Az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója – jelentette ki a német kancellár csütörtökön a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban.
2014. május 23., 14:332014. május 23., 14:33
Angela Merkel a Passauer Neue Presse című bajor lapban megjelent interjúban leszögezte: „nem akarunk Hartz IV segélyt (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formáját jelentő juttatást) adni azoknak az uniós állampolgároknak, akik csak a munkakeresés céljából tartózkodnak Németországban. Az EU nem szociális unió.”
A családi pótlékkal más a helyzet, hiszen az Európai Unió Bírósága egy „teljesen egyértelmű ítéletet\" hozott az ügyben, és a döntés alapján a Németországban dolgozó külföldiek jogosultak családi pótlékra. Ugyanakkor a kormánynak ezen a területen is van feladata, mert ki kell zárni a visszaélés lehetőségét – fejtette ki a kancellár.
Az ellenzéki Zöldek a Merkel-interjú miatt populista hangulatkeltéssel vádolták meg a konzervatívokat. A Merkel vezette CDU és bajor testvérpártja, a CSU az európai parlamenti választási kampány hajrájában „jobbról akarja előzni a jobboldali populistákat”, köztük a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Alternatíva Németország (AfD) – mondta Simone Peter, a Zöldek társelnöke.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnésével kezdődött diskurzus a szociális turizmusról. A CSU szigorú fellépést követel a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatják a CSU képviselői.
A bíróságok ítélkezési gyakorlatának ellentmondásossága miatt nem világos, hogy jogosultak-e Hartz IV segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak az országban, és támogatást kérnek az államtól a megélhetési költségeik fedezésére.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A bíróság főtanácsnoka a napokban tette közzé indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”. Az indítvány ugyan nem kötelezi a bíróságot, de rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között.
A szociális turizmus körüli vita nyomán a kormány törvényjavaslatot készített, amely szerint akár öt évre kitilthatják az országból mindazokat az uniós külföldieket, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal, a családi pótlék igényléséhez pedig a kérelmező és a gyerek adószámát is csatolni kell. A tervezetet még a nyári törvényhozási szünet előtt a Bundestag elé kerülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!