
Fotó: Bodnár Arthur
Kiskapukat fog keresni a kormány az adófizetési kötelezettséget a nem ingatlan jellegű építményekre is kiterjesztő törvényen, s rendelettel fogják azt módosítani, hogy a felmerülő problémákat ezáltal orvosolni tudják.
2014. május 21., 19:592014. május 21., 19:59
Erről Dragoş Andrei, Victor Ponta miniszterelnök államtanácsosa beszélt kedden. Amint arról beszámoltunk, a kormány keddi ülésén fogadta el az úgynevezett oszlopadó alkalmazási módszertanát, így a cégeknek május 25-éig be kell fizetniük az idei évre kiszámított adó első részletét, a második, egyben utolsó összeget szeptember 25-éig kell lepengetni.
Az éves adó az építmény értékének 1,5 százalékát teszi ki. Olyan építmények váltak adókötelessé egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, s adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában lévő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.
Dragoş Andrei alig pár órával a kormányülés után leszögezte, az intézkedést jobban elő kellett volna készíteni, továbbá meg kellett volna beszélni annak részleteit az üzleti szféra képviselőivel is. Mint hangsúlyozta, vannak olyan területek, amelyekre a kormány nem gondolt, s ahol óriási problémákat okozhat az adózás kiszélesítése.
Példaként a cernavodai atomerőművet említette, ahol szerinte amennyiben az 1,5 százalékos adót ki kell fizetni a reaktorok után, akkor nagy bajba kerül a Nuclearelectrica. A tanácsos azt mondja, a kabinet ülése után tárgyalt a témában a kormányfővel, illetve Ioana Petrescu pénzügyminiszterrel, akik ígéretet tettek a probléma orvoslására, hogy a hasonló gondok elkerülhetőek legyenek.
Amint arról beszámoltunk, Ilie Bolojan, Nagyvárad ellenzéki polgármestere azért próbál lobbizni a kormánynál, hogy az ipari parkokat kezeljék kivételként a jogszabály alkalmazásakor. „Két óriási gondunk van ezzel az adóval. Egyrészt az állam megszegi saját vállalását, hiszen az előző adótörvénykönyv az állami segélyek között garantálta, hogy az ipari parkokban beruházó cégeknek nem kell ingatlanadót fizetniük az általuk emelt építményekért.
Most fennáll a veszély, hogy ezek a vállalkozók be fognak bennünket perelni” – hangsúlyozta az elöljáró, hozzátéve, az intézkedés egyúttal tőkét von el a helyi költségvetésből. Bolojan azt mondja, egy Váradon tervezett 15 millió eurós beruházást már átirányítottak az oszlopadó miatt Lengyelországba, ahonnan a cég kedvezőbb ajánlatot kapott.
Korábban Duane Butcher, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti gazdasági attaséja arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők kétszer is meggondolják majd, hogy befektessenek-e az országba, amíg nem kiszámítható az adórendszer, a kormánynak pedig fontosabbak az adóbevételek, mint az üzleti szféra.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!