2010. március 15., 09:412010. március 15., 09:41
Az AFP francia hírügynökség tegnapi jelentése szerint két változat kerülhet a miniszterek elé. Az egyik megoldás alapján Görögország hitelhez vagy hitelgaranciához juthat uniós tagállamokkal kötendő kétoldalú megállapodások révén.
A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint maga a brüsszeli bizottság lenne a főszereplő, a testület venne fel Görögország számára hitelt, amelyre a tagországok vállalnának garanciát. Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette a lapjelentéseket, míg a német pénzügyminisztérium azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.
A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatokat követően magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter mai értekezletén várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakció körvonalairól, konkrét öszszegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóképpen értesült, bizottsági forrásokat idézve egyebek között azt írta, hogy „az igen ambiciózus görög konszolidációs program hatására sokan arra a belátásra jutottak, hogy most már az Unió oldalán is történnie kell valaminek.”
A beszámolók szerint az első változat rövid távra kínál megoldást, az Európai Bizottság szerepvállalása hitelfelvevőként pedig hosszú távon enyhítheti a görög adósságválságot. Ez utóbbival kapcsolatban nehézségeket okozhat, hogy mind a 27 tagállam hozzájárulását meg kell szerezni, és egyes nem euróövezeti tagállamok, mint például Nagy-Britannia és Svédország azt pártolnák, ha Görögország inkább a Nemzetközi Valutaalaptól kérne segítséget. Egyes euróövezeti tagok, például Németország, ugyanakkor elutasítják, hogy belépjen a válságkezelésbe a nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben meghatározó súlya van az Egyesült Államoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok