Fotó: Boda L. Gergely
Várhatóan csak 2016-tól lép hatályba az új adótörvénykönyv, amelynek módosításai nyomán egyebek mellett már nem egységes értékek szerint, hanem az ingatlanok rendeltetése és használata alapján határozzák meg az ingatlanadó mértékét – jelentette be csütörtökön Gheorghe Marinescu, a pénzügyminisztérium helyi adókért és illetékekért felelős részlegvezetője.
2014. augusztus 28., 15:022014. augusztus 28., 15:02
Mint kifejtette: egyelőre nem végleges, hogy 2015 vagy 2016 januárjától lép érvénybe a törvénykönyv, de a következő év elejéig kevés idő áll már rendelkezésükre a helyi önkormányzatok informatikai rendszerének frissítésére.
„A helyi hivatalok is jelezték, hogy nekik inkább a 2016-os határidő felelne meg, ezzel én is egyetértek, de a végső döntést politikai szinten fogják meghozni” – fogalmazott Marinescu egy szakmai konferencián. A részlegvezető hozzátette: a szaktárca továbbra is várja a javaslatokat és észrevételeket a törvénykönyvvel kapcsolatban, amelynek végleges formáját még nem terjesztették a kormány elé.
A tervezett módosítások nyomán az új törvénykönyv alapján már nem aszerint határozzák meg az ingatlanok után fizetendő adó mértékét, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély, hanem hogy milyen célra – lakóhelyiségként vagy cég székhelyeként – használják az adott épületet. Marinescu rámutatott: a módosítások nyomán a lakóházak és lakrészek után felszámolt illeték mértéke biztosan nem fog emelkedni.
Ugyancsak a 2016-os határidőt vélte tarthatónak Adrian Vascu, a Romániai Értékbecslők Országos Szövetségének (ANEVAR) elnöke. Amint a szakember rámutatott: az ingatlanadók módosítását az üzleti szféra képviselői kérik már régóta, tájékoztatásuk szerint ugyanis az elmúlt években egyre több magánszemély alakított ki céget, irodahelyiséget vagy üzletet az alacsonyabb adózás érdekében.
Marinescu hozzátette: a módosítást az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság – is szorgalmazta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!