Jövőre várhatóan több lépésben, összesen 10 százalékkal drágul a lakosságnak szolgáltatott földgáz azt követően, hogy Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött szándéknyilatkozatban vállalta, hogy elindítja a piac liberalizálásának folyamatát.
2013. november 28., 18:402013. november 28., 18:40
Bár az áremelési menetrendben rögzítettek értelmében januártól máris 2 százalékkal kellett volna drágítani, csütörtökön Niculae Havrileţ, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke bejelentette, egyelőre csak 1 százalékkal emelik az árakat, mivel az ország kevesebb gázt importál. A bejelentések szerint minden negyedév elején kell 2014-ben áremelésre számítani. 2015-től kezdődően felgyorsul a drágítások üteme, 2018-ig már minden évben 12 százalékos áremelés várható.
A villanyáram árának liberalizálása esetében nincs hasonló menetrend, egyelőre nem tudni, hogy mekkora áremelésre kell számítani, az viszont tény, hogy 2014-ben a mostanihoz képest meg kell háromszorozódnia a szabadpiacról vásárolt energiának, ott viszont magasabbak az árak.
Şerbănescu: bezzeg Magyarország!
Eközben éppen csütörtöki, a Jurnalul Național című napilapban megjelent elemzésében mutatott rá Ilie Șerbănescu gazdasági elemző arra a visszásságra, hogy miközben Romániában egyre nőnek a fogyasztói energiaárak, Magyarországon csökkennek. A szakember kiemelte, a két ország közötti árkülönbség 15-20 százalék, aminek az a következménye, hogy Romániába nem jönnek külföldi befektetők, akik pedig itt vannak, távozással fenyegetőznek.
A szerző szerint a sokat dicsért Nemzetközi Valutaalap (IMF) utasításai nem könnyítenek a romániai befektetők növekvő költségein, így ha a befektetők választhatnak a térség országai közül, akkor a sokat bírált Magyarországra mennek, amelynek nincs megállapodása az IMF-fel, és amely teljes erőből megpróbál ellenszegülni „a brüsszeli bürokraták laboratóriumában kitalált gazdasági képtelenségeknek\" – írta Șerbănescu, aki szerint csakis a Bukarest és Budapest által alkalmazott politikák miatt van különbség a román és magyar fogyasztói energiaárak között, mindkét országban a külföldi (nyugat-európai) tőke sajátította ki az energiaszolgáltatást.
Az elemző úgy látja, hogy ezek a szolgáltatók kihasználják a monopolhelyzetet, és különösebb erőfeszítés, menedzseri képességek nélkül hajtják be a biztos profitot válságidőszakban is, ami külföldre kerül, a kormányoknak pedig nincs pénzük az energiarendszerek korszerűsítésére. Ezért a kormányok nyaka körül „szorul a hurok”, de a budapesti kabinet legalább megpróbál kiutat keresni, miközben a bukaresti nem is próbálkozik – véli a szerző.
Az IMF „ostoba parancsa”
Megállapítja továbbá, hogy a román kormány nem tartotta szem előtt az ország érdekeit, amikor elfogadta az IMF-nek azt az „ostoba\" parancsát, hogy liberalizálja az energiaárakat. Ez ugyanis a szerző szerint arra irányul, hogy az Európai Unióban kullogó Románia elveszítse egyedüli előnyét, amit saját erőforrásainak olcsóbb kitermelése jelent.
Az elemző gyarmatosító politikai modellnek nevezi, hogy a romániai energiaáraknak el kell érniük azt a szintet, amelyet az Európában domináns gazdasági erőt képviselő, de gázzal nem rendelkező Németország Oroszországnak fizet a nyersanyagért. A szerző szerint az energiaárak liberalizálása behatárolja Románia fejlődési kilátásait, és végérvényesen Európa perifériájára kényszeríti Bukarestet.
Șerbănescu ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy Magyarország legalább keresi a kiutat, és arra törekszik, hogy a külföldi szolgáltatók a profitot visszaforgassák, mert a közszolgáltatások célja nem a lakosság kárára való profittermelés kellene hogy legyen, hanem annyi bevétel előteremtése, ami a szolgáltatások fenntartására, korszerűsítésére és fejlesztésére elég.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!