
Az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója – jelentette ki a német kancellár csütörtökön a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban.
2014. május 23., 14:332014. május 23., 14:33
Angela Merkel a Passauer Neue Presse című bajor lapban megjelent interjúban leszögezte: „nem akarunk Hartz IV segélyt (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formáját jelentő juttatást) adni azoknak az uniós állampolgároknak, akik csak a munkakeresés céljából tartózkodnak Németországban. Az EU nem szociális unió.”
A családi pótlékkal más a helyzet, hiszen az Európai Unió Bírósága egy „teljesen egyértelmű ítéletet\" hozott az ügyben, és a döntés alapján a Németországban dolgozó külföldiek jogosultak családi pótlékra. Ugyanakkor a kormánynak ezen a területen is van feladata, mert ki kell zárni a visszaélés lehetőségét – fejtette ki a kancellár.
Az ellenzéki Zöldek a Merkel-interjú miatt populista hangulatkeltéssel vádolták meg a konzervatívokat. A Merkel vezette CDU és bajor testvérpártja, a CSU az európai parlamenti választási kampány hajrájában „jobbról akarja előzni a jobboldali populistákat”, köztük a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Alternatíva Németország (AfD) – mondta Simone Peter, a Zöldek társelnöke.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnésével kezdődött diskurzus a szociális turizmusról. A CSU szigorú fellépést követel a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatják a CSU képviselői.
A bíróságok ítélkezési gyakorlatának ellentmondásossága miatt nem világos, hogy jogosultak-e Hartz IV segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak az országban, és támogatást kérnek az államtól a megélhetési költségeik fedezésére.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A bíróság főtanácsnoka a napokban tette közzé indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”. Az indítvány ugyan nem kötelezi a bíróságot, de rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között.
A szociális turizmus körüli vita nyomán a kormány törvényjavaslatot készített, amely szerint akár öt évre kitilthatják az országból mindazokat az uniós külföldieket, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal, a családi pótlék igényléséhez pedig a kérelmező és a gyerek adószámát is csatolni kell. A tervezetet még a nyári törvényhozási szünet előtt a Bundestag elé kerülhet.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!