Rendkívül drágán, kilométerenként 28 millió euróért építi meg a Brassó és Comarnic közötti 60 kilométeres autópályát a kivitelezési licitet elnyerő, olasz, osztrák és görög cégek alkotta, Vistrada nevű konzorcium.
2014. január 16., 17:062014. január 16., 17:06
Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon elmondták: a Kárpátokon átvezető sztráda hossza 53 kilométer lesz, ehhez hozzáépítenek 7 kilométernyi bekötőutat Brassó központjáig, három alul- és felüljárót – Barcarozsnyón, Predeálon és Sinaián –, három pár alagutat, 19 viaduktot és 15 hidat. A beruházás összértéke 1,8 milliárd euró, amely tartalmazza a tervezési és adminisztratív költségeket is.
Ponta és Şova csütörtökön memorandumot írt alá a kivitelezővel, a megállapodás szerint az autópálya építését április végén kezdik meg, és 2017-ig fejezik be, a miniszterelnök reményei szerint azonban a munkálatokat minden bizonnyal már 2016 végéig sikerül véglegesíteni. A tervek szerint a sztráda használatáért általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 5,7 lejt kell majd fizetniük a sofőröknek, a díj ugyanakkor 2,8 lej lenne a szakasz részleges igénybevételéért.
A kormány 2017-től törleszt
A Brassó és Comarnic közötti autópálya az első Romániában, amelyet koncesszió révén valósítanak meg. A memorandum alapján az állam – az építési időt is beleszámítva – 29 évre adja koncesszióba a sztrádaszakaszt a Vistradának, a kormánynak pedig 2017-ig egyetlen lejt, illetve eurót sem kell fizetnie a kivitelezésért. Dan Şova rámutatott: a beruházást teljes mértékben kereskedelmi bankok nyújtotta finanszírozásból valósítják meg. Az összeget így tulajdonképpen a konzorcium veszi fel hitelként, a kormány pedig 2017-től kezdődően havi részletek formájában törleszt 26 évig.
„Jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy állami költségvetésből biztosítsuk a projektet, három év múlva pedig csakis azzal a feltétellel kezdjük meg a beruházás kifizetését, ha a konzorcium határidőre befejezi a teljes autópályát” – szögezte le a tárca nélküli miniszter.
Şova arról is beszélt, hogy a kormány által 2017-től kifizetendő összeg nem lesz magasabb a kilométerenkénti 52 ezer eurónál, ez havonta 3,12 millió eurót jelent. Hozzátette: a kabinet az összeget az államkasszába befolyó 5,7 lejes autópályadíjból teremtené elő. „Az éppen kormányon lévők így az igényeknek megfelelően alakíthatnák a díj mértékét” – fogalmazott Şova, aki szerint azért is előnyös a banki finanszírozás, mert így minden költséget szigorúan ellenőriz a hitelező.
Máshol jóval olcsóbb a sztráda
Victor Ponta kormányfő reményei szerint a hitelező kereskedelmi bankokkal néhány héten belül sikerül megegyeznie a konzorciumnak, amint az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzintézetek rábólintanak a projektre. „Ha minden jól megy, az autópálya kivitelezőjével már április 20-án megkötjük a szerződést, és a sztráda mindkét végén megnyitjuk az építőtelepeket” – magyarázta Ponta.
Az észak-erdélyi autópálya Brassó–Comarnic szakasza egyébként a korábbi tervek szerint – a Brassó központjáig vezető hétkilométeres rész nélkül – 58 kilométer lett volna, ehhez képest a memorandumban már 53 kilométer szerepel. Dan Şova elmondta: kénytelenek voltak kissé módosítani a nyomvonalat a költségek csökkentése érdekében, a mostani kilométerenkénti 28 millió eurós érték ugyanis hétmillió euróval kevesebb az eredeti becslésekhez képest.
Az összeg így is meglehetősen magas, összehasonlításképpen például a közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a Horvátországot átszelő, 484,6 kilométer hosszú autópályára összesen mintegy 221 millió eurót költöttek, kilométerenként 456 ezer eurót. Ennél valamivel több pénzbe kerültek a bolgár sztrádák, amelyek ára így is alulmúlja a romániai értékeket: hivatalos adatok alapján Bulgáriában az eddig megépített sztrádák kilométerenkénti ára 1,8–2,2 millió euró volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!