Fotó: Rostás Szabolcs
A bukaresti Versenytanács elemzése szerint az alapélelmiszerek átlagára a nagyobb kiskereskedelmi láncok üzleteiben 43 százalékig terjedően csökkent augusztus első hetében a kereskedelmi árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet hatására.
2023. augusztus 16., 18:262023. augusztus 16., 18:26
2023. augusztus 16., 18:512023. augusztus 16., 18:51
A versenyhivatal szerdai közleménye szerint a júniusi átlagárakhoz képest a gyümölcsök és a zöldségek ára mérséklődött a legnagyobb mértékben augusztus első hetében. E szerint a paradicsom 44, a szőlő ára 38, a zöldpaprika 32 százalékkal lett olcsóbb. Csökkent a burgonya, a hagyma, a szilva, a görögdinnye és a sárgarépa ára is. „Az idő múlásával az élelmiszerár-csökkenés egyre szélesebb körben elterjed, mivel a drágábban vásárolt korábbi árukészletek kimerülnek. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező időszakban egyre több üzletben csökken az alapélelmiszererek ára” – idézte a közlemény a Versenytanács elnökét, Bogdan Chiriţoiut.
Az utóbbi termék esetében májusban 20 százalékos árcsökkenést vezettek be az áruházláncok a feldolgozók és a kiskereskedők fél évre szóló önkéntes árkedvezmény-megállapodásának megfelelően. A Versenytanács közölte azt is, hogy az alapélelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosárban lévő többi termék (kenyér, étolaj, tojás, cukor és kukoricaliszt) ára is csökkent a vizsgált időszakban.
Ami a húsféléket illeti: a csirkeaprólékért 10, a csirkeszárnyért 6, a grillcsirkéért közel 4 százalékkal kevesebbet kellet fizetni augusztus első hetében, mint júniusban. 1,8 százalékkal csökkent a kockázott friss sertéshús ára is, a sertéslapocka átlagára viszont 1,4 százalékkal nőtt.
A román kormány 17 alapélelmiszer árának korlátozása érdekében június végén elfogadott sürgősségi rendelete augusztus elsején lépett hatályba. A jogszabály a következő három hónapban 20 százalékra korlátozza a feldolgozók és a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést, a nagybani forgalmazók pedig (az adásvételek számától függetlenül) együttesen legfeljebb 5 százalékos haszonkulcsot számolhatnak fel. A rendelet meghatározott összetételű és kiszerelésű fehér kenyérre, friss tehéntejre, telemeára, joghurtra, búzalisztre, kukoricadarára, tojásra, napraforgóolajra, csirkehúsra, sertéshúsra, friss zöldségre, gyümölcsre, burgonyára és cukorra vonatkozik. Hatályának esetleges meghosszabbításáról a tapasztalatoktól függően a három hónapos időszak végén döntenek
Az alapélelmiszerek árréscsökkentését előíró kormányrendelet betartását fogják ellenőrizni a hatóságok az élelmiszerüzletekben – jelentette be szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!