
2012. október 23., 08:032012. október 23., 08:03
Újabb két szektoriális operatív program pénzalapjának előzetes felfüggesztését rendelte el az Európai Bizottság (EB) Romániában – nyilatkozták a Gândul hírportálnak diplomáciai források. Mint kiderült, a testület a közlekedési, valamint a versenyképességi programok esetében vonná meg az EU-s támogatást, ezek értéke meghaladja a 7 milliárd eurót.
Bukarestet hivatalosan még nem értesítették az eljárás előzetes felfüggesztéséről, a források szerint Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős uniós biztos a következő időszakban tárgyal a kormánnyal. A döntésnek több oka is van, Romániában egyrészt meglehetősen alacsony az uniós alapok lehívási rátája, Brüsszel emellett azt is kifogásolja, hogy Victor Ponta az elmúlt fél év során szinte semmit nem tett ennek javításáért, az uniós illetékesek ugyanakkor a sikkasztások ellen is többször tiltakoztak.
A helyzeten ráadásul a Ponta és Traian Băsescu államelnök közötti folyamatos viták is rontanak. A diplomáciai források szerint egyébként a kabinetet már szeptember elején figyelmeztették az EU-s alapok megvonásának lehetőségéről. Az előzetes felfüggesztést követően Bukarestnek két hónapon belül pótolnia kell a hiányosságokat az EB által javasolt lépések segítségével, ellenkező esetben a testület véglegesen felfüggeszti az említett operatív programokat. Mint ismeretes, a bizottság augusztus 1-től a humánerőforrás-fejlesztési program (POSDRU) esetében is előzetesen befagyasztotta a kifizetéseket.
A döntés különösen rosszul érintheti Romániát, az Európai Bizottság ugyanis novemberben tárgyal a 2014 és 2020 közötti költségvetésről. Victor Ponta korábban azt kérte Brüsszeltől, hogy a következő évtizedben is a 2007 és 2013 közötti finanszírozások alapján biztosítsanak támogatást az országnak, erre azonban meglehetősen kevés az esély.
A Gândulnak nyilatkozó források szerint az elmúlt időszakban a kabinet és az uniós vezetők közötti tárgyalások nem jártak sok sikerrel, ezért pedig elsősorban Leonard Orban Európa-ügyi miniszter a felelős. Az Unió vezető tagállamai ráadásul azt szeretnék, ha a továbbiakban az EU-s alapokat aszerint osztanák, hogy ezeket milyen mértékben és sikerrel használják fel az egyes kormányok. A 2007 és 2013 közötti időszakra egyébként Brüsszel 19,21 milliárd eurót utalt ki strukturális és kohéziós alapként Romániának, idén szeptember végéig ennek mindössze 9,7 százalékát, azaz 1,8 milliárd eurót hívtak le.
A közlekedési program keretében az említett időszakban biztosított 4,56 milliárdból szintén csak 295 millió eurót, a teljes összeg 6,4 százalékát sikerült felhasználni, a versenyképességi programot illetően pedig 2,55 milliárdból 172 milliót hívtak le, ez alig 6,7 százalék. Ponta nemrég a lehívási ráta javítására vonatkozó tervet mutatott be José Manuel Barrosónak, az EB elnöke azonban úgy vélte, a román kormányfő elképzelései csak rövidtávon jelentenek megoldást.
Barosso ugyanakkor hangsúlyozta, az alapok biztosításáról csak akkor lehet szó, ha a romániai vezetők visszaszorítják a sikkasztásokat. Az említett diplomáciai források úgy vélik, szinte nulla az esélye annak, hogy újrakezdjék a kifizetéseket a közeljövőben, a kormány, és különösen Victor Ponta érdektelensége ugyanis régóta dühíti Brüsszelt, az EU-s vezetők pedig a Ponta–Băsescu konfliktust sem nézik jó szemmel. A kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy ő vegyen részt az EB novemberi tárgyalásán, holott az Alkotmánybíróság döntése alapján az ország hivatalos képviselője az államelnök. Ponta tárgyalásokat sürget ezzel kapcsolatban az államfővel, Băsescu pedig „türelmetlenül várja”, hogy erre sor kerüljön.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.