
Fotó: A szerző felvétele
2010. december 06., 09:402010. december 06., 09:40
– Milyen évet zár a Romániai Magyar Üzleti Egyesület?
– Most is, akárcsak az elmúlt esztendőkben, jó évet zárunk. Egyesületünk teljesítette valamennyi célkitűzését, amit a tagság elégedettsége is visszaigazol. Legutóbbi, évzáró konferenciánk is sikeresen zajlott.
– Az RMÜE zártkörű, az elitet tömörítő egyesület? Szinte valamenynyi üzletember-találkozójukon mindig ugyanazokat az arcokat látni a széksorokban, és az előadók sem váltakoznak túl sűrűn.
– Semmiként nem tartjuk magunkat zártkörű klubnak vagy egyesületnek.
– Kis- és közepes vállalatok képviselőit alig-alig találni az önök soraiban. Csak a kimondottan nagyokat célozták meg?
– Gyakorlatilag bárki lehet az RMÜE tagja, de szervezetünk valóban afféle elit klubja a romániai magyar vállalkozásoknak. Aránylag kevés, huszonkét tagunk van, de ez a mindössze huszonkét tag 80–85 százalékát képviseli a romániai magyar befektetéseknek. Mindemellett az egyesület ajtaja minden olyan vállalkozó előtt nyitva áll, aki azonosulni tud a céljainkkal, és szeretne velünk együtt dolgozni. Lehet, hogy elnökként hazabeszélek, de azt vallom, hogy ebbe a körbe tartozni nagyon jó dolog. Tagjainkat mindig biztos forrásból, szinte első kézből érkező gazdasági információkkal próbáljuk ellátni. Románia legnagyobb konszernjeinek igazgatóit, magas rangú menedzsereit hívjuk meg konferenciáinkra, vacsoráinkra, szabad programjainkra. Egy néhány perces beszélgetés, egy röpke tanácskozás, egy vélemény kikérése mind banális dolgoknak számítanak, de egy vállalkozónak óriási segítség lehet. Az RMÜE pártolja a szinergiák kialakulását is, és azt szeretné, ha a szervezet tagjai minél többet tudnának egymással dolgozni.
– Az átlagos beruházókhoz képest az RMÜE-tagokat, illetve az általuk vezetett nagyvállalatokat mennyire viselte meg a válság?
– Fogalmazzunk úgy, hogy átlagosan. Nem hinném, hogy sokkal könnyebben vészelték volna át az eddigi időszakot, hisz ugyanolyan nehézségekkel küszködnek, mint bármely más cég a piacon. Hiányoztak a kiemelkedő sikerek, de ugyanakkor a látványos bukások is.
– A román, hasonló fajsúlyú cégekhez képest is átlagos évet zárnak? Ugyanis köztudott, hogy egy magyar tulajdonos vagy menedzser más üzletpolitikai, befektetési, megtakarítási szokásokkal rendelkezik, mint például egy Dâmboviţa menti vállalkozó.
– Valóban zónánként különbözik a felfogás az üzletről és az üzletemberi státusról. Ezt van, aki beismeri, van, aki nem, tény, hogy valóban így van. A válság egyetlen pozitívuma az, hogy profiltisztító jellegű, és gyakorlatilag minden ágazatban kiszűri a konjunkturális vállalkozókat. Azzal, hogy egyetlen RMÜE-tag sem sínylette meg komolyabban a válságot, gondolom, sokat elárul a szervezetünkbe tömörülő beruházókról és vállalatvezetőkről. Azok fogják túlélni a jelenlegi nehéz időszakot, akik stabil üzletpolitikával rendelkeznek, akik képesek a válsághoz igazítani a vállalatvezetési tervet, és európai szintű menedzsmentet képesek alkalmazni. Az ilyen menedzserek nem romániai, hanem európai szintű eredményeket képesek elérni.
– Jobb évre számíthatunk 2011-ben?
– Nincs olyan közgazdász, aki erre komoly választ tudna adni, ezért csak reménykedni tudunk.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.