
Rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a Brassó és Comarnic közötti 60 kilométeres autópályát a kivitelezési licitet elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium.
2014. január 16., 17:062014. január 16., 17:06
Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon elmondták: a Kárpátokon átvezető sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, amely tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.
Ponta és Şova csütörtökön memorandumot írt alá a kivitelezővel, a megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdik meg, és 2017-ig fejezik be, a miniszterelnök reményei szerint azonban a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj ugyanakkor 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.
A kormány 2017-től törleszt
A Brassó és Comarnic közötti autópálya az első Romániában, amelyet koncesszió révén valósítanak meg. A memorandum alapján az állam – az építési időt is beleszámítva – 29 évre adja koncesszióba a sztrádaszakaszt a Vistradának, a kormánynak pedig 2017-ig egyetlen lejt, illetve eurót sem kell fizetnie a kivitelezésért. Dan Şova rámutatott: a beruházást teljes mértékben kereskedelmi bankok nyújtotta finanszírozásból valósítják meg. Az összeget így tulajdonképpen a konzorcium veszi fel hitelként, a kormány pedig 2017-től kezdődően havi részletek formájában törleszt 26 évig.
„Jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy állami költségvetésből biztosítsuk a projektet, három év múlva pedig csakis azzal a feltétellel kezdjük meg a beruházás kifizetését, ha a konzorcium határidőre befejezi a teljes autópályát” – szögezte le a tárca nélküli miniszter.
Şova arról is beszélt, hogy a kormány által 2017-től kifizetendő összeg nem lesz magasabb a kilométerenkénti 52 ezer eurónál, ez havonta 3,12 millió eurót jelent. Hozzátette: a kabinet az összeget az államkasszába befolyó 5,7 lejes autópályadíjból teremtené elő. „Az éppen kormányon lévők így az igényeknek megfelelően alakíthatnák a díj mértékét” – fogalmazott Şova, aki szerint azért is előnyös a banki finanszírozás, mert így minden költséget szigorúan ellenőriz a hitelező.
Máshol jóval olcsóbb a sztráda
Victor Ponta kormányfő reményei szerint a hitelező kereskedelmi bankokkal néhány héten belül sikerül megegyeznie a konzorciumnak, amint az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzintézetek rábólintanak a projektre. „Ha minden jól megy, az autópálya kivitelezőjével már április 20-án megkötjük a szerződést, és a sztráda mindkét végén megnyitjuk az építőtelepeket” – magyarázta Ponta.
Az észak-erdélyi autópálya Brassó–Comarnic szakasza egyébként a korábbi tervek szerint – a Brassó központjáig vezető hétkilométeres rész nélkül – 58 kilométer lett volna, ehhez képest a memorandumban már 53 kilométer szerepel. Dan Şova elmondta: kénytelenek voltak kissé módosítani a nyomvonalat a költségek csökkentése érdekében, a mostani kilométerenkénti 28 millió eurós érték ugyanis hétmillió euróval kevesebb az eredeti becslésekhez képest.
Az összeg így is meglehetősen magas, összehasonlításképpen például a közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!