Fotó: Boda L. Gergely
Várhatóan csak 2016-tól lép hatályba az új adótörvénykönyv, amelynek módosításai nyomán egyebek mellett már nem egységes értékek szerint, hanem az ingatlanok rendeltetése és használata alapján határozzák meg az ingatlanadó mértékét – jelentette be csütörtökön Gheorghe Marinescu, a pénzügyminisztérium helyi adókért és illetékekért felelős részlegvezetője.
2014. augusztus 28., 15:022014. augusztus 28., 15:02
Mint kifejtette: egyelőre nem végleges, hogy 2015 vagy 2016 januárjától lép érvénybe a törvénykönyv, de a következő év elejéig kevés idő áll már rendelkezésükre a helyi önkormányzatok informatikai rendszerének frissítésére.
„A helyi hivatalok is jelezték, hogy nekik inkább a 2016-os határidő felelne meg, ezzel én is egyetértek, de a végső döntést politikai szinten fogják meghozni” – fogalmazott Marinescu egy szakmai konferencián. A részlegvezető hozzátette: a szaktárca továbbra is várja a javaslatokat és észrevételeket a törvénykönyvvel kapcsolatban, amelynek végleges formáját még nem terjesztették a kormány elé.
A tervezett módosítások nyomán az új törvénykönyv alapján már nem aszerint határozzák meg az ingatlanok után fizetendő adó mértékét, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély, hanem hogy milyen célra – lakóhelyiségként vagy cég székhelyeként – használják az adott épületet. Marinescu rámutatott: a módosítások nyomán a lakóházak és lakrészek után felszámolt illeték mértéke biztosan nem fog emelkedni.
Ugyancsak a 2016-os határidőt vélte tarthatónak Adrian Vascu, a Romániai Értékbecslők Országos Szövetségének (ANEVAR) elnöke. Amint a szakember rámutatott: az ingatlanadók módosítását az üzleti szféra képviselői kérik már régóta, tájékoztatásuk szerint ugyanis az elmúlt években egyre több magánszemély alakított ki céget, irodahelyiséget vagy üzletet az alacsonyabb adózás érdekében.
Marinescu hozzátette: a módosítást az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság – is szorgalmazta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!