2010. november 23., 10:022010. november 23., 10:02
Ezt követően kiadott közleményükben üdvözölték ezt a lépést, és leszögezték, hogy az uniós hozzájárulás révén megőrizhető az euróövezet stabilitása.
A támogatás pontos részleteit még nem dolgozták ki, de várhatóan egy hároméves programról lesz szó. Alapja a szükség esetén akár 750 milliárd eurót is megmozgatni képes euróövezeti mechanizmus, de részt vesz benne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és néhány euróövezeten kívüli ország, például Nagy-Britannia és Svédország is. Didier Reynders, a soros EU-elnök Belgium pénzügyminisztere annyit árult el: a csomag nagysága kevesebb lesz 100 milliárd eurónál. Uniós források szerint az összeg elérheti a 80–90 milliárd eurót. Olyan programról van szó, amely „döntően segíti” az ír gazdaság pénzügyi nehézségeinek leküzdését – derül ki a közleményből.
Az ír kormány tegnap bejelentette, szerdán ismerteti 15 milliárd eurós megtakarítási tervének részleteit azt követően, hogy a hétvégén bizonyossá vált, az ország pénzügyi segítségért folyamodik az EU-hoz és az IMF-hez – közölték tegnap. Ugyanakkor uniós források szerint a mentőcsomag tényleges nagysága csak a jövő hét elejére körvonalazódik. A kidolgozott tervre az uniós hatóságoknak is rá kell bólintaniuk. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos tegnap Brüsszelben azt közölte, hogy a dublini szakértői tárgyalások november végéig lezárulhatnak. Bár a mentőcsomag „mérete” még a tárgyalásoktól függ, uniós diplomaták 90 milliárd euróig terjedő összeggel számolnak. Rehn szóvivője szerint ezután még az ír kormánynak is jóvá kell hagynia a mentőcsomag nagyságát, illetve annak feltételeit. Az összeg felszabadításához az európai pénzügyminiszterek hivatalos döntése szükséges. A pénzügyminiszteri tanács következő ülését december 6-7-ére tervezik, de ehhez képest egy korábbi rendkívüli ülés sem zárható ki.
Írország négyéves hiánycsökkentési programmal 2014-re szorítaná le államháztartási hiányát a GDP-arányos 3 százalékos euróövezeti küszöb alá. Brian Lenihan ír pénzügyminiszter már november elején bejelentette, hogy a program keretében a kormány egyedül a jövő évben hatmilliárd eurót tervez lefaragni államháztartási hiányából. Az ír történelem legkeményebb költségvetésében 4,5 milliárd eurót kiadáscsökkentés révén, 1,5 milliárd eurót különadók kivetésével készülnek előteremteni.
Az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport, az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker ezzel kapcsolatban tegnap máris értésre adta: az államháztartási konszolidációnak nincs alternatívája, vagyis ha az írek nem tudják végrehajtani a tervezett takarékossági programot, akkor „nem lesz lehetséges Írországot megsegíteni”. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban nem kis nyomást gyakorol Írországra, hogy a népszerűtlen adóemeléseket lépje meg.
A Moody’s hitelminősítő szerint ugyanakkor az EU/IMF-mentőcsomag igénybevétele Írország hitelminősítése szempontjából negatív, mivel az a bankrendszer problémáinak súlyát az államra hárítja, és növeli a szuverén adósságterheket. Ezek alapján a mostani ír felülvizsgálat legvalószínűbb kimenetele a Moody’s részéről egy több besorolást ugró leminősítés lesz, amely ugyanakkor még a befektetési kategóriában hagyja Írországot – közölte a Moody’s alelnöke.
Az ír mentőcsomag fényében az Európai Bizottság tegnap megerősítette, hogy bízik – az Írország után a következő leggyengébbnek tekintett euróövezeti országban – Portugáliában, mivel az ottani helyzet alapjaiban különbözik Írországétól, és Lisszabon megszorító intézkedései lehetővé teszik az államháztartási célkitűzések teljesítését. A bizottsági szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Portugália esetében az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy a bankágazat viszonylag egészséges és rugalmas, ugyanakkor az ország jövő évi, ambiciózus költségvetése lehetővé teszi, hogy Portugália teljesítse adósságcsökkentési célkitűzéseit. A bizottsági véleménynyel egybehangzóan nyilatkozott vasárnap este a portugál pénzügyminiszter is.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).