Eladják a Clujana cipőgyár (az egykori Dermata bőrgyár utódja) más vállalatoknál birtokolt részvényeit, hogy megmentsék a csődtől a szebb napokat megélt kolozsvári céget – határozott szinte teljes egyetértésben a Kolozs megyei önkormányzat csütörtöki rendkívüli ülésén.
2015. február 19., 20:402015. február 19., 20:40
A döntést ennek ellenére több mint egyórás vita előzte meg, amely során elsősorban a felelősöket keresték a kialakult helyzetért. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöke elmondta: csak akkor mondható el, hogy sikerült megmenteni a cipőgyárat, ha az legalább egylejes profitot termel.
„Az viszont biztos, hogy túléli a gyár az idei évet, és segítséget kap. Ha az új terv csökkenteni tudja a régi tartozásokat, akkor nyert ügyünk van” – szögezte le az RMDSZ-es elöljáró. Kifejtette: azért is fontos a Clujana megmentése, mert a kolozsvári, Kolozs megyei termékek lassan teljesen kivesznek a városból.
„Az volt a kiindulópontom, hogy nem adjuk el és nem visszük csődbe a gyárat, hanem azon dolgozunk, hogy minél több rendes szerződést kössön a cég, ami bevételt teremt” – magyarázta. Hozzáfűzte: a cég vezetősége meglehetősen „gyér” teljesítményt nyújtott eddig, de most, válsághelyzetben nem a teljes vezetés azonnali lemondatása hozhat megoldást. Idővel viszont a teljes menedzsmentet leváltják.
Vákár ugyanakkor elmondta: a megyei közgyűlés csak egy kis részét birtokolja a részvényeknek, ám mégis fő részvényes, mert ő adminisztrálja az állam részvénycsomagját is. A cipőgyár egyébként nem a saját értékpapírjait adja el, hanem azokat, amelyeket még Marius Nicoară tanácselnök mandátuma idején vásárolt meg a cég; többek közt a Transilvania Bank, a Román Fejlesztési Bank (BRD), valamint bróker-, energetikai és gyógyszerészeti cégek részvényeit birtokolja a Clujana.
A részvények eladásából 1,2 millió lej bevételt remélnek. A vállalatnak jelenleg 7 millió lej adóssága van, amelyet öt év alatt kell törlesztenie. „Ha nem ezt a döntést hozzuk, a megyei tanácsnak ki kellett volna fizetnie a kisebbségi részvényeseket, amely mintegy 7-800 ezer lejre rúgott volna” – magyarázta Vákár István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!