Mélyponton a bukaresti tőzsde

Fotó: Mediafax

A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) aktív befektetőinek száma 2005 óta nem állt a jelenlegihez hasonló alacsony szinten, a kormányzati döntések és a válság miatt a piac 13 ezer befektetőt veszített – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap tegnapi elemzéséből.

Kőrössy Andrea

2011. október 18., 08:152011. október 18., 08:15

Ez év szeptemberében a részvényeket vásárló beruházók száma csupán 2800 volt, annak ellenére hogy a 2011-es korrekciók közel sem voltak annyira súlyosak, mint 2008-ban, amikor a mutatók több mint 75 százalékot zuhantak. Valentin Ionescu, a BVB elnöke úgy véli: elsősorban a tavalyi adónövekedésnek és a befektetők tevékenységét megnehezítő kormányhatározatoknak, valamint a napirenden lévő nemzetközi negatív előrejelzéseknek tulajdonítható a jelenlegi helyzet. „2007-ben, amikor a piac maximális értéket mutatott, 20 ezer beruházót jegyzett a tőzsde. A befektetők többsége a Lehman Brothers-csőd következtében lépett ki, tavaly azonban két olyan kormányhatározat is született, amely kellemetlen helyzetbe hozta az illetékeseket. A befektetőket egyrészt kötelezték arra, hogy évente négyszer jelentést tegyenek az Adó- és Pénzügyi Hatóságnak (ANAF), másrészt a tőzsdei bevétel utáni egyszázalékos adó 16 százalékra nőtt” – részletezte Valentin Ionescu. Hozzátette: mindezek mellett nem szabad megfeledkezni az áfa 25 százalékra történő emeléséről, valamint a közalkalmazottak jövedelmének 25 százalékos csökkentéséről sem. „Ilyen körülmények között lehetetlen volt növelni a BVB aktív befektetőinek arányát” – szögezte le a pénzpiaci szakember.

Az értéktőzsde elnöke ugyanakkor arra is kitért, hogy a BVB vezetősége lépéseket tett a kiskereskedelmi (retail) befektetők visszacsábításának érdekében. „Differenciált termékeket ajánlottunk, ezenkívül pedig árengedményeket adtunk az új vállalatokat hozó ügynökök számára, ez azonban nem bizonyult elégségesnek a helyzet javítására” – mutatott rá az elnök. Hozzátette: a BVB népszerűsítő kampányok keretében továbbra is a kiskereskedelmi befektetők felé kíván fordulni, lehetőséget adva a nyugdíjalapok hazai piacon való befektetésére. Ionescu szerint nincs egységes kormányprogram az állami vállalatok tőzsdére vitelével kapcsolatban, ez pedig szintén hozzájárul az aktív befektetők számának csökkenéséhez. „Egybehangolt programra van szükség, ahogy például Lengyelországban, ahol az állam kedvezményt ad az IPO-kra (kezdeti nyilvános kibocsátás), ennek köszönhetően pedig több százezren léptek be a tőzsdére. A román parlamentben jelenleg a kárpótlási alaphoz tartozó vállalatok tőzsdére vitelének 2014-ig történő halasztásáról tárgyalnak, holott eredetileg ennek 2009-ig meg kellett volna valósulnia” – hangsúlyozta az elnök.

A Ziarul Financiar adatai szerint szeptemberben a hazai befektetők 47 millió eurós eladási, illetve 41,5 millió eurós vásárlási tranzakciót bonyolítottak le, ez körülbelül fele az előző havi értékeknek. A piac szeptemberben összesen 178 millió eurós ügyletet jegyzett, egyharmaddal kevesebbet, mint augusztusban, azonban kétszer többet 2010 kilencedik hónapjához mérten. A növekedés kizárólag a kárpótlási alap tőzsdére vitelének köszönhető, amely a kiskereskedelmi egységekkel szemben elsősorban az intézményi befektetők körében népszerű.

Kevesebb a fizetésképtelen cég
A fizetésképtelen cégek száma 10 százalékkal csökkent 2011-ben az előző évi adatokhoz képest – derült ki a cégjegyzék (ONRC) adataiból. Az év első kilenc hónapjában közel 14 ezer vállalat nem tudta kifizetni adósságát, ugyanakkor több mint 17 ezer cég függesztette fel tevékenységét, ami 72,25 százalékos csökkenést jelent a 2010-es adatokhoz viszonyítva. Tavaly január és szeptember között a szakhatóság több mint 15 ezer fizetésképtelen egységet jegyzett, míg működését közel 60 ezer cég szüntette be. Ez év szeptemberében a fizetni nem tudó cégek száma meghaladta a hétszázat, ez 27 százalékos emelkedést jelent augusztushoz képest. A probléma elsősorban kereskedelmi egységeknél jelentkezett, emellett az építő-, valamint a feldolgozóiparban működő cégek jelentettek csődöt. Területi szempontból első helyen Bukarest található, a fővárost Dolj és Konstanca megye követi. Az elemzett időszakban több mint 100 ezer új vállalat alakult, szemben a 2010-ben létrehozott 85 ezer céggel.