Mielőbb függetlenedne az EU Oroszországtól: nehéz energiapiaci reformot vetítenek előre a brüsszeli tervek Winkler Gyula szerint

A terv megvalósulása kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt – emelték ki.

Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját, ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását. Előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését. Megjegyezték:

A napokban bemutatott javaslatcsomag intézkedéseivel az EU fokozatosan, legalább 155 milliárd köbméter fosszilis gáz felhasználását szüntethetné be, amely megegyezik az Oroszországból 2021-ben importált mennyiséggel. A terv megvalósulása már az év vége előtt véget vetne az Európai Unió egyetlen szállítótól, az Oroszországtól való túlzott függőségének – tették hozzá.

Az uniós bizottság a javaslat elemeit részletező közleményében Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette:

„Cselekedni kell az emelkedő energiaárak hatásának mérsékléséért, diverzifikálni kell az európai gázellátást már a következő télig, és fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást” – tette hozzá.

Brüsszeli iránymutatás

A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára, amelyben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak által érintett vállalatoknak, és közép- és hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának. Közölték: az uniós bizottság áprilisig olyan jogalkotási javaslatot kíván benyújtani, amely előírja, hogy

A javaslat magában foglalja a töltési szintek nyomon követését és betartatását, valamint a tagállamok közötti, megosztást biztosító szolidaritási megállapodások kiépítését.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság folytatja a gázpiac vizsgálatát, válaszul az üzemeltetők, különösen az orosz Gazprom esetleges versenytorzulásaival kapcsolatos aggodalmakra. Elmondták, a megemelkedett energiaárak kezelésére a testület minden olyan sürgősségi intézkedés bevezetésének lehetőségét is vizsgálja, amely korlátozhatja a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt negatív hatását. Az intézkedések között például ideiglenes árkorlátozások szerepelhetnek.

A bizottság továbbá felméri a villamosenergia-piac optimalizálásának lehetőségeit is azzal a céllal, hogy a villamos energia továbbra is megfizethető maradjon az ellátás megszakítása nélkül – közölték.

Bármikor elzárhatják a csapokat

„A javaslat előzménye, hogy tavaly októberben az EB az energiaárak emelkedésének kivédésére ajánlott lehetséges eszközöket a tagállamoknak, az állami segélyszabályok rugalmasabbá tételével és az árakba való beavatkozás lehetőségével” – idézte fel a Krónika megkeresésére Winkler Gyula. Mint részletezte,

így a nyáron lehet majd az elmaradásokat törleszteni, amikor olcsóbb az energia és kisebb a fogyasztás, addig pedig senkit nem hajtanak végre.

„Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a két válság egymásra tevődik, a korábban létező energiaválságot megsokszorozza az orosz–ukrán háború, és így világossá vált, hogy az Unió orosz energiafüggőségét meg kell szüntetni vagy a legalább a minimálisra csökkenteni” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Rámutatott: jelenleg az EU földgáz­importjának 40 százaléka érkezik Oroszországból, a kőolajimportnak pedig a 25 százaléka, ami óriási függőséget jelent.

Winkler kitért ugyanakkor arra is, hogy

„Az EB javaslatában elhangzott, hogy az orosz energiafüggőséget már az őszig csökkenteni kell, hiszen zajlik a háború. Jelenleg még jön az orosz földgáz, de lehet, hogy már holnap elzárják a csapokat, és még azt sem lehet előrevetíteni, hogy ezt Oroszország vagy az Európai Unió lépi meg. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy nem vásárolnak több kőolajat Oroszországtól, ám esetükben ez könnyű, mert nincsenek kiszolgáltatva, nekünk Európában más a helyzetünk, ezért az EU még nem is hozott meg egy hasonló döntést” – részletezte a politikus.

Hozzáfűzte: a tervezet szerint minden uniós tagállamnak október 1-ig 90 százalékban fel kell töltenie a földgázkészleteit, úgy, hogy nem Oroszországtól vásárolnak, hiszen ha azt teszik, tulajdonképpen a háborút finanszírozzák. Eddig 30 százalékra kellett feltölteni minden év októberéig a készleteket, ez most növekszik, és erre megvannak a lehetőségek, hiszen

„Ez utóbbihoz gyorsan el kell készíteni a terveket, a tagállamoknak újabb kikötői terminálokat kell építeniük a tartályhajóknak. A biomassza előállítása egy húszéves vita, mert kérdéses, hogy az emelkedő élelmiszerárak mellett lehet-e a mezőgazdasági területeket energetikai növények termesztésére használni” – húzta alá az EP-képviselő.

Az elmélet szép, a megvalósítás nehézkes

„A javaslat második része a Fit for 55 csomag felgyorsítása, vagyis, hogy a megújuló energiák, a szél-, nap- és vízenergia nagyobb szerepet kell hogy játsszon, ám ennek megvalósítása bonyolult, és technikailag nehézkes” – hívta fel a figyelmet Winkler, aki szerint kérdés, miként lehet a méltányos átállást biztosítani, mert a tagországok energia-összetétele változó.

– vázolta a képviselő. Leszögezte ugyanakkor: „ezt könnyű elmondani egy brüsszeli irodában, de sokkal nehezebb az energiapiac reformját megvalósítani”. Például – fűzte hozzá – annak a hátterében sok folyamat van, hogy tavaly ősszel az egekbe ugrottak az energiaárak, de a zöldbizonylatokkal való spekuláció is hozzájárult. További kérdést vet fel szerinte, honnan lesz pénz a megújuló energiák előállításához szükséges beruházásokra, ezeket a fejlesztéseket milyen ütemben lehet elvégezni.

„Van egy olyan számítás, ami szerint ha mindenki napelemeket szerelne fel, fedezni lehetne az Unió villanyáram-szükségletének a 25 százalékát, ami szép elmélet, de a gyakorlatban erre pénz kell, lakossági programok kellenek, mert az emberek támogatás nélkül nem tudják a rendszereket megfinanszírozni, és törvényes háttérre is szükség van. Törvénnyel kell szabályozni, hogy ha valaki felszereli a napelemet, a megtermelt energiafelesleget tudja az országos rendszerbe bepumpálni” – sorolta Winkler. Emlékeztetett egyúttal: az energiapolitika tagállami hatáskör, nem az Unió dönti el, hogy például Románia hány atomerőművet működtet.

Összetett geopolitikai helyzet

„A háború Ukrajnával már 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország lerohanta a Krím félszigetet. Akkor lett volna szükség erősebb reakcióra, ám akkor a Nyugat, az Európai Unió nem vette elég komolyan a helyzetet” – emelte ki ugyanakkor Winkler Gyula. Hozzátette: azóta az energiafüggőség növekedett, és

„Nem arról van szó, hogy túloz, vagy sem az EB ezekkel a javaslatokkal, hanem hogy kialakult egy új geopolitikai realitás, aminek az energiaválság egy nagyon durva része” – mondta a képviselő, aki szerint egy összetett geopolitikai és -stratégiai helyzet alakult ki, amelyben felértékelődött a biztonság, hiszen például Erdélytől néhány száz kilométerre háború zajlik.

„A Nyugat-Balkán helyzete is kérdéseket vet fel, hiszen ha Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal elkezdi az Unió a csatlakozási tárgyalásokat, mit szólnak majd a szerbek és az albánok, akik tíz éve erre várnak. Az orosz invázió példátlan módon összekovácsolta a NATO-t és az Uniót, de amikor elkezdjük az energiapolitikai, az apró betűs részeket tárgyalni, kiderül, hogy az érdekek különbözőek” – összegzett Winkler Gyula.