
Az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója – jelentette ki a német kancellár csütörtökön a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban.
2014. május 23., 14:332014. május 23., 14:33
Angela Merkel a Passauer Neue Presse című bajor lapban megjelent interjúban leszögezte: „nem akarunk Hartz IV segélyt (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formáját jelentő juttatást) adni azoknak az uniós állampolgároknak, akik csak a munkakeresés céljából tartózkodnak Németországban. Az EU nem szociális unió.”
A családi pótlékkal más a helyzet, hiszen az Európai Unió Bírósága egy „teljesen egyértelmű ítéletet\" hozott az ügyben, és a döntés alapján a Németországban dolgozó külföldiek jogosultak családi pótlékra. Ugyanakkor a kormánynak ezen a területen is van feladata, mert ki kell zárni a visszaélés lehetőségét – fejtette ki a kancellár.
Az ellenzéki Zöldek a Merkel-interjú miatt populista hangulatkeltéssel vádolták meg a konzervatívokat. A Merkel vezette CDU és bajor testvérpártja, a CSU az európai parlamenti választási kampány hajrájában „jobbról akarja előzni a jobboldali populistákat”, köztük a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Alternatíva Németország (AfD) – mondta Simone Peter, a Zöldek társelnöke.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnésével kezdődött diskurzus a szociális turizmusról. A CSU szigorú fellépést követel a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatják a CSU képviselői.
A bíróságok ítélkezési gyakorlatának ellentmondásossága miatt nem világos, hogy jogosultak-e Hartz IV segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak az országban, és támogatást kérnek az államtól a megélhetési költségeik fedezésére.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A bíróság főtanácsnoka a napokban tette közzé indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”. Az indítvány ugyan nem kötelezi a bíróságot, de rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között.
A szociális turizmus körüli vita nyomán a kormány törvényjavaslatot készített, amely szerint akár öt évre kitilthatják az országból mindazokat az uniós külföldieket, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal, a családi pótlék igényléséhez pedig a kérelmező és a gyerek adószámát is csatolni kell. A tervezetet még a nyári törvényhozási szünet előtt a Bundestag elé kerülhet.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!