
Az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója – jelentette ki a német kancellár csütörtökön a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban.
2014. május 23., 14:332014. május 23., 14:33
Angela Merkel a Passauer Neue Presse című bajor lapban megjelent interjúban leszögezte: „nem akarunk Hartz IV segélyt (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formáját jelentő juttatást) adni azoknak az uniós állampolgároknak, akik csak a munkakeresés céljából tartózkodnak Németországban. Az EU nem szociális unió.”
A családi pótlékkal más a helyzet, hiszen az Európai Unió Bírósága egy „teljesen egyértelmű ítéletet\" hozott az ügyben, és a döntés alapján a Németországban dolgozó külföldiek jogosultak családi pótlékra. Ugyanakkor a kormánynak ezen a területen is van feladata, mert ki kell zárni a visszaélés lehetőségét – fejtette ki a kancellár.
Az ellenzéki Zöldek a Merkel-interjú miatt populista hangulatkeltéssel vádolták meg a konzervatívokat. A Merkel vezette CDU és bajor testvérpártja, a CSU az európai parlamenti választási kampány hajrájában „jobbról akarja előzni a jobboldali populistákat”, köztük a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Alternatíva Németország (AfD) – mondta Simone Peter, a Zöldek társelnöke.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnésével kezdődött diskurzus a szociális turizmusról. A CSU szigorú fellépést követel a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatják a CSU képviselői.
A bíróságok ítélkezési gyakorlatának ellentmondásossága miatt nem világos, hogy jogosultak-e Hartz IV segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak az országban, és támogatást kérnek az államtól a megélhetési költségeik fedezésére.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A bíróság főtanácsnoka a napokban tette közzé indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”. Az indítvány ugyan nem kötelezi a bíróságot, de rendszerint nincs eltérés az indítvány és a végső döntés között.
A szociális turizmus körüli vita nyomán a kormány törvényjavaslatot készített, amely szerint akár öt évre kitilthatják az országból mindazokat az uniós külföldieket, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal, a családi pótlék igényléséhez pedig a kérelmező és a gyerek adószámát is csatolni kell. A tervezetet még a nyári törvényhozási szünet előtt a Bundestag elé kerülhet.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!