Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 271, illetve 46 százalékát tette ki tavaly, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásé (AIC) pedig 137, illetve 51 százalék volt – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán kiadott jelentésből, amely a 2015-re vonatkozó első becslést tartalmazza.
2016. június 16., 15:202016. június 16., 15:20
2016. június 16., 15:582016. június 16., 15:58
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást és az egy főre jutó bruttó hazai terméket is a 28 uniós tagállam átlagában 100 százalékra vették a statisztikában. Az uniós átlagot az euróövezet 19 tagállamában az egy főre jutó GDP 6, az egy főre jutó AIC pedig 5 százalékponttal haladja meg.
Továbbra is Luxemburg az Európai Unió leggazdagabb tagállama, és messze kiemelkedik a mezőnyből, míg a legszegényebb Bulgária lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is. Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 271 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 145 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 46 százalékot tesz ki. Összesen tizenegy tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (129 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (125 százalék), Dánia (124 százalék), Svédország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Nagy-Britannia (110 százalék), Finnország (108 százalék), és Franciaország (106 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (95 százalék) és Spanyolország (92 százalék), majd sorrendben Málta (89 százalék), Csehország (85 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (81 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (74 százalék) Litvánia (74 százalék) és Görögország (71 százalék) következik.
A maradék hat ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 69 százaléka volt. Magyarországon 68, Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 46 százalékra rúg ez az arány. Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első az EU-s átlag 137 százalékával, és Bulgária az utolsó 51 százalékkal. Az átlag fölött tíz ország teljesített: Luxemburg mögött Németország (124 százalék), Ausztria (119 százalék), Nagy-Britannia (116 százalék), Dánia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), végül Hollandia (111 százalék), Franciaország (111 százalék) és Svédország (111 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 12 ország szerepel: Olaszország (97 százalék), Írország (95 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (82 százalék), Görögország (81 százalék), Málta (81 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), végül Lengyelország (74 százalék) és Szlovénia (74 százalék). A maradék hat ország csoportját Észtország vezeti 69 százalékkal, majd Lettország következik 66 százalékkal, Magyarország 62, Horvátország 58, Románia ugyancsak 58, végül Bulgária 51 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!