
Harminc százalékkal gyengült hirtelen csütörtökön délelőtt a lej a svájci frankhoz képest, miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a svájci deviza euróval szembeni árfolyamküszöbét. A bank szerint az árfolyamküszöb „komoly károktól óvta meg" a svájci gazdaságot, de a fenntartása most már nem indokolt.
2015. január 15., 17:252015. január 15., 17:25
Amint arról korábban írtunk, a svájci jegybank 2011. szeptember 6-án jelentette be, hogy 1,20 svájci frankban állapította meg az euró legalacsonyabb, „még eltűrt\" árfolyamát, és közölte, minden eszközzel megakadályozza annak áttörését.
Az SNB akkori közleménye hangsúlyozta, hogy a jegybank minden rendelkezésére álló eszközzel a leghatározottabban ki fogja kényszeríteni a minimum árfolyamot és ennek érdekében bármekkora összegben kész külföldi devizát vásárolni. Az akkori bejelentés hatására jelentősen gyengült a frank a legfontosabb nemzetközi devizanemekkel szemben a bankközi piacon, s az euró árfolyama 2012 januárja óta folyamatosan az 1,20 frankos szint körül mozgott. Csütörtökön délelőtt, a jegybank döntésének bejelentése után viszont pár perc alatt 0,917 frankra zuhant.
Svájci indoklás, ideges piacok
A svájci központi bank közleménye szerint az árfolyamküszöböt egy olyan időszakban vezették be, amikor rendkívül felülértékelt volt a frank, és nagy volt a bizalmatlanság szintje a pénzügyi piacokon. A bank szerint a frank árfolyama még mindig magas, de összességében már nem annyira felülértékelt, mint az árfolyamküszöb bevezetésekor.
A svájci jegybank szerint az elmúlt időszakban eltérően változtak az egyes jegybankok monetáris politikái. Az euró gyengült a dollárral szemben, ez pedig gyengítette a frankot a dollárral szemben. A bank véleménye szerint a jelenlegi körülmények között nem indokolt az euróval szembeni árfolyamküszöb fenntartása.
Elemzők szerint az SNB csütörtöki döntése erősítheti a frank befektetési menedék jellegét. A svájci deviza így előrébb kerülhet az értékálló, biztonságos befektetések rangsorában, a piaci szereplők pedig az eddiginél kevésbé koncentrálnak a hasonló funkciójú egyéb eszközökre, például az aranyra, aminek árcsökkentő hatása lehet a nemesfém esetében.
Az SNB csütörtöki döntésére idegesen reagáltak a devizapiacok. Néhány perc alatt a frank csaknem 30 százalékkal drágult az euróhoz képest, a mélypontja 0,8052 frank/euró volt. A frank rövid időre 25 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, ekkor 0,8900 frank ért 1 dollárt.
Nagyot zuhant a lej is
A svájci jegybank bejelentése azonnal kihatott a frank és a lej viszonyára is. Miközben szerdán még 3,7 lej/svájci frank volt az árfolyam, csütörtökön hirtelen megugrott az érték, a legtöbb kereskedelmi banknál a déli órákban 5 lej körül alakult, a Bancpostnál pedig 6,5 lejes árfolyamot függesztettek ki. 13 órára – amikor a Román Nemzeti Bank (BNR) be szokta jelenteni a hivatalos árfolyamot – 4,5 lej/svájci frankon valamelyest stabilizálódott az árfolyam, a jegybank pedig 4,32 lejes szintet jelölt meg referenciaértékként.
Adrian Vasilescu: kevesen érintettek
„Lecke ez azok számára, akik nem hallgattak a jegybankra, és csak azt nézték, hol a legalacsonyabb a kamat” – értékelte a történteket a Digi24 hírtelevízió megkeresésére Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, utalva arra, hogy a jegybank a válság begyűrűzése óta számtalanszor felszólította a lakosságot: abban a devizában adósodjon el, amelyben a fizetését kapja, ugyanis csak így lehet megelőzni az árfolyam-ingadozás okozta törlesztési nehézségeket.
A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy Romániára csak igen kis mértékben hat ki a svájci frank hirtelen erőre kapása, ugyanis a hitellel rendelkezők alig 5 százaléka választotta a svájci fizetőeszközt. A román gazdaság sem fogja igazából megérezni a történéseket, ugyanis – mint Vasilescu is emlékeztetett – a jegybank az eurót tekinti referenciának, nem a svájci frankot.
A hitelesek ügyvédje plafont kér a kormánytól
Eközben az árfolyam megugrását követően a kormány közbelépését sürgette Gheorghe Piperea, a svájci frankban eladósodott romániai devizahitelesek egyesületének ügyvédje. Piperea – szintén a hírcsatornának nyilatkozva – azt mondta: Romániában legalább 150 ezer frankhiteles van, túlnyomó többségük 25-30 éves lejáratú lakáshitelt vett fel, amit most már képtelen az eredeti árfolyam több mint kétszereséért törleszteni.
Az ügyvéd szerint a kormánynak sürgősségi rendeletben kellene az árfolyam-ingadozástól megvédenie a frankhiteleseket, szerinte legtöbb 20 százalékos növekedést szabadna lehetővé tenni. „Ezeknek az embereknek már a 3,7 lej/svájci frankos árfolyamon is kifogyóban volt az oxigénkészletük. Ez a 4,5-ös árfolyam elviselhetetlen lesz 150 ezer ember számára” – fogalmazott Piperea. Szerinte ugyanakkor egyes bankok csődbe is juthatnak, ha hiteleseik fizetésképtelenné válnak.
London piaci intervenciót vár
Szinte bizonyosan elkerülhetetlen lesz a svájci jegybank (SNB) devizapiaci intervenciója, miután az euróval szemben több mint három éve alkalmazott árfolyamvédelmi küszöb váratlan törlése után a svájci frank hatalmas mértékű erősödésbe kezdett – vélekedtek az SNB csütörtöki lépése után londoni pénzügyi elemzők.
Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető európai közgazdásza \"meglepőnek\" nevezte a 2011 őszén kijelölt 1,20 svájci frank/eurós alsó árfolyam-tűréshatár hirtelen feladását. A szakértő szerint a lépés nyomán várhatóan továbbra is érvényesül a svájci frankra ható erősödési nyomás, különösen akkor, ha az eurójegybank (EKB) a jövő heti kamatdöntő ülésén szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklust jelent be.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!