Ígéretek és tervek. Egyhamar biztos nem készül el a Nagyszeben–Brassó-sztrádaszakasz sem
Fotó: Pixabay
A Brassóból Bukarest irányába induló autópálya megvalósíthatósági tanulmányára és műszaki tervére is legalább hat évet kell várni Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter szerint. A Nagyszeben felé vezető aszfaltcsík megvalósítását jóval hamarabbra ígérik.
2022. január 07., 14:422022. január 07., 14:42
Előbb Nagyszeben irányába vezet majd autópálya Brassóból, ami beköti a Cenk alatti várost a nyugat-európai sztrádahálózatba, a Prahova völgyében található hegyvidéki üdülőtelepeket is tehermentesítő, Bukarestbe vezető szakaszra még sok évig várni kell.
– nyilatkozta Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter egy, a Ziarul Financiarnak adott interjúban.
Kijelentése alapján pedig következtethető, hogy ezáltal Brassóból hamarabb eljuthatunk végig autópályán Magyarországra a dél-erdélyi sztrádán, mint Bukarestbe.
Az aszfaltcsík olyan települések közelében fog elhaladni, mint Nagytalmács, Felek (Avrig), Fogaras, Feketehalom, valamint Vidombák, ahol már épül a brassói nemzetközi repülőtér. A szakasz része az A13-as autópályának, amely Nagyszebent Bákóval is összeköti majd, és a Bojca településnél tervezett csomópontnál kapcsolódik majd be a Piteşti–Nagyszeben között futó A1-es autópályába.
Irinel Scrioşteanu közlekedésügyi államtitkár 2021. december 28-án jelentette be, hogy a Szeben és Fogaras közötti sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmánya megkapta a szaktárca műszaki-gazdasági bizottságának a jóváhagyását. A 68,05 kilométeresre tervezett szakasz Bojcától indul, és Fogaras közelében ér véget. Cătălin Drulă korábbi közlekedési miniszter eközben tavaly augusztusban arról beszélt, hogy az országos közútkezelő (CNAIR) szerződést kötött a tervezőcéggel, amely kiegészíti a Fogarast Brassóval összekötő szakasz megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét.
Sorin Grindeanu tárcavezető a ZF-nek adott interjúban ugyanakkor arról is beszélt, hogy
miután a megbízott cégnek 30 hónap áll majd a rendelkezésére a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és további 42 hónap a tervezésre.
Mint ismeretes, a hivatalos statisztikák szerint jelen pillanatban 941,5 kilométer autópálya szeli át Romániát. Ebből 2020-ban 60,6 kilométert, 2019-ben 42 kilométert, 2018-ban 55,4 kilométert, 2017-ben 15 kilométert, 2016-ban pedig 22,1 kilométert adtak át a forgalomnak. A jelenleg zajló munkálatokat nézve pedig 2022-ben a szakemberek szerint csaknem 100 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat vehetnek jövőre birtokba a sofőrök. Erdélyben az A1-es, vagyis a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Bojca közötti 13 kilométeres szakaszának megnyitására mutatkozik esély, ahol idén sikerült végezni a munkálatok 56 százalékával, és átadhatják teljes hosszában Szatmárnémeti 16 kilométeres körgyűrűjét, ahol a munkálatok 82 százalékával végeztek már.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!