
Hivatalosan ugyan a romániai munkavállalók közül 1,3 millióan kapnak minimálbért, a valóságban azonban közel 2 millió alkalmazott kénytelen megélni ekkora összegből – közölte szakszervezetek adataira hivatkozva a Capital.ro gazdasági hírportál annak kapcsán, hogy május elsejétől bruttó 1050 lejről havi 1250 lejre emelkedett a garantált minimális juttatás.
2016. május 02., 16:202016. május 02., 16:20
2016. május 02., 17:122016. május 02., 17:12
Ez azt jelenti, hogy az érintett alkalmazottak mostantól nettó 917 lejt vihetnek haza, körülbelül 140 lejjel többet, mint az elmúlt hónapokban. A munkaügyi minisztérium hivatalos, a tavalyi év végére vonatkozó adatai szerint a magánszférában valamivel több mint egymillió személy, illetve további 39 ezer közalkalmazott keres minimálbért, több érdekvédelmi szervezet becslése szerint viszont csak a közszférában közel 400 ezer olyan munkavállaló van, aki a garantált minimális juttatásnál alig vagy egyáltalán nem nagyobb fizetésből kénytelen megélni.
Sokan feketén kapják bérük egy részét
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) az alkalmazottakat nyilvántartó országos adatbázist tanulmányozva arra jutott, hogy a 2015 végén érvényes munkaszerződéssel rendelkező 5,4 millió személy 44 százaléka keresett hivatalosan minimálbért vagy ennél is kevesebbet. Az érdekvédelmi szervezet szerint a munkavállalók egy része minden bizonnyal feketén ennél több pénzt vihet haza, illetve sokak szerződésében kevesebb munkaidő szerepel annak érdekében, hogy kisebb bért kelljen bevallani utánuk.
Dumitru Costin, a BNS elnöke rámutatott: sokan napi akár 12 órát is ledolgoznak, miközben a szerződésükben csak néhány órás munka szerepel. „A munkaadónak így minimális állami hozzájárulásokat kell befizetnie az alkalmazott után, akik ugyanakkor fizetésük egy részét úgy kapják, hogy abból semmi nem kerül a nyugdíjalapba” – magyarázta a szakszervezeti tömb vezetője. A témát egyébként Dragoş Pîslaru, az áprilisban kinevezett új munkaügyi miniszter is érintette: nemrég úgy nyilatkozott, elképzelhetetlen, hogy közel 2 millió alkalmazottnak kell megélnie havi bruttó 1250 lejből.
További emelést kérnek a kormánytól
A szakszervezetek kitartanak amellett, hogy a garantált minimális juttatást tovább kell növelnie a kormánynak, mint rámutattak: a minimálbér még mindig túl alacsony ahhoz képest, hogy mekkora a munkanélküli segély és más szociális juttatások, ezzel pedig épphogy otthonmaradásra, és nem munkavállalásra ösztönzik az embereket, illetve főleg a szegény réteget.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell országos szakszervezet elnöke úgy vélekedett: reálisnak tartják azt a követelést, hogy a minimálbér legyen legalább bruttó 1450 lej, szerintük ugyanis a mostani összeggel még mindig nem lehet az alapvető havi szükségleteket és kiadásokat fedezni. Hossu a kormánynak arra a tervére is kitért, miszerint 2018 áprilisától újfajta, három mostani segélyt összevonó szociális juttatást vezetnének be a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, a szakszervezeti vezető szerint pedig paradox helyzet lesz, ha ez az összeg meghaladja a minimálbér értékét.
Korábban egyébként arról volt szó, hogy kormányhatározattal legalább két évre befagyasztják a bruttó 1250 lejes minimálbért, de később Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy folytatják a juttatással kapcsolatos egyeztetéseket. Az alkalmazottak képviselői ugyanakkor a minimálbér növelése nyomán fokozottabban sürgetik az egységes közalkalmazotti bérezési törvény kidolgozását és hatályba ültetését. A bruttó 1250 lejes minimálbér biztosításához a munkaadónak tulajdonképpen 1530 lejt kell költenie. A garantált minimális juttatás tavaly január elsejétől bruttó 975 lejre, majd júliustól 1050 lejre emelkedett.
Többet kell fizetni a közúti kihágásokért is
A minimálbérrel párhuzamosan növekszik a közúti bírságok értéke is, egy büntetőpont ugyanis mindig egyenlő a garantált juttatás 10 százalékával, ami így vasárnaptól 125 lej.
Az intézkedés kapcsán Mădălina Racoviţan, a KPMG adótanácsadó cég szakértője arról számolt be: a magánszférában a minimálbér emelésével rendszerint bővül a garantált minimális juttatást keresők száma, a munkaadók ugyanis ezzel párhuzamosan nem növelik a többi alkalmazott bérét. Így annak, aki eddig bruttó 1250 lej körüli összeget keresett, mostantól is ennyit lesz a fizetése. A szakember úgy véli, hogy az intézkedés leginkább azokat a cégeket érinti, amelyek szakképzetlen személyeket alkalmaznak kétkezi munkára, például az építőipari vagy mezőgazdasági vállalkozások.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!