Ígéretek és tervek. Egyhamar biztos nem készül el a Nagyszeben–Brassó-sztrádaszakasz sem
Fotó: Pixabay
A Brassóból Bukarest irányába induló autópálya megvalósíthatósági tanulmányára és műszaki tervére is legalább hat évet kell várni Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter szerint. A Nagyszeben felé vezető aszfaltcsík megvalósítását jóval hamarabbra ígérik.
2022. január 07., 14:422022. január 07., 14:42
Előbb Nagyszeben irányába vezet majd autópálya Brassóból, ami beköti a Cenk alatti várost a nyugat-európai sztrádahálózatba, a Prahova völgyében található hegyvidéki üdülőtelepeket is tehermentesítő, Bukarestbe vezető szakaszra még sok évig várni kell.
– nyilatkozta Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter egy, a Ziarul Financiarnak adott interjúban.
Kijelentése alapján pedig következtethető, hogy ezáltal Brassóból hamarabb eljuthatunk végig autópályán Magyarországra a dél-erdélyi sztrádán, mint Bukarestbe.
Az aszfaltcsík olyan települések közelében fog elhaladni, mint Nagytalmács, Felek (Avrig), Fogaras, Feketehalom, valamint Vidombák, ahol már épül a brassói nemzetközi repülőtér. A szakasz része az A13-as autópályának, amely Nagyszebent Bákóval is összeköti majd, és a Bojca településnél tervezett csomópontnál kapcsolódik majd be a Piteşti–Nagyszeben között futó A1-es autópályába.
Irinel Scrioşteanu közlekedésügyi államtitkár 2021. december 28-án jelentette be, hogy a Szeben és Fogaras közötti sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmánya megkapta a szaktárca műszaki-gazdasági bizottságának a jóváhagyását. A 68,05 kilométeresre tervezett szakasz Bojcától indul, és Fogaras közelében ér véget. Cătălin Drulă korábbi közlekedési miniszter eközben tavaly augusztusban arról beszélt, hogy az országos közútkezelő (CNAIR) szerződést kötött a tervezőcéggel, amely kiegészíti a Fogarast Brassóval összekötő szakasz megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét.
Sorin Grindeanu tárcavezető a ZF-nek adott interjúban ugyanakkor arról is beszélt, hogy
miután a megbízott cégnek 30 hónap áll majd a rendelkezésére a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és további 42 hónap a tervezésre.
Mint ismeretes, a hivatalos statisztikák szerint jelen pillanatban 941,5 kilométer autópálya szeli át Romániát. Ebből 2020-ban 60,6 kilométert, 2019-ben 42 kilométert, 2018-ban 55,4 kilométert, 2017-ben 15 kilométert, 2016-ban pedig 22,1 kilométert adtak át a forgalomnak. A jelenleg zajló munkálatokat nézve pedig 2022-ben a szakemberek szerint csaknem 100 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat vehetnek jövőre birtokba a sofőrök. Erdélyben az A1-es, vagyis a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Bojca közötti 13 kilométeres szakaszának megnyitására mutatkozik esély, ahol idén sikerült végezni a munkálatok 56 százalékával, és átadhatják teljes hosszában Szatmárnémeti 16 kilométeres körgyűrűjét, ahol a munkálatok 82 százalékával végeztek már.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!