2012. január 27., 08:182012. január 27., 08:18
Az ESM-mel kapcsolatban elsőként Mario Monti olasz kormányfő javasolta, hogy duplázzák meg, 500 milliárdról emeljék 1000 milliárd euróra az alap forrásait, és ebben Berlin vállaljon oroszlánrészt. Angela Merkel a felvetésre utalva kifejtette: a válságot kiváltó problémák megoldásán való fáradozás nélkül nincs értelme „mindig csak több és még több pénzt ígérni”. A hiányzó német szolidaritásra vonatkozó bírálatokra utalva pedig hozzátette: az Unióban „megtaláltuk az egyensúlyt az európai szolidaritás és a nemzeti felelősség között”.
Az egyszerre hat európai lapban – a német Süddeutsche Zeitungban, a Guardian című brit, a Gazeta Wyborcza című lengyel, a La Stampa című olasz, az El País című spanyol és a Le Monde című francia újságban – megjelent interjúban a német kancellár több alkalommal hangsúlyozta, hogy Németország közösséget vállal a nehézségekkel küzdő uniós partnerekkel. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy „nekünk németeknek oda kell figyelnünk, hogy ne fogyjon el minden erőnk, hiszen még a mi lehetőségeink sem végtelenek”. A hat lap – Europa című – közös mellékletében megjelent interjú abban is különleges, hogy Merkel első alkalommal ismerte el nyíltan a görög válság kezelésének kudarcát. A kancellár úgy fogalmazott, hogy a válság még korántsem ért véget, hiszen egyes államokat változatlanul hatalmas adósság terhel, és a legtöbb esetben súlyos szerkezeti gondok is növelik a bajt. „És természetesen ott van a különleges eset, Görögország, ahol a görögök és a nemzetközi közösség minden igyekezete ellenére még nem sikerült stabilizálni a helyzetet.” Az Unió egészéről szólva kifejtette: a válságkezelésben két újabb terület kerül a középpontba a következő időszakban; a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása. Ehhez gazdaságösztönző programok kellenek, amelyekhez az uniós költségvetésből lehetne forrást szerezni – fejtette ki, hozzátéve, hogy tüzetesen át kell vizsgálni az uniós költségvetést, meg kell vizsgálni, hol vannak még le nem hívott összegek. Ugyanakkor szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell a gazdaságot, mindenekelőtt a munkajog és a munkaerőpiac területén lenne érdemes növelni a rugalmasságot.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.