Mindenütt olcsóbb a sztráda a románnál

Többek között erre a következtetésre jutott a bukaresti Versenyhivatal, amely tegnap tette közzé a hazai autópályaszerződések odaítéléséről, a sztrádaépítési módszerekről kidolgozott tanulmányát. Miközben nálunk átlagosan több mint ötmillió euróba, Bulgáriában legtöbb 2,8 millió euróra rúg egy kilométernyi sztráda kivitelezése. Victor Ponta szerdán közölte: éppen azért került kormányra, hogy megmutassa, miként kell sztrádát építeni.

A dokumentumból kiderül, hogy Romániában átlagosan 23,3 millió lejre (5 millió euró) rúg egy kilométernyi, síkvidéken megépült autópálya kivitelezési költsége, míg domb- és hegyvidéken 20,8 millió lejbe, ami a Versenyhivatal szerint mindkét esetben túlzottan magas. Az intézmény összehasonlítást végzett, amelyből kitűnik, hogy jelentős költségkülönbségek érhetők tetten a hazai autópályaárak között, holott a domborzati feltételek ugyanolyanok voltak.

Például miközben a Feteşti-et Cernavodával összekötő sztráda 2,68 millió euróba, a Piteştiet elkerülő, autópálya rangú útszakasz ellenben már 11,61 millió euróba került kilométerenként. És akkor a jelentés még nem is tett említést az észak-erdélyi autópályából eddig elkészült, Aranyosgyérest Gyaluval összekötő 52 kilométeres szakasz költségéről, amelyért a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett az amerikai Bechtel társaságnak. Vagyis 27 millió eurót kilométerenként.

Ehhez képest Bulgáriában mindössze kétmillió és 2,8 millió euró, míg Lengyelországban 4,6 millió és 12,4 millió euró között mozgott az árkülönbség. Déli szomszédunknál különben átlagosan 2,4 millió euróból építenek autópályát kilométerenként. Ráadásul Bulgáriában jóval alacsonyabb költségek mellett több sztráda készül: a 111 ezer négyzetkilométeres ország 562 kilométeres autópályahálózattal rendelkezik, miközben a kétszer nagyobb, 239 négyzetkilométeres Romániában 550 kilométer.

E tekintetben Románia sereghajtónak számít a kontinens országai körében (az összehasonlítást képező 31 európai állam között a 27.), hiszen nálunk 1,5 kilométernyi sztráda jut ezer négyzetkilométerre, miközben az európai átlag 35 kilométer négyzetkilométerenként, de még a kelet-európai átlag is meghaladja a 12 kilométert. A 2007 és 2011 között a térségben épült sztrádák hossza tekintetében több mint 400 kilométerrel Lengyelország és Magyarország éllovasnak számít, ebben az időszakban Romániában 69 kilométert adtak át a forgalomnak.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy Romániát nehezebb átszelni, mint Európát. Miközben Konstancától a magyar-román határszakaszig meglévő 900 kilométeres távolságot gépkocsival 13-14 óra alatt lehet megtenni, ennyi idő alatt autópályán Makótól eljutunk a több mint másfélszer akkora távolságra fekvő Rotterdamig.

A bukaresti Versenyhivatal szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a borsos romániai autópályaárak oka elsősorban a kivitelezésre kötött szerződések függelékeiben keresendő. Az intézmény rávilágít: számos esetben előfordult, hogy a versenytárgyaláson győztesnek kikiáltott építkezési társaság (amely a legalacsonyabb árat ajánlotta) utólag szerződésmódosítást kért a megrendelőtől, ennek következtében a kialkudott új kivitelezési költség magasabb lett, mint a konkurens cégek által ajánlott díjszabás.

A román út- és autópályakezelő társaság által 2010 és 2011 júniusa között útépítésre kötött 96 szerződést például utólag 203 esetben módosították, emiatt több esetben ötven százalékkal is megugrott az építési költség az eredetileg megszabott árhoz képest. Problematikusnak tartja a Versenyhivatal azt is, hogy ezek a szerződések általában túl nagy időtartamra, négy évre szólnak, ugyanakkor a versenytárgyalásokon részt vevő cégek egyszerre több útszakasz megépítésének jogát is elnyerik, ám nincs kapacitásuk lefedni valamennyi munkálatot.

Victor Ponta egyébként szerdán, a Versenyhivatal jelentésének közzétételével egy időben elégedetlenségének adott hangot a hazai autópályaépítés ütemével és módszerével kapcsolatban. Azután, hogy átadta a stafétát Ramona Mănescu új közlekedési miniszternek, a kormányfő úgy fogalmazott: a Szociálliberális Unió (USL) élén éppen azért került kormányra, hogy megmutassa, miként kell sztrádákat építeni.