
Az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója – jelentette ki a német kancellár csütörtökön a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban.
2014. május 23., 14:332014. május 23., 14:33
Angela Merkel a Passauer Neue Presse című bajor lapban megjelent interjúban leszögezte: „nem akarunk Hartz IV segélyt (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formáját jelentő juttatást) adni azoknak az uniós állampolgároknak, akik csak a munkakeresés céljából tartózkodnak Németországban. Az EU nem szociális unió.”
A családi pótlékkal más a helyzet, hiszen az Európai Unió Bírósága egy „teljesen egyértelmű ítéletet\" hozott az ügyben, és a döntés alapján a Németországban dolgozó külföldiek jogosultak családi pótlékra. Ugyanakkor a kormánynak ezen a területen is van feladata, mert ki kell zárni a visszaélés lehetőségét – fejtette ki a kancellár.
Az ellenzéki Zöldek a Merkel-interjú miatt populista hangulatkeltéssel vádolták meg a konzervatívokat. A Merkel vezette CDU és bajor testvérpártja, a CSU az európai parlamenti választási kampány hajrájában „jobbról akarja előzni a jobboldali populistákat”, köztük a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Alternatíva Németország (AfD) – mondta Simone Peter, a Zöldek társelnöke.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnésével kezdődött diskurzus a szociális turizmusról. A CSU szigorú fellépést követel a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatják a CSU képviselői.
A bíróságok ítélkezési gyakorlatának ellentmondásossága miatt nem világos, hogy jogosultak-e Hartz IV segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak az országban, és támogatást kérnek az államtól a megélhetési költségeik fedezésére.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A bíróság főtanácsnoka a napokban tette közzé indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”. Az indítvány ugyan nem kötelezi a bíróságot, de rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között.
A szociális turizmus körüli vita nyomán a kormány törvényjavaslatot készített, amely szerint akár öt évre kitilthatják az országból mindazokat az uniós külföldieket, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal, a családi pótlék igényléséhez pedig a kérelmező és a gyerek adószámát is csatolni kell. A tervezetet még a nyári törvényhozási szünet előtt a Bundestag elé kerülhet.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!