Rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a Brassó és Comarnic közötti 60 kilométeres autópályát a kivitelezési licitet elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium.
2014. január 16., 17:062014. január 16., 17:06
Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon elmondták: a Kárpátokon átvezető sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, amely tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.
Ponta és Şova csütörtökön memorandumot írt alá a kivitelezővel, a megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdik meg, és 2017-ig fejezik be, a miniszterelnök reményei szerint azonban a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj ugyanakkor 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.
A kormány 2017-től törleszt
A Brassó és Comarnic közötti autópálya az első Romániában, amelyet koncesszió révén valósítanak meg. A memorandum alapján az állam – az építési időt is beleszámítva – 29 évre adja koncesszióba a sztrádaszakaszt a Vistradának, a kormánynak pedig 2017-ig egyetlen lejt, illetve eurót sem kell fizetnie a kivitelezésért. Dan Şova rámutatott: a beruházást teljes mértékben kereskedelmi bankok nyújtotta finanszírozásból valósítják meg. Az összeget így tulajdonképpen a konzorcium veszi fel hitelként, a kormány pedig 2017-től kezdődően havi részletek formájában törleszt 26 évig.
„Jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy állami költségvetésből biztosítsuk a projektet, három év múlva pedig csakis azzal a feltétellel kezdjük meg a beruházás kifizetését, ha a konzorcium határidőre befejezi a teljes autópályát” – szögezte le a tárca nélküli miniszter.
Şova arról is beszélt, hogy a kormány által 2017-től kifizetendő összeg nem lesz magasabb a kilométerenkénti 52 ezer eurónál, ez havonta 3,12 millió eurót jelent. Hozzátette: a kabinet az összeget az államkasszába befolyó 5,7 lejes autópályadíjból teremtené elő. „Az éppen kormányon lévők így az igényeknek megfelelően alakíthatnák a díj mértékét” – fogalmazott Şova, aki szerint azért is előnyös a banki finanszírozás, mert így minden költséget szigorúan ellenőriz a hitelező.
Máshol jóval olcsóbb a sztráda
Victor Ponta kormányfő reményei szerint a hitelező kereskedelmi bankokkal néhány héten belül sikerül megegyeznie a konzorciumnak, amint az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzintézetek rábólintanak a projektre. „Ha minden jól megy, az autópálya kivitelezőjével már április 20-án megkötjük a szerződést, és a sztráda mindkét végén megnyitjuk az építőtelepeket” – magyarázta Ponta.
Az észak-erdélyi autópálya Brassó–Comarnic szakasza egyébként a korábbi tervek szerint – a Brassó központjáig vezető hétkilométeres rész nélkül – 58 kilométer lett volna, ehhez képest a memorandumban már 53 kilométer szerepel. Dan Şova elmondta: kénytelenek voltak kissé módosítani a nyomvonalat a költségek csökkentése érdekében, a mostani kilométerenkénti 28 millió eurós érték ugyanis hétmillió euróval kevesebb az eredeti becslésekhez képest.
Az összeg így is meglehetősen magas, összehasonlításképpen például a közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!