
Fotó: Bodnár Arthur
Kiskapukat fog keresni a kormány az adófizetési kötelezettséget a nem ingatlan jellegű építményekre is kiterjesztő törvényen, s rendelettel fogják azt módosítani, hogy a felmerülő problémákat ezáltal orvosolni tudják.
2014. május 21., 19:592014. május 21., 19:59
Erről Dragoş Andrei, Victor Ponta miniszterelnök államtanácsosa beszélt kedden. Amint arról beszámoltunk, a kormány keddi ülésén fogadta el az úgynevezett oszlopadó alkalmazási módszertanát, így a cégeknek május 25-éig be kell fizetniük az idei évre kiszámított adó első részletét, a második, egyben utolsó összeget szeptember 25-éig kell lepengetni.
Az éves adó az építmény értékének 1,5 százalékát teszi ki. Olyan építmények váltak adókötelessé egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, s adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában lévő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.
Dragoş Andrei alig pár órával a kormányülés után leszögezte, az intézkedést jobban elő kellett volna készíteni, továbbá meg kellett volna beszélni annak részleteit az üzleti szféra képviselőivel is. Mint hangsúlyozta, vannak olyan területek, amelyekre a kormány nem gondolt, s ahol óriási problémákat okozhat az adózás kiszélesítése.
Példaként a cernavodai atomerőművet említette, ahol szerinte amennyiben az 1,5 százalékos adót ki kell fizetni a reaktorok után, akkor nagy bajba kerül a Nuclearelectrica. A tanácsos azt mondja, a kabinet ülése után tárgyalt a témában a kormányfővel, illetve Ioana Petrescu pénzügyminiszterrel, akik ígéretet tettek a probléma orvoslására, hogy a hasonló gondok elkerülhetőek legyenek.
Amint arról beszámoltunk, Ilie Bolojan, Nagyvárad ellenzéki polgármestere azért próbál lobbizni a kormánynál, hogy az ipari parkokat kezeljék kivételként a jogszabály alkalmazásakor. „Két óriási gondunk van ezzel az adóval. Egyrészt az állam megszegi saját vállalását, hiszen az előző adótörvénykönyv az állami segélyek között garantálta, hogy az ipari parkokban beruházó cégeknek nem kell ingatlanadót fizetniük az általuk emelt építményekért.
Most fennáll a veszély, hogy ezek a vállalkozók be fognak bennünket perelni” – hangsúlyozta az elöljáró, hozzátéve, az intézkedés egyúttal tőkét von el a helyi költségvetésből. Bolojan azt mondja, egy Váradon tervezett 15 millió eurós beruházást már átirányítottak az oszlopadó miatt Lengyelországba, ahonnan a cég kedvezőbb ajánlatot kapott.
Korábban Duane Butcher, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti gazdasági attaséja arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők kétszer is meggondolják majd, hogy befektessenek-e az országba, amíg nem kiszámítható az adórendszer, a kormánynak pedig fontosabbak az adóbevételek, mint az üzleti szféra.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!