2010. március 15., 09:412010. március 15., 09:41
Az AFP francia hírügynökség tegnapi jelentése szerint két változat kerülhet a miniszterek elé. Az egyik megoldás alapján Görögország hitelhez vagy hitelgaranciához juthat uniós tagállamokkal kötendő kétoldalú megállapodások révén.
A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint maga a brüsszeli bizottság lenne a főszereplő, a testület venne fel Görögország számára hitelt, amelyre a tagországok vállalnának garanciát. Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette a lapjelentéseket, míg a német pénzügyminisztérium azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.
A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatokat követően magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter mai értekezletén várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakció körvonalairól, konkrét öszszegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóképpen értesült, bizottsági forrásokat idézve egyebek között azt írta, hogy „az igen ambiciózus görög konszolidációs program hatására sokan arra a belátásra jutottak, hogy most már az Unió oldalán is történnie kell valaminek.”
A beszámolók szerint az első változat rövid távra kínál megoldást, az Európai Bizottság szerepvállalása hitelfelvevőként pedig hosszú távon enyhítheti a görög adósságválságot. Ez utóbbival kapcsolatban nehézségeket okozhat, hogy mind a 27 tagállam hozzájárulását meg kell szerezni, és egyes nem euróövezeti tagállamok, mint például Nagy-Britannia és Svédország azt pártolnák, ha Görögország inkább a Nemzetközi Valutaalaptól kérne segítséget. Egyes euróövezeti tagok, például Németország, ugyanakkor elutasítják, hogy belépjen a válságkezelésbe a nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben meghatározó súlya van az Egyesült Államoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok