Rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a Brassó és Comarnic közötti 60 kilométeres autópályát a kivitelezési licitet elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium.
2014. január 16., 17:062014. január 16., 17:06
Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon elmondták: a Kárpátokon átvezető sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, amely tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.
Ponta és Şova csütörtökön memorandumot írt alá a kivitelezővel, a megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdik meg, és 2017-ig fejezik be, a miniszterelnök reményei szerint azonban a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj ugyanakkor 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.
A kormány 2017-től törleszt
A Brassó és Comarnic közötti autópálya az első Romániában, amelyet koncesszió révén valósítanak meg. A memorandum alapján az állam – az építési időt is beleszámítva – 29 évre adja koncesszióba a sztrádaszakaszt a Vistradának, a kormánynak pedig 2017-ig egyetlen lejt, illetve eurót sem kell fizetnie a kivitelezésért. Dan Şova rámutatott: a beruházást teljes mértékben kereskedelmi bankok nyújtotta finanszírozásból valósítják meg. Az összeget így tulajdonképpen a konzorcium veszi fel hitelként, a kormány pedig 2017-től kezdődően havi részletek formájában törleszt 26 évig.
„Jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy állami költségvetésből biztosítsuk a projektet, három év múlva pedig csakis azzal a feltétellel kezdjük meg a beruházás kifizetését, ha a konzorcium határidőre befejezi a teljes autópályát” – szögezte le a tárca nélküli miniszter.
Şova arról is beszélt, hogy a kormány által 2017-től kifizetendő összeg nem lesz magasabb a kilométerenkénti 52 ezer eurónál, ez havonta 3,12 millió eurót jelent. Hozzátette: a kabinet az összeget az államkasszába befolyó 5,7 lejes autópályadíjból teremtené elő. „Az éppen kormányon lévők így az igényeknek megfelelően alakíthatnák a díj mértékét” – fogalmazott Şova, aki szerint azért is előnyös a banki finanszírozás, mert így minden költséget szigorúan ellenőriz a hitelező.
Máshol jóval olcsóbb a sztráda
Victor Ponta kormányfő reményei szerint a hitelező kereskedelmi bankokkal néhány héten belül sikerül megegyeznie a konzorciumnak, amint az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzintézetek rábólintanak a projektre. „Ha minden jól megy, az autópálya kivitelezőjével már április 20-án megkötjük a szerződést, és a sztráda mindkét végén megnyitjuk az építőtelepeket” – magyarázta Ponta.
Az észak-erdélyi autópálya Brassó–Comarnic szakasza egyébként a korábbi tervek szerint – a Brassó központjáig vezető hétkilométeres rész nélkül – 58 kilométer lett volna, ehhez képest a memorandumban már 53 kilométer szerepel. Dan Şova elmondta: kénytelenek voltak kissé módosítani a nyomvonalat a költségek csökkentése érdekében, a mostani kilométerenkénti 28 millió eurós érték ugyanis hétmillió euróval kevesebb az eredeti becslésekhez képest.
Az összeg így is meglehetősen magas, összehasonlításképpen például a közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!