2010. március 15., 09:412010. március 15., 09:41
Az AFP francia hírügynökség tegnapi jelentése szerint két változat kerülhet a miniszterek elé. Az egyik megoldás alapján Görögország hitelhez vagy hitelgaranciához juthat uniós tagállamokkal kötendő kétoldalú megállapodások révén.
A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint maga a brüsszeli bizottság lenne a főszereplő, a testület venne fel Görögország számára hitelt, amelyre a tagországok vállalnának garanciát. Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette a lapjelentéseket, míg a német pénzügyminisztérium azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.
A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatokat követően magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter mai értekezletén várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakció körvonalairól, konkrét öszszegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóképpen értesült, bizottsági forrásokat idézve egyebek között azt írta, hogy „az igen ambiciózus görög konszolidációs program hatására sokan arra a belátásra jutottak, hogy most már az Unió oldalán is történnie kell valaminek.”
A beszámolók szerint az első változat rövid távra kínál megoldást, az Európai Bizottság szerepvállalása hitelfelvevőként pedig hosszú távon enyhítheti a görög adósságválságot. Ez utóbbival kapcsolatban nehézségeket okozhat, hogy mind a 27 tagállam hozzájárulását meg kell szerezni, és egyes nem euróövezeti tagállamok, mint például Nagy-Britannia és Svédország azt pártolnák, ha Görögország inkább a Nemzetközi Valutaalaptól kérne segítséget. Egyes euróövezeti tagok, például Németország, ugyanakkor elutasítják, hogy belépjen a válságkezelésbe a nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben meghatározó súlya van az Egyesült Államoknak.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.