
Fotó: Bodnár Arthur
Kiskapukat fog keresni a kormány az adófizetési kötelezettséget a nem ingatlan jellegű építményekre is kiterjesztő törvényen, s rendelettel fogják azt módosítani, hogy a felmerülő problémákat ezáltal orvosolni tudják.
2014. május 21., 19:592014. május 21., 19:59
Erről Dragoş Andrei, Victor Ponta miniszterelnök államtanácsosa beszélt kedden. Amint arról beszámoltunk, a kormány keddi ülésén fogadta el az úgynevezett oszlopadó alkalmazási módszertanát, így a cégeknek május 25-éig be kell fizetniük az idei évre kiszámított adó első részletét, a második, egyben utolsó összeget szeptember 25-éig kell lepengetni.
Az éves adó az építmény értékének 1,5 százalékát teszi ki. Olyan építmények váltak adókötelessé egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, s adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában lévő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.
Dragoş Andrei alig pár órával a kormányülés után leszögezte, az intézkedést jobban elő kellett volna készíteni, továbbá meg kellett volna beszélni annak részleteit az üzleti szféra képviselőivel is. Mint hangsúlyozta, vannak olyan területek, amelyekre a kormány nem gondolt, s ahol óriási problémákat okozhat az adózás kiszélesítése.
Példaként a cernavodai atomerőművet említette, ahol szerinte amennyiben az 1,5 százalékos adót ki kell fizetni a reaktorok után, akkor nagy bajba kerül a Nuclearelectrica. A tanácsos azt mondja, a kabinet ülése után tárgyalt a témában a kormányfővel, illetve Ioana Petrescu pénzügyminiszterrel, akik ígéretet tettek a probléma orvoslására, hogy a hasonló gondok elkerülhetőek legyenek.
Amint arról beszámoltunk, Ilie Bolojan, Nagyvárad ellenzéki polgármestere azért próbál lobbizni a kormánynál, hogy az ipari parkokat kezeljék kivételként a jogszabály alkalmazásakor. „Két óriási gondunk van ezzel az adóval. Egyrészt az állam megszegi saját vállalását, hiszen az előző adótörvénykönyv az állami segélyek között garantálta, hogy az ipari parkokban beruházó cégeknek nem kell ingatlanadót fizetniük az általuk emelt építményekért.
Most fennáll a veszély, hogy ezek a vállalkozók be fognak bennünket perelni” – hangsúlyozta az elöljáró, hozzátéve, az intézkedés egyúttal tőkét von el a helyi költségvetésből. Bolojan azt mondja, egy Váradon tervezett 15 millió eurós beruházást már átirányítottak az oszlopadó miatt Lengyelországba, ahonnan a cég kedvezőbb ajánlatot kapott.
Korábban Duane Butcher, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti gazdasági attaséja arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők kétszer is meggondolják majd, hogy befektessenek-e az országba, amíg nem kiszámítható az adórendszer, a kormánynak pedig fontosabbak az adóbevételek, mint az üzleti szféra.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!