
Harminc százalékkal gyengült hirtelen csütörtökön délelőtt a lej a svájci frankhoz képest, miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a svájci deviza euróval szembeni árfolyamküszöbét. A bank szerint az árfolyamküszöb „komoly károktól óvta meg" a svájci gazdaságot, de a fenntartása most már nem indokolt.
2015. január 15., 17:252015. január 15., 17:25
2015. január 15., 17:252015. január 15., 17:25
Amint arról korábban írtunk, a svájci jegybank 2011. szeptember 6-án jelentette be, hogy 1,20 svájci frankban állapította meg az euró legalacsonyabb, „még eltűrt\" árfolyamát, és közölte, minden eszközzel megakadályozza annak áttörését.
Az SNB akkori közleménye hangsúlyozta, hogy a jegybank minden rendelkezésére álló eszközzel a leghatározottabban ki fogja kényszeríteni a minimum árfolyamot és ennek érdekében bármekkora összegben kész külföldi devizát vásárolni. Az akkori bejelentés hatására jelentősen gyengült a frank a legfontosabb nemzetközi devizanemekkel szemben a bankközi piacon, s az euró árfolyama 2012 januárja óta folyamatosan az 1,20 frankos szint körül mozgott. Csütörtökön délelőtt, a jegybank döntésének bejelentése után viszont pár perc alatt 0,917 frankra zuhant.
Svájci indoklás, ideges piacok
A svájci központi bank közleménye szerint az árfolyamküszöböt egy olyan időszakban vezették be, amikor rendkívül felülértékelt volt a frank, és nagy volt a bizalmatlanság szintje a pénzügyi piacokon. A bank szerint a frank árfolyama még mindig magas, de összességében már nem annyira felülértékelt, mint az árfolyamküszöb bevezetésekor.
A svájci jegybank szerint az elmúlt időszakban eltérően változtak az egyes jegybankok monetáris politikái. Az euró gyengült a dollárral szemben, ez pedig gyengítette a frankot a dollárral szemben. A bank véleménye szerint a jelenlegi körülmények között nem indokolt az euróval szembeni árfolyamküszöb fenntartása.
Elemzők szerint az SNB csütörtöki döntése erősítheti a frank befektetési menedék jellegét. A svájci deviza így előrébb kerülhet az értékálló, biztonságos befektetések rangsorában, a piaci szereplők pedig az eddiginél kevésbé koncentrálnak a hasonló funkciójú egyéb eszközökre, például az aranyra, aminek árcsökkentő hatása lehet a nemesfém esetében.
Az SNB csütörtöki döntésére idegesen reagáltak a devizapiacok. Néhány perc alatt a frank csaknem 30 százalékkal drágult az euróhoz képest, a mélypontja 0,8052 frank/euró volt. A frank rövid időre 25 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, ekkor 0,8900 frank ért 1 dollárt.
Nagyot zuhant a lej is
A svájci jegybank bejelentése azonnal kihatott a frank és a lej viszonyára is. Miközben szerdán még 3,7 lej/svájci frank volt az árfolyam, csütörtökön hirtelen megugrott az érték, a legtöbb kereskedelmi banknál a déli órákban 5 lej körül alakult, a Bancpostnál pedig 6,5 lejes árfolyamot függesztettek ki. 13 órára – amikor a Román Nemzeti Bank (BNR) be szokta jelenteni a hivatalos árfolyamot – 4,5 lej/svájci frankon valamelyest stabilizálódott az árfolyam, a jegybank pedig 4,32 lejes szintet jelölt meg referenciaértékként.
Adrian Vasilescu: kevesen érintettek
„Lecke ez azok számára, akik nem hallgattak a jegybankra, és csak azt nézték, hol a legalacsonyabb a kamat” – értékelte a történteket a Digi24 hírtelevízió megkeresésére Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, utalva arra, hogy a jegybank a válság begyűrűzése óta számtalanszor felszólította a lakosságot: abban a devizában adósodjon el, amelyben a fizetését kapja, ugyanis csak így lehet megelőzni az árfolyam-ingadozás okozta törlesztési nehézségeket.
A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy Romániára csak igen kis mértékben hat ki a svájci frank hirtelen erőre kapása, ugyanis a hitellel rendelkezők alig 5 százaléka választotta a svájci fizetőeszközt. A román gazdaság sem fogja igazából megérezni a történéseket, ugyanis – mint Vasilescu is emlékeztetett – a jegybank az eurót tekinti referenciának, nem a svájci frankot.
A hitelesek ügyvédje plafont kér a kormánytól
Eközben az árfolyam megugrását követően a kormány közbelépését sürgette Gheorghe Piperea, a svájci frankban eladósodott romániai devizahitelesek egyesületének ügyvédje. Piperea – szintén a hírcsatornának nyilatkozva – azt mondta: Romániában legalább 150 ezer frankhiteles van, túlnyomó többségük 25-30 éves lejáratú lakáshitelt vett fel, amit most már képtelen az eredeti árfolyam több mint kétszereséért törleszteni.
Az ügyvéd szerint a kormánynak sürgősségi rendeletben kellene az árfolyam-ingadozástól megvédenie a frankhiteleseket, szerinte legtöbb 20 százalékos növekedést szabadna lehetővé tenni. „Ezeknek az embereknek már a 3,7 lej/svájci frankos árfolyamon is kifogyóban volt az oxigénkészletük. Ez a 4,5-ös árfolyam elviselhetetlen lesz 150 ezer ember számára” – fogalmazott Piperea. Szerinte ugyanakkor egyes bankok csődbe is juthatnak, ha hiteleseik fizetésképtelenné válnak.
London piaci intervenciót vár
Szinte bizonyosan elkerülhetetlen lesz a svájci jegybank (SNB) devizapiaci intervenciója, miután az euróval szemben több mint három éve alkalmazott árfolyamvédelmi küszöb váratlan törlése után a svájci frank hatalmas mértékű erősödésbe kezdett – vélekedtek az SNB csütörtöki lépése után londoni pénzügyi elemzők.
Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető európai közgazdásza \"meglepőnek\" nevezte a 2011 őszén kijelölt 1,20 svájci frank/eurós alsó árfolyam-tűréshatár hirtelen feladását. A szakértő szerint a lépés nyomán várhatóan továbbra is érvényesül a svájci frankra ható erősödési nyomás, különösen akkor, ha az eurójegybank (EKB) a jövő heti kamatdöntő ülésén szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklust jelent be.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!