2012. október 23., 08:032012. október 23., 08:03
Újabb két szektoriális operatív program pénzalapjának előzetes felfüggesztését rendelte el az Európai Bizottság (EB) Romániában – nyilatkozták a Gândul hírportálnak diplomáciai források. Mint kiderült, a testület a közlekedési, valamint a versenyképességi programok esetében vonná meg az EU-s támogatást, ezek értéke meghaladja a 7 milliárd eurót.
Bukarestet hivatalosan még nem értesítették az eljárás előzetes felfüggesztéséről, a források szerint Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős uniós biztos a következő időszakban tárgyal a kormánnyal. A döntésnek több oka is van, Romániában egyrészt meglehetősen alacsony az uniós alapok lehívási rátája, Brüsszel emellett azt is kifogásolja, hogy Victor Ponta az elmúlt fél év során szinte semmit nem tett ennek javításáért, az uniós illetékesek ugyanakkor a sikkasztások ellen is többször tiltakoztak.
A helyzeten ráadásul a Ponta és Traian Băsescu államelnök közötti folyamatos viták is rontanak. A diplomáciai források szerint egyébként a kabinetet már szeptember elején figyelmeztették az EU-s alapok megvonásának lehetőségéről. Az előzetes felfüggesztést követően Bukarestnek két hónapon belül pótolnia kell a hiányosságokat az EB által javasolt lépések segítségével, ellenkező esetben a testület véglegesen felfüggeszti az említett operatív programokat. Mint ismeretes, a bizottság augusztus 1-től a humánerőforrás-fejlesztési program (POSDRU) esetében is előzetesen befagyasztotta a kifizetéseket.
A döntés különösen rosszul érintheti Romániát, az Európai Bizottság ugyanis novemberben tárgyal a 2014 és 2020 közötti költségvetésről. Victor Ponta korábban azt kérte Brüsszeltől, hogy a következő évtizedben is a 2007 és 2013 közötti finanszírozások alapján biztosítsanak támogatást az országnak, erre azonban meglehetősen kevés az esély.
A Gândulnak nyilatkozó források szerint az elmúlt időszakban a kabinet és az uniós vezetők közötti tárgyalások nem jártak sok sikerrel, ezért pedig elsősorban Leonard Orban Európa-ügyi miniszter a felelős. Az Unió vezető tagállamai ráadásul azt szeretnék, ha a továbbiakban az EU-s alapokat aszerint osztanák, hogy ezeket milyen mértékben és sikerrel használják fel az egyes kormányok. A 2007 és 2013 közötti időszakra egyébként Brüsszel 19,21 milliárd eurót utalt ki strukturális és kohéziós alapként Romániának, idén szeptember végéig ennek mindössze 9,7 százalékát, azaz 1,8 milliárd eurót hívtak le.
A közlekedési program keretében az említett időszakban biztosított 4,56 milliárdból szintén csak 295 millió eurót, a teljes összeg 6,4 százalékát sikerült felhasználni, a versenyképességi programot illetően pedig 2,55 milliárdból 172 milliót hívtak le, ez alig 6,7 százalék. Ponta nemrég a lehívási ráta javítására vonatkozó tervet mutatott be José Manuel Barrosónak, az EB elnöke azonban úgy vélte, a román kormányfő elképzelései csak rövidtávon jelentenek megoldást.
Barosso ugyanakkor hangsúlyozta, az alapok biztosításáról csak akkor lehet szó, ha a romániai vezetők visszaszorítják a sikkasztásokat. Az említett diplomáciai források úgy vélik, szinte nulla az esélye annak, hogy újrakezdjék a kifizetéseket a közeljövőben, a kormány, és különösen Victor Ponta érdektelensége ugyanis régóta dühíti Brüsszelt, az EU-s vezetők pedig a Ponta–Băsescu konfliktust sem nézik jó szemmel. A kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy ő vegyen részt az EB novemberi tárgyalásán, holott az Alkotmánybíróság döntése alapján az ország hivatalos képviselője az államelnök. Ponta tárgyalásokat sürget ezzel kapcsolatban az államfővel, Băsescu pedig „türelmetlenül várja”, hogy erre sor kerüljön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok