
Fotó: Boda L. Gergely
Maros megye gazdaságában a kereskedelem teljesen mellékvágányra terelte az ipart. Az utóbbi húsz évben számos, valamikor virágzó ipari egység tűnt el a város térképéről, az ócskavasként elherdált gyárak helyett – a legjobb esetben – bevásárlóközpontok jelentek meg.
2014. június 26., 16:402014. június 26., 16:40
A külföldi nagybefektetők nem tolonganak a térségben, ami abból is látszik, hogy Marosvásárhelyen a legjelentősebb munkáltatónak az állam számít. A legtöbb alkalmazottal, mintegy 3150-nel a megyei sürgősségi kórház rendelkezik, megelőzve a vegyipari kombinátot és a marosvásárhelyi központú országos gáz- és áramszolgáltatót, az E-ON Gazt.
A tízes lista 5. és 7. helyét szintén állami intézmények foglalják el: a megyei kórház, valamint a városháza. A felsorolt megállapítások és adatok a megye gazdaságát górcső alá helyező üzleti konferencia keretében hangzottak el a csütörtökön.
A svájciak vihették haza a legtöbb pénzt
Maros megyében a német tőkével működő E-ON Energie Románia számít a legnagyobb forgalmat (évi 4558 millió lej) lebonyolító cégnek, második az Azomureş vegyi üzem, harmadik az E-ON Gaz Distribuţie. A magyarországi cégek közül a Richter Gedeon két romániai leányvállalata áll az élen. Az elmúlt évben a legnagyobb nyereséget a svájci cégek vihették haza, összesen mintegy 296 millió lejt. A húsz legnagyobb üzleti forgalmat bonyolító vállalat között négy gyógyszergyár és -forgalmazó található.
Alacsonyabb az átlagkereset is
Sergiu Pâslaru, a Ziarul Financiar főszerkesztője sajnálatosnak nevezte azt a helyzetet, hogy Marosvásárhelyen is – akárcsak az ország más szegényebb régióiban – az állam, és főként az egészségügyi intézmények legyenek a legjelentősebb munkáltatok.
A pénzügyi szakember arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy Maros megyében az átlagkereset 15 százalékkal kisebb, mint országos szinten, azaz alig 1380 lej. A környékről három megyében is – Kolozs, Brassó és Szeben – nagyobbak a fizetések.
Pâslaru szerint a helyzet nem irigylésre méltó, de korántsem annyira borús, mint ahogy következtetni lehetne. Pozitívumként említette az orvosi egyetem és az egészségügyi rendszer köré felsorakozó gyógyszeripart, mely ’89 után valóságos virágzásnak indult.
Politkusok érvei
„Arról, hogy itt tartunk, csak mi tehetünk. Miért is lenne Marosvásárhely másabb, mint az ország többi városa, ahol szintén szétlopkodtak és ócskavasként eladtak mindent?” – tapintott a lényegre Dorin Florea polgármester. Szerinte a jelenlegi törvények alapján az önkormányzat hatásköre véges, e miatt tétlen szemlélője, amint az egyik gázvállalat Medgyesre költöztette a székhelyét, a vegyi üzem szinte éjjel-nappal szennyezi, vagy legalábbis rontja a levegőt, a beruházók meg a környező falvakba menekülnek, mert a városháza, ha akarna, sem adhatna építkezési telket a befektetőknek.
A megkötött kézzel dolgozó helyhatóságokról beszélt Ciprian Dobre, a Maros megyei közgyűlés elnöke is, mondván, hogy az utóbbi két évben tizenkét potenciális beruházót utasított el a vidrátszegi ipari park vezetősége, mivel nem sikerült a térség villanyhálózatát a kor elvárásainak megfelelően bővíteni. A város és a megye élén álló politikusok abban reménykednek, hogy az infrastruktúra bővítése és a helyi egyetemek további erősödése által Maros megyének mégiscsak sikerül felzárkóznia a fejlettebb térségekhez.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!