Kupaktanács. Az intézkedés fő magyarázata, hogy ha a kupak a palackkal egyben marad, jelentősen csökken az elveszített vagy felelőtlenül eldobott üvegfedelek száma
Fotó: Páva Adorján
Július 3-án életbe lépett a tagállamok által kötelező módon saját joggyakorlatba átültetett európai uniós irányelv, mely szerint a kupakokat a műanyag italos palackokhoz kell rögzíteni. A sokak nemtetszését kiváltó intézkedés eredetileg jó célokat akar szolgálni.
2024. július 03., 19:542024. július 03., 19:54
Zavaró, karcolja az arcot, nehezen csavarható vissza – néhány visszatérő panasz, amely a palackra rögzített kupakok megjelenése óta megfogalmazódik sokakban Európa-szerte, így Romániában, Erdélyben is. Arról nem is beszélve, hogy a különböző jótékonysági mozgalmak kupakgyűjtési akcióit is ellehetetleníti, vagy legalábbis gyengíti az intézkedés. Pedig az elsőre szokatlan, bosszantó változtatás jó, környezetvédelmi célt akar szolgálni.
A 2019/904-es számú irányelv célja a körforgásos gazdaságra történő átmenet támogatása az egész Európai Unióban, különösen annak biztosításával, hogy ne lehessen forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyag termékeket, amelyek esetén rendelkezésre állnak fenntarthatóbb és megfizethető alternatívák.
A piaci korlátozások többek között evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra és fültisztító pálcikákra, italkeverőkre, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcákra, valamint a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetekre, expandált polisztirolból készült ételtároló edényekre, italtárolókra, oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre is vonatkoztak.
Az egyszer használatos műanyag palackok szelektív gyűjtését és a formatervezésükre vonatkozó követelményeket taglaló fejezetben kitérnek arra is, hogy
Az irányelvet 2021. július 3-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. A piaci korlátozások és a termékek megjelölésére vonatkozó szabályok 2021. július 3-án, a kupakkal és fedéllel felszerelt egyszer használatos műanyagból készült palackok formatervezésére vonatkozó követelmények pedig 2024. július 3-án, azaz most szerdán léptek érvénybe.
A kupakokra vonatkozó intézkedés fő magyarázata, hogy ha a zárósapka a palackkal egyben marad, jelentősen csökken az elveszített vagy felelőtlenül eldobott, így környezetszennyezővé váló, az óceánokban műanyagszigetekké összeálló üvegfedelek száma, amelyek az italospalackhoz rögzítve jóval nagyobb eséllyel kerülnek az újrahasznosítókba. Egyes beszámolók szerint a nyugati országok tengerpartjain – ahol az eldobott kupakok jelentették eddig az egyik legnagyobb szennyezésforrást – máris érezhető az intézkedés pozitív hatása.
Ettől függetlenül alkalmazkodniuk kell az irányelvhez – azonban Romániában nem tiszta, milyen következményekkel jár, ha ezt nem teszik meg.
A 3 literesnél kisebb űrtartalmú műanyag italcsomagolásokra (üdítőitalos és ásványvizes palackokra, valamint italoskartonokra, például gyümölcsleves vagy tejes dobozokra) érvényes, az itteni jogrendbe a 2021/6-os számú kormányrendelettel átültetett romániai szigorítás ugyanis nem tér ki arra, mi lesz azokkal a „régi” termékekkel – illetve gyártóival-forgalmazóival –, amelyek 2024. július 3. után is a boltok polcain lesznek. Mivel a jogalkotók nem adtak „kifutási” határidőt az említett dátum előtt legyártott palackokra, elvileg az azokat értékesítő kereskedelmi egységek máris bírságot kockáztatnak. Ugyanakkor a rögzített kupakos változtatás semmilyen kihatással nincs a betétdíjas rendszerre – olvasható az Economica.net portál összeállításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!