
Fotó: Bodnár Arthur
Kiskapukat fog keresni a kormány az adófizetési kötelezettséget a nem ingatlan jellegű építményekre is kiterjesztő törvényen, s rendelettel fogják azt módosítani, hogy a felmerülő problémákat ezáltal orvosolni tudják.
2014. május 21., 19:592014. május 21., 19:59
Erről Dragoş Andrei, Victor Ponta miniszterelnök államtanácsosa beszélt kedden. Amint arról beszámoltunk, a kormány keddi ülésén fogadta el az úgynevezett oszlopadó alkalmazási módszertanát, így a cégeknek május 25-éig be kell fizetniük az idei évre kiszámított adó első részletét, a második, egyben utolsó összeget szeptember 25-éig kell lepengetni.
Az éves adó az építmény értékének 1,5 százalékát teszi ki. Olyan építmények váltak adókötelessé egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, s adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában lévő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.
Dragoş Andrei alig pár órával a kormányülés után leszögezte, az intézkedést jobban elő kellett volna készíteni, továbbá meg kellett volna beszélni annak részleteit az üzleti szféra képviselőivel is. Mint hangsúlyozta, vannak olyan területek, amelyekre a kormány nem gondolt, s ahol óriási problémákat okozhat az adózás kiszélesítése.
Példaként a cernavodai atomerőművet említette, ahol szerinte amennyiben az 1,5 százalékos adót ki kell fizetni a reaktorok után, akkor nagy bajba kerül a Nuclearelectrica. A tanácsos azt mondja, a kabinet ülése után tárgyalt a témában a kormányfővel, illetve Ioana Petrescu pénzügyminiszterrel, akik ígéretet tettek a probléma orvoslására, hogy a hasonló gondok elkerülhetőek legyenek.
Amint arról beszámoltunk, Ilie Bolojan, Nagyvárad ellenzéki polgármestere azért próbál lobbizni a kormánynál, hogy az ipari parkokat kezeljék kivételként a jogszabály alkalmazásakor. „Két óriási gondunk van ezzel az adóval. Egyrészt az állam megszegi saját vállalását, hiszen az előző adótörvénykönyv az állami segélyek között garantálta, hogy az ipari parkokban beruházó cégeknek nem kell ingatlanadót fizetniük az általuk emelt építményekért.
Most fennáll a veszély, hogy ezek a vállalkozók be fognak bennünket perelni” – hangsúlyozta az elöljáró, hozzátéve, az intézkedés egyúttal tőkét von el a helyi költségvetésből. Bolojan azt mondja, egy Váradon tervezett 15 millió eurós beruházást már átirányítottak az oszlopadó miatt Lengyelországba, ahonnan a cég kedvezőbb ajánlatot kapott.
Korábban Duane Butcher, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti gazdasági attaséja arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők kétszer is meggondolják majd, hogy befektessenek-e az országba, amíg nem kiszámítható az adórendszer, a kormánynak pedig fontosabbak az adóbevételek, mint az üzleti szféra.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!