Merkel: a válság korántsem ért véget

A válság még korántsem ért véget, Németország lehetőségei viszont nem korlátlanok – figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár egy csütörtöki lapinterjúban, utalva az utóbbi napokban felmerült igényre, hogy fordítsanak még több pénzt az állandó válságkezelő rendszerre (ESM), a forrásokat pedig mindenekelőtt Németország biztosítsa.

2012. január 27., 08:182012. január 27., 08:18

Az ESM-mel kapcsolatban elsőként Mario Monti olasz kormányfő javasolta, hogy duplázzák meg, 500 milliárdról emeljék 1000 milliárd euróra az alap forrásait, és ebben Berlin vállaljon oroszlánrészt. Angela Merkel a felvetésre utalva kifejtette: a válságot kiváltó problémák megoldásán való fáradozás nélkül nincs értelme „mindig csak több és még több pénzt ígérni”. A hiányzó német szolidaritásra vonatkozó bírálatokra utalva pedig hozzátette: az Unióban „megtaláltuk az egyensúlyt az európai szolidaritás és a nemzeti felelősség között”.

Az egyszerre hat európai lapban – a német Süddeutsche Zeitungban, a Guardian című brit, a Gazeta Wyborcza című lengyel, a La Stampa című olasz, az El País című spanyol és a Le Monde című francia újságban – megjelent interjúban a német kancellár több alkalommal hangsúlyozta, hogy Németország közösséget vállal a nehézségekkel küzdő uniós partnerekkel. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy „nekünk németeknek oda kell figyelnünk, hogy ne fogyjon el minden erőnk, hiszen még a mi lehetőségeink sem végtelenek”. A hat lap – Europa című – közös mellékletében megjelent interjú abban is különleges, hogy Merkel első alkalommal ismerte el nyíltan a görög válság kezelésének kudarcát. A kancellár úgy fogalmazott, hogy a válság még korántsem ért véget, hiszen egyes államokat változatlanul hatalmas adósság terhel, és a legtöbb esetben súlyos szerkezeti gondok is növelik a bajt. „És természetesen ott van a különleges eset, Görögország, ahol a görögök és a nemzetközi közösség minden igyekezete ellenére még nem sikerült stabilizálni a helyzetet.” Az Unió egészéről szólva kifejtette: a válságkezelésben két újabb terület kerül a középpontba a következő időszakban; a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása. Ehhez gazdaságösztönző programok kellenek, amelyekhez az uniós költségvetésből lehetne forrást szerezni – fejtette ki, hozzátéve, hogy tüzetesen át kell vizsgálni az uniós költségvetést, meg kell vizsgálni, hol vannak még le nem hívott összegek. Ugyanakkor szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell a gazdaságot, mindenekelőtt a munkajog és a munkaerőpiac területén lenne érdemes növelni a rugalmasságot.