
Harminc százalékkal gyengült hirtelen csütörtökön délelőtt a lej a svájci frankhoz képest, miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a svájci deviza euróval szembeni árfolyamküszöbét. A bank szerint az árfolyamküszöb „komoly károktól óvta meg" a svájci gazdaságot, de a fenntartása most már nem indokolt.
2015. január 15., 17:252015. január 15., 17:25
Amint arról korábban írtunk, a svájci jegybank 2011. szeptember 6-án jelentette be, hogy 1,20 svájci frankban állapította meg az euró legalacsonyabb, „még eltűrt\" árfolyamát, és közölte, minden eszközzel megakadályozza annak áttörését.
Az SNB akkori közleménye hangsúlyozta, hogy a jegybank minden rendelkezésére álló eszközzel a leghatározottabban ki fogja kényszeríteni a minimum árfolyamot és ennek érdekében bármekkora összegben kész külföldi devizát vásárolni. Az akkori bejelentés hatására jelentősen gyengült a frank a legfontosabb nemzetközi devizanemekkel szemben a bankközi piacon, s az euró árfolyama 2012 januárja óta folyamatosan az 1,20 frankos szint körül mozgott. Csütörtökön délelőtt, a jegybank döntésének bejelentése után viszont pár perc alatt 0,917 frankra zuhant.
Svájci indoklás, ideges piacok
A svájci központi bank közleménye szerint az árfolyamküszöböt egy olyan időszakban vezették be, amikor rendkívül felülértékelt volt a frank, és nagy volt a bizalmatlanság szintje a pénzügyi piacokon. A bank szerint a frank árfolyama még mindig magas, de összességében már nem annyira felülértékelt, mint az árfolyamküszöb bevezetésekor.
A svájci jegybank szerint az elmúlt időszakban eltérően változtak az egyes jegybankok monetáris politikái. Az euró gyengült a dollárral szemben, ez pedig gyengítette a frankot a dollárral szemben. A bank véleménye szerint a jelenlegi körülmények között nem indokolt az euróval szembeni árfolyamküszöb fenntartása.
Elemzők szerint az SNB csütörtöki döntése erősítheti a frank befektetési menedék jellegét. A svájci deviza így előrébb kerülhet az értékálló, biztonságos befektetések rangsorában, a piaci szereplők pedig az eddiginél kevésbé koncentrálnak a hasonló funkciójú egyéb eszközökre, például az aranyra, aminek árcsökkentő hatása lehet a nemesfém esetében.
Az SNB csütörtöki döntésére idegesen reagáltak a devizapiacok. Néhány perc alatt a frank csaknem 30 százalékkal drágult az euróhoz képest, a mélypontja 0,8052 frank/euró volt. A frank rövid időre 25 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, ekkor 0,8900 frank ért 1 dollárt.
Nagyot zuhant a lej is
A svájci jegybank bejelentése azonnal kihatott a frank és a lej viszonyára is. Miközben szerdán még 3,7 lej/svájci frank volt az árfolyam, csütörtökön hirtelen megugrott az érték, a legtöbb kereskedelmi banknál a déli órákban 5 lej körül alakult, a Bancpostnál pedig 6,5 lejes árfolyamot függesztettek ki. 13 órára – amikor a Román Nemzeti Bank (BNR) be szokta jelenteni a hivatalos árfolyamot – 4,5 lej/svájci frankon valamelyest stabilizálódott az árfolyam, a jegybank pedig 4,32 lejes szintet jelölt meg referenciaértékként.
Adrian Vasilescu: kevesen érintettek
„Lecke ez azok számára, akik nem hallgattak a jegybankra, és csak azt nézték, hol a legalacsonyabb a kamat” – értékelte a történteket a Digi24 hírtelevízió megkeresésére Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, utalva arra, hogy a jegybank a válság begyűrűzése óta számtalanszor felszólította a lakosságot: abban a devizában adósodjon el, amelyben a fizetését kapja, ugyanis csak így lehet megelőzni az árfolyam-ingadozás okozta törlesztési nehézségeket.
A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy Romániára csak igen kis mértékben hat ki a svájci frank hirtelen erőre kapása, ugyanis a hitellel rendelkezők alig 5 százaléka választotta a svájci fizetőeszközt. A román gazdaság sem fogja igazából megérezni a történéseket, ugyanis – mint Vasilescu is emlékeztetett – a jegybank az eurót tekinti referenciának, nem a svájci frankot.
A hitelesek ügyvédje plafont kér a kormánytól
Eközben az árfolyam megugrását követően a kormány közbelépését sürgette Gheorghe Piperea, a svájci frankban eladósodott romániai devizahitelesek egyesületének ügyvédje. Piperea – szintén a hírcsatornának nyilatkozva – azt mondta: Romániában legalább 150 ezer frankhiteles van, túlnyomó többségük 25-30 éves lejáratú lakáshitelt vett fel, amit most már képtelen az eredeti árfolyam több mint kétszereséért törleszteni.
Az ügyvéd szerint a kormánynak sürgősségi rendeletben kellene az árfolyam-ingadozástól megvédenie a frankhiteleseket, szerinte legtöbb 20 százalékos növekedést szabadna lehetővé tenni. „Ezeknek az embereknek már a 3,7 lej/svájci frankos árfolyamon is kifogyóban volt az oxigénkészletük. Ez a 4,5-ös árfolyam elviselhetetlen lesz 150 ezer ember számára” – fogalmazott Piperea. Szerinte ugyanakkor egyes bankok csődbe is juthatnak, ha hiteleseik fizetésképtelenné válnak.
London piaci intervenciót vár
Szinte bizonyosan elkerülhetetlen lesz a svájci jegybank (SNB) devizapiaci intervenciója, miután az euróval szemben több mint három éve alkalmazott árfolyamvédelmi küszöb váratlan törlése után a svájci frank hatalmas mértékű erősödésbe kezdett – vélekedtek az SNB csütörtöki lépése után londoni pénzügyi elemzők.
Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető európai közgazdásza \"meglepőnek\" nevezte a 2011 őszén kijelölt 1,20 svájci frank/eurós alsó árfolyam-tűréshatár hirtelen feladását. A szakértő szerint a lépés nyomán várhatóan továbbra is érvényesül a svájci frankra ható erősödési nyomás, különösen akkor, ha az eurójegybank (EKB) a jövő heti kamatdöntő ülésén szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklust jelent be.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!