
További 114,4 millió lejt – 25,9 millió eurót – kell költenie az Országos Útügyi és Autópálya-társaságnak (CNADNR) az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszára.
2014. november 20., 14:022014. november 20., 14:02
A sztrádát ugyan 97 százalékban az amerikai Bechtel vállalat már négy évvel ezelőtt megépítette, a szakaszt pedig a forgalom előtt is megnyitották 2010-ben, de kisebb kivitelezési, valamint javítási munkálatokra még szükség van, emellett a papírmunka sincs teljes egészében lezárva.
A CNADNR közleménye szerint a munkálatok elvégzésére versenytárgyalást hirdetnek, amelyre január 9-éig lehet jelentkezni, a legalacsonyabb árat ajánló nyertes cégnek pedig három és fél év alatt kell befejeznie a projektet. A kivitelezést közpénzből állja az állam, amely eddig már 1,2 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek az 52 kilométeres autópálya-szakaszért és más sztrádarészeken végzett munkálatokért.
Mint ismeretes, a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződést 2003-ban írták alá, a Bechtel pedig 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket 2012-ig kellett volna befejezni.
Ioan Rus közlekedésügyi miniszter július végén úgy nyilatkozott: az észak-erdélyi autópálya „fényes jövő előtt áll”, meglátása szerint pedig a Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó sztrádát 2017-ig befejezik.
Rus egyébként az általa vezetett tárca által kidolgozott nagyszabású közlekedési tervvel (Master Plan) kapcsolatban már óvatosabban fogalmazott, mint elődje Dan Şova. Míg a volt miniszter áprilisban 1800 kilométer autópálya megépítését ígérte 2020-ra, Ioan Rus már 656 kilométer sztráda és 2226 kilométer gyorsforgalmi út megépítését vetítette előre 2030-ig.
Az autópálya-társaság tervei szerint ebben az évben 56 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalom előtt, ez mindössze fele a tavalyi teljesítménynek, amikor 116 kilométernyi szakasz készült el. Jövő évre ugyanakkor egyelőre mindössze 17 kilométer sztráda megnyitását helyezték kilátásba Arad és Nagylak, valamint Bukarest és Ploieşti között. Romániában jelenleg mintegy 670 kilométeren lehet autópályán közlekedni.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!