török bevándorlók végezték el. A szakképzett munkaerő is a jobb lehetőségeket keresi: magasabb fizetésért vagy megfelelőbb munkakörülményekért egy orvos vagy egy kutató is elvándorol.
Érdekes statisztika, hogy a külföldön tanuló ösztöndíjasok esetében négyből egy abban az országban telepszik le, ahol ösztöndíjasként tanult. Fejlett országokból más okokból vándorolnak fejletlenebbekbe a dolgozók: általában akkor, amikor a multinacionális cégek terjeszkedéskor magukkal viszik dolgozóikat, esetleg csak azért, hogy az ottani alkalmazottakat betanítsák. Más, magasan képzett munkavállalók például oktatói vagy tanácsadói munkakörben kapnak állást fejletlen országokban.
Láng Eszter megjegyezte: a külföldi munkavállalók által hazautalt pénzösszegek is lehetnek jelentősek, ez elsősorban a latin-amerikai országokra jellemző. A bevándorlás esetében ugyanakkor fontos kérdés, hogy a más kultúrkörből érkezett munkavállaló mennyire tud beilleszkedni a befogadó közösségbe: ezek az ellentétek is válságban éleződnek ki leginkább, hiszen amikor az erőforrások elapadnak, a befogadó ország állampolgárainak még az is szemet szúr, ha a bevándorló turbánban jár dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok